Munkaügy

Családok otthonfelújítási támogatásáról részletesen

Tegnap kijött a rendelet, úgyhogy vegyük is végig részletesen, ki jogosult a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatására és milyen feltételekkel.

A támogatáson való részvétel lehetősége 2021. január 1-től indul és 2022. december 31-én zárul. A tájékoztatás szerint felülről nyitott, tehát nincs maximálisan felhasználható keret országosan, hanem minden igénylő tud részesülni belőle, amennyiben a feltételeknek megfelel. A támogatást az igénylő (együttes igénylők összesen) egy alkalommal veheti igénybe.

Mi az igénylés feltétele, kik igényelhetik a támogatást?

  • szükség van legalább egy gyermekre, aki maximum 25 éves, vagy legalább 12. hetet betöltött magzat (a gyermek lehet vér szerinti vagy örökbefogadott is; illetve 25 év feletti, amennyiben megváltozott munkaképességű; vagy kiskorú rokon, ha gyámja leszünk)
  • az igénylő magyar állapolgár, nagykorú és cselekvőképes természetes személy
  • azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak együttesen igényelhetik (tehát nem lehet olyat, hogy van két házunk és egyikre a feleség, másikra a férj igényli meg a támogatást)

A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az igénylő (együttes igénylés esetén legalább az egyik fél):

  • az igényléskor biztosított legyen (Tbj. 6. §-a szerint) (ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt) vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül ÉS
  • legalább 1 éves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (folyamatos, ha nincs benne 30 napnál hosszabb megszakítás)
  • az utóbbi két pontot nem kell figyelembe venni azoknak, akik az igényléskor gyodban vagy ápolási díjban részesülnek VAGY ha kiskorú rokon gyámjaként igényli a támogatást és saját jogon nyugdíjas vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesül (és nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek)
  • az igénylőnek (együttes igénylés esetén mindkét félnek) nincs köztartozása

Milyen ingatlanra vehető fel a támogatás?

  • Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei
  • ha a felújítandó ingatlanban az igénylő, illetve kiskorú gyermeke legalább 50%-ban tulajdonos
  • ha az igénylő (együttes igénylés esetén mindkét fél), valamint a támogatásnál való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik (az egyéves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni magzat és az egy évesnél fiatalabb gyermek esetén, vagy ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor)

A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 millió Forint. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%os arányban szerepelhet.

Támogatható építési tevékenységek:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
d) az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
e) a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,
g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
h) klímaberendezés beépítése, cseréje,
i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
j) belső tér felújítása, ideértve
ja) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
jb) a galériaépítést,
jc) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
jd) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
je) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
jf) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
k) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
l) kerítés építése,
m) gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
n) terasz, loggia, erkély, előtető építése,
o) térburkolat készítése, cseréje,
p) télikert kialakítása,
q) – amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,
r) alapozási szerkezet megerősítése, valamint
s) beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

A támogatás igénybevételének folyamata röviden

  • a felújítást végző vállalkozóval vagy vállalkozókkal szerződést kell kötni
  • az igénylő nevére szóló számlát, számlákat kell gyűjteni majd egyben benyújtani az anyagköltségről, illetve munkadíjról
  • amennyiben a vállalkozó veszi az anyagot is a felújításhoz, akkor a számlákon egyértelműen látni kell külön az anyagköltséget és munkadíjat (vállalkozói díjat)
  • (megjegyzés: a vállalkozó nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója, élettársa, gazdasági szervezet esetén pedig nem lehet az igénylő vagy annak közeli hozzátartozója vagy élettársa a szervezet tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője)
  • a támogatás a lakáson végzett felújítások befejezését és a számlák befizetését követő 60 napon belül igényelhető (több számla esetén az utolsó számla befizetési időpontját kell alapul venni)
  • az igénylési folyamatot a Magyar Államkincstár kezeli (elektronikusan, postai úton vagy személyesen kormányablaknál lehet majd igényelni a célra rendszeresített nyomtatványokon)
  • a vállalkozási szerződések legkorábban január 1-jei keltezésűek lehetnek ahhoz, hogy a támogatásba bevonhatók legyenek
  • a támogatási kérelmeket a MÁK 30 napon belül bírálja el és maximum egyszer lehet hiányt pótolni
  • a MÁK támogatói okiratot állít ki, amit megküld az igénylőnek és innen számítva 5 napon belül folyósítják a támogatást (csak belföldi bankszámlára)
  • a támogatás folyósítását követő 180 napon belül várható a kormányhivatal részéről a támogatás jogos felhasználásának ellenőrzése helyszínen

A rendelet több egyéb részletre is kitér (például miket kell benyújtani a támogatáshoz), így mindenképpen javaslom elolvasni a rendeletet, főképpen akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel majd. A rendelet itt érhető el, 259. számú (november 25-én megjelentetett).

TB ellátások

Mennyi “tb-t” kell fizetnem 2021-ben?

Meghatározták és kihirdették a 2021-es egészségügyi szolgáltatási járulék összegét. Köznyelven ezt szokás “tb”-nek nevezni.

Amennyiben nincs olyan jogviszonyod, ami alapján biztosított vagy, illetve más jogcímen sem vagy mentesítve a havi egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére (mert például cseden, gyeden, gyesen vagy mögöttes munkaviszony nélkül is), akkor kötelező megfizetni a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez 2020-ban havi 7710 Ft,

2021-ben pedig havi 8000 Ft, napi 270 Ft lesz.

Ennek befizetése kötelező, ha más jogcímen nem vagy biztosított vagy orvosi ellátásra jogosult. Idén július 1-től a NAV jelzi, felszólítja azokat a magánszemélyeket, akiknek rendezniük kell a tb-jüket.

Munkaügy

A baba iratai – Jön a baba! 4. rész

Jön a baba! sorozatom 4. részében azzal foglalkozom, honnan, hogyan, mikor lesznek a babánknak iratai, taj és adószáma, mik a teendők ezzel kapcsolatban.

A jó hír az, hogy a legtöbb mindent már a kórházban elindíthatjuk. Talán sok kismama tapasztalta, én biztosan, hogy szülés másnapján már kérdezték a nővérek, hogy voltam-e lent már abban az irodában, ahol az anyakönyvezést intézik. A mamacsomag része eleve a szülők személyes iratainak a fénymásolata (személyi igazolvány, lakcímkártya), a házassági anyakönyvi kivonat másolata. Ha nem házasok a szülők, akkor apasági nyilatkozat szükséges, amennyiben azt szeretnénk, hogy az apa nevére kerüljön a gyermek. Ezt kormányhivatalban előre személyesen kell elintézni.

Mindezekkel az iratokkal keressük fel a szükséges irodát a kórházban (covid alatt valószínűleg csak anya intézheti), és helyben ki kell tölteni 2 több oldalas nyomtatványt. Rengeteg kérdés, sok felesleges is és szerintem személyiségi jogokat sértő (pl. volt-e abortuszom), de abban a pár percben (pláne ha pincehelyiségben, maszkban, hálóingben és fáradtan töltöd), nem kezdesz el reklamálni. (Pedig szeretnék…)

A papírok kitöltésével és leadásával elindítják a gyermek lakcímkártyájának, taj kártyájának és adókártyájának a legyártását. Kb. 1 hét elteltével elkészül a lakcímkártya, amiért vagy visszamész a kórházba vagy esetleg ha adnak rá lehetőséget, postáznak. (Mindenhol más.) Megkapod a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a lakcímkártyát, a taj kártyát és az adókártyát pedig postázza majd az adott illetékes szerv. A taj kártya 1-2 héten belül megérkezik, ami fontos, hiszen szükséges minden ellátás megigényléséhez. Az adókártya hosszabb idő, sokak tapasztalata szerint akár fél év is, nekem utoljára 1 hónap alatt megérkezett. Hamarabb (2-4 hét) alatt azonban jellemzően mindenki kap egy babakötvényes levelet, amiben szerepel a baba adószáma, így ha kell a családi adókedvezmény igényléséhez, akkor innen kinézhető, ha adókártyánk még nincs. Telefonon a NAV nem ad erről ki információt, személyesen lehet bemenni NAV ügyfélszolgálatra, ha gyorsabban kell az adat.

A baba lakcíme az anya állandó lakcíme lesz, amely a lakcímkártyán is szerepel. Nem számít, hogy más kérnek, vagy van más hivatalos tartózkodási hely. Később azonban ezt meg lehet változtatni.

Minden magyar állampolgár köteles egy érvényes személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezni, ez a csecsemőkre is igaz, így kötelező a személyi igazolvány (14 éves korig az útlevél is elegendő). Bármelyik kormányhivatalnál el tudjuk intézni, viszont fontos, hogy mindkét szülő személyes jelenléte szükséges az elkészítéshez.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

2021-es hosszú hétvégék és munkaszüneti napok

Személy szerint mindig érdekelt, hogyan alakulnak a jövő évi hosszú hétvégék, és egyből elkezdtem tervezgetni a nyaralásokat, kirándulásokat, rövidebb utazásokat. A covid még jövőre is velünk lesz minden bizonnyal, de a belföldi hosszú hétvégékről, kirándulásokról így sem kell lemondanunk. Nézzük, hogyan fog alakulni a 2021-es év ebből a szempontból:

január 1. péntek pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (január 1-2-3.)
március 15. hétfő pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (márius 13-14-15.)
április 2. péntek Nagypéntek pihenőnap
április 5. hétfő Húsvét pihenőnap – 4 napos hosszú hétvége (április 2-3-4-5.)
május 1. szombat  – normál hétvége
május 24. hétfő Pünkösd pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (május 22-23-24.)
augusztus 20. péntek pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (augusztus 20-21-22.)
október 23. szombat  – normál hétvége
november 1. hétfő Mindenszentek pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (október 30-31-november 1.)
december 11. szombat áthelyezett munkanap (Szentestét kell ledolgozni)
december 24. péntek Szenteste pihenőnap
december 25. szombat Karácsony hétvége
december 26. vasárnap Karácsony hétvége – 3 napos hosszú hétvége (december 24-25-26.)
2022. január 1. szombat  – normál hétvége

Munkaügy

Munkába járás költségtérítése – benzin vagy bérlet, mikor mi kötelező?

Hiába a jogszabály, sok munkáltató a bérlettámogatást sem biztosítja a munkavállalói számára, a benzintámogatásról már nem is beszélve. Vannak azonban meghatározott esetek, amikor ez is kötelező lenne a feltételek megléte esetén.

A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik a munkába járással kapcsolatos útiköltségtérítésről, legyen szó bérletről vagy benzinről.

Nézzük először a bérlettámogatást!

Napi munkába járás során a következő esetekben kötelező a bérlet 86%-nak a megtérítése a munkavállaló felé, a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkavégzési hely között:

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán történő munkába járás esetén
  • menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton történő munkába járás esetén
  • elővárosi vasúton (HÉV-en) történő munkába járás esetén
  • menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő munkába járás esetén
  • továbbá ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

Amennyiben tehát a munkavállaló helyi közlekedéssel pl. metró, helyi busz, villamos utazik a munkavégzés helyére, akkor ezt a munkáltató nem köteles megtéríteni, és adómentesen nem is teheti meg. Ez azt jelenti, ha valaki közigazgatási határon kívül él, és a fent említett közlekedési eszközökkel jár munkába, akkor a bérlet vagy a napi jegyek 86%-át a munkáltatónak meg kell térítenie. Felső határa nincs, tehát ha a munkavállaló napi szinten például Kecskemétről jár Budapestre dolgozni, akkor ennek a (feltételezhetően magasabb összegű) bérletnek a 86%-át is meg kell térítenie a munkáltatónak. (Munkáltatói oldalról nézve érthető, ha ezt a költséget nem tudja/akarja vállalni, így véleményem szerint érdemes munkavállalói oldalról felülvizsgálni, ha messziről járnánk be dolgozni, és inkább adott településre költözni.)

Egy példát nézve: munkavállaló Budaörsön lakik, van egy helyközi bérlete Budaörs és Budapest között. Busszal közlekedik Kelenföldig, majd onnan BKV bérletet használva megy tovább a munkavégzési helyére. A munkáltatójának kizárólag a helyközi bérlet 86%-át kell megfizetnie, amennyiben erre a munkavállaló igényt nyújt be, a BKV bérletet már nem köteles megtéríteni.

A napi munkába járás mellett szót kell még ejteni a hétvégi hazautazásról is. A jogszabály ugyanis annak a térítését is kötelezővé teszi, ha az állandó lakhely és a tartózkodási hely különböző településen van. Hazautazásnak nevezzük a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást. A jegy árának itt is a 86%-át kell megtéríteni.

Kötelező a benzintámogatás?

Bizonyos esetekben igen. Ha a fenti példánál maradunk, és Budaörsön lakik a munkavállaló, akkor a bérlet helyett nem köteles a munkáltató benzintámogatást fizetni, lévén közösségi közlekedéssel Budapest könnyen megközelíthető. A következő eseteket határozza meg a jogszabály, mint kötelező munkába járás költségének a térítése:

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Ezen pontok fennállása esetén a munkáltatónak kötelező térítenie a munkavállaló munkába járását minimum 9 Ft/km összegben, de adómentesen saját döntése értelmében 15 Ft/km is adható.

Ki kell mindenképpen emelnünk a következő jogszabályi pontot: 5. § A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. – Vagyis, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, illetve bölcsődés vagy tíz év alatti gyermeke van, akkor közigazgatási határon belül is meg kell téríteni a munkába járást.

Kiegészítve a fenti példát, a Budaörsön élő és Budapesten dolgozó munkavállalónak van egy bölcsődés gyermeke, és emiatt jár autóval munkába, akkor a munkáltatónak térítenie kell a 9 Ft/km-t a munkavállaló számára.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Táppénzen várandósan – Jön a baba! sorozat – 3. cikk

Jön a baba sorozatom harmadik témája a táppénzes időszak várandósan. Több tényező befolyásolja (elsősorban egészségügyi, munkahelyi), ki megy el szülés előtt táppénzre, főleg mennyivel a kiírt időpont előtt. A táppénzzel és várandóssággal kapcsolatos fő dolgokra hívnám fel a figyelmeteket a cikkemben.

Többször olvasok és hallok is olyan hozzászólásokat, hogy elmegyek táppénzre, kiíratom magam táppénzre minél előbb. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz) megállapítása, ezáltal keresőképtelen állományba vétel orvosi kompetencia, nem automatikus dolog.

A betegszabadság a besorolási bér 70%-a, éves szinten 15 munkanap jár a munkavállalónak keresőképtelenség esetén, és ennek a költsége teljes mértékben a munkáltatót terheli. Várandós kismama azonban csak akkor tud betegszabadságon lenni, ha a keresőképtelensége nem a várandóssága miatt van. Ha tehát influenzás, akkor tud betegszabadságon lenni, amennyiben azonban a kismamát terhességére tekintettél írják ki keresőképtelen állományba, akkor az 9-es kódú táppénz, vagyis veszélyeztetett terhesi állományba vétel.

Várandósan tehát, ha már nem dolgozhatunk tovább, akkor nem betegszabadsággal kezdünk (akkor sem, ha a 15 nap még nem fogyott el), hanem egyből táppénzzel. Ennek mértéke egy bizonyos időszakra vonatkoztatott átlagbér 50 vagy 60%-a, attól függően, hogy folyamatos volt-e a várandós kismama jogviszonya. A táppénznek van napi maximuma, amely 2020-ban 10 733,33 Ft, aminél akkor sem kaphat a munkavállaló többet, ha a bére több százezer forint.  A táppénz 1/3-át a munkáltató, 2/3-át az állam fizeti.

Ha már több éve ugyanazon a munkahelyen dolgozunk, akkor nagy eséllyel folyamatos a jogviszonyunk, így maximum 1 éves időtartamra táppénzre vagyunk jogosultak. Ha voltunk az elmúlt egy évben (keresőképtelenség megállapítása előtt) táppénzen, akkor ezeket az időszakokat levonjuk – ezt nevezzük táppénz előzménynek. Mivel egy várandósság maximum 9 hónap, így ha szinte egyből veszélyeztetett terhes a kismama, akkor is jó eséllyel tud végig táppénzen lenni.

De mi a helyzet, ha nem folytonos a jogviszonya a várandós kismamának?

Könnyen eshetünk abba a helyzetbe, hogy dolgoztunk több évet egy adott munkahelyen, majd váltunk, de kihagyunk a két jogviszony között több mint 30 napot. Ezzel tesszük a legrosszabbat magunknak. Ugyanis, ha a két jogviszony között nagyobb a megszakítás, mint 30 nap, akkor a jogviszony már nem folyamatos. Tegyük fel, hogy munkába állunk az új helyen, ahol 3 hónap múlva kiderül, hogy várandósak vagyunk, és veszélyeztetett terhesnek nyilvánítanak. Mivel nincs folyamatos jogviszonyunk, ezért maximum annyi időre vagyunk táppénzre jogosultak, amennyit már ledolgoztunk az új munkahelyen. A példánál maradva tehát, 3 hónapra tudunk táppénzre menni, utána nem. Mindez nem csak a napi jövedelmünkre, de a későbbi ellátásainkra (csed, gyed) is negatívan hathat.

Hasonlóan rossz a helyzet, ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságra kerül a munkavállaló (nem kell ide érteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli időszakot). Nem kell messzire menni példáért sajnos, a koronavírus kapcsán nagyon sok munkavállaló kényszerült fizetés nélküli szabadságra. Sajnos nem egy esettel találkoztam most a nyár folyamán, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra került több, mint 30 napra, majd kiderült, hogy várandós. Szeretett volna táppénzre menni, veszélyeztetett terhesnek kiírta az orvosa, azonban egy napra sem jogosult, hiába dolgozott ezen a helyen a munkavállaló akár több évet is. A 30 napnál hosszabb kihagyás miatt megszakadt a folyamatos jogviszonya, ezáltal ha nem dolgozik több hónapot, akkor nem jogosult egy nap táppénzre sem. Ha nem tud dolgozni, mert az orvos nem engedi, vagy a koronavírus miatt nincs is hol dolgoznia, akkor továbbra is csak fizetés nélküli szabadságon tud lenni. Ez megint rendkívül rosszul érinti a várandós munkavállalót csed, gyed szempontjából, ráadásul még fizetett szabadsága sem gyűlik ezen időszak alatt.

Mi a teendő, ha veszélyeztetett terhesnek nyilvánít az orvos?

Külön kérelmet, dokumentumot nem kell kitölteni a táppénzhez, mindösszesen a táppénzes papírt kell folyamatosan továbbítani eredetiben a munkáltatónak. Az első héten még egy hétre kapjuk meg a táppénzes papírt, majd kéthetes időszakokra (ez a szakmában kutyanyelvnek nevezett dokumentum, hosszúkás téglalap alakú).

Ha nagy az esély, hogy veszélyeztetett terhes lesz a munkavállaló, vagy várhatóan az utolsó pár hónapban már táppénzen lesz a várandós anyuka, akkor érdemes minél előbb egyeztetni a munkáltatóval a tervekről, munkakör/feladatok átadásáról.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Családi adókedvezmény érvényesítése várandósság során – Jön a baba! 2. rész

Fel szokott merülni kérdésként a tanácsadások során, mire jogosult a várandós anyuka a terhesség alatt. Általában ilyenkor a kismama dolgozik (amennyiben van munkaviszonya), esetleg táppénzen van, ha veszélyeztetett terhes. Milyen plusz pénzt várhatunk a várandósság 9 hónapjában?

A várandósság alatt már jogosult lehet a szülő a családi adó-, illetve járulékkedvezményre. Bár az alábbi cikk 2019-es, de a kedvezmény mértéke, összege nem változott idén sem. Ebben a cikkben pedig részletesen olvashatsz a családi adókedvezmény feltételeiről (2018 óta ezen a téren nem volt változás).

A magzat 91. napos korától lehet érvényesíteni a családi adó-, és járulékkedvezményt, amelynek összege attól függ, hány gyermek van a családban (akire tekintettel jogosult lehet a szülő a kedvezmény érvényesítésére). Amennyiben első gyermeküket várják a szülők, akkor nettó 10 ezer Ft realizálódik adókedvezményként, amennyiben a második gyermek születik, akkor pedig gyermekenként 20 ezer Ft-tal (tehát összesen havi 40 ezer Ft-tal) marad több pénz a pénztárcában. Három gyermeknél háromszor 33 ezer Ft, vagyis összesen 99 ezer Ft plusszal lehet kalkulálni. Ha háromnál több gyermeked van, több kedvezmény akkor sem érvényesíthető, a 3szor 99 ezer Ft a maximum.

A családi adó-, illetve járulékkedvezmény érvényesítéséhez szja köteles jövedelemre van szükség, tehát nem tudja érvényesíteni eleve az a kismama, akinek nincs például munkaviszonya, vagy KATA-s vállalkozása van, esetleg éppen gyesen van.

Érvényesíteni tudja azonban munkabérből, táppénzből is, csedből, gyedből, ha van elég adója, illetve járuléka. 2020. július 1-től már nincsen külön egészségbiztosítási pénzbeli, természetbeni járulék, nyugdíjjárulék, illetve munkaerő-piaci járulék, hanem egységesen 18,5% TB járulék van, és július 1-től már az egész 18,5% TB járulék terhére is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Ha anya esetleg gyesen van az első gyermekkel (vagyis nincs szja köteles jövedelme), de a házastárs munkaviszonyban dolgozik, akkor ő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére, hiszen ez a kedvezmény a családnak jár, nem kifejezetten az anyának. Direkt írtam házastársat, mert amennyiben a szülők nem házastársak, akkor az apa csak a gyermek születését követően tudja egyben visszaigényelni adóbevalláskor az igénybe nem vett kedvezményt, havi szinten nem. Ha házastársak, akkor már magzatként is érvényesítheti havi szinten az apa a kedvezményt. (illetve nem számít, hogy ő az apa vagy sem)

Mit kell tenni, hogy érvényesíteni tudd?

A nőgyógyász szakorvos adja ki az igazolást arról, hogy mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ezt az igazolást nem kell a munkáltatónak leadni (de vannak, akik kérik), de meg kell őrizned 5 évig, hogy NAV ellenőrzés esetén bizonyítani tudd, mikortól voltál jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ha havonta szeretnéd érvényesíteni a kedvezményt, akkor ebből adódóan be kell jelentened a várandósságot már ekkor a munkáltatódnak, és ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet. (Ezt egyébként minden adóév elején, tehát januárban újra le kell adni, ha kéred arra az évre. Tehát a kérelem nem visszavonásig érvényes.) Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni, akkor jövő év tavaszán, az adóbevallás során egy összegben is vissza tudod igényelni az összeget. Ebben az esetben a munkáltatód nem vesz részt ebben a folyamatban.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy

Mikor és hogyan jelentsük be a munkáltatónknak a várandósságot? —– Jön a baba! sorozat – 1. rész

Július hónapban érkezett meg hozzánk is a második gyermekünk, ezért arra gondoltam, több cikkben bemutatom a várandósság alatti, a gyermek születése kapcsán felmerülő, valamint a szülési és a fizetés nélküli szabadság alatti teendőket TB, illetve munkajogi szempontból. Ennek első része a mostani cikkem, melyben arról írok, mikor és hogyan érdemes bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak, mire kell figyelni, milyen jogai vannak egy várandós kismamának, aki egyben Mt. alatti munkavállaló is.

Ami mindenkit első körben érdekel: a várandós kismama felmondási védelem alatt áll, tehát a munkaviszonya nem szüntethető meg. A következő jogszabály rendelkezik erről: 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság …. alatt.

Nem számít, hogy éppen veszélyhelyzet vagy koronavírus van, és a munkáltatónk nem tud munkát adni, mert például nem tudja kinyitni a boltját, éttermét. Nem számít a munkáltatónk gazdasági helyzete, a várandós munkavállaló munkaviszonyát nem tudja megszüntetni. Más a helyzet, ha a vállalat megszűnik, felszámolják, mert a vállalat megszűnésével a munkavállalók munkaviszonya is automatikusan megszűnik – ilyen esetben a védelem nem él. Azonban egy felszámolás hosszadalmas, sokszor több éves folyamat, így elképzelhető, hogy a 9 hónapos várandós időszakra nem lesz befolyással. Amennyiben a gyermek már megszületik, és a munkaviszony még él, akkor az ellátások járni fognak (a feltételek megléte esetén), és nincs befolyással a csedre, gyedre, gyesre, hogy utána akár pár hónap múlva a cég megszűnik.

Amennyiben határozott idős szerződése van a kismamának, akkor a szerződést ugyanúgy nem lehet megszüntetni, azonban nincs hosszabbítási kötelezettsége sem a munkáltatónak. Vagyis, ha a határozott idejű szerződésének a vége hamarabb eljön, mint a gyermek születésének a napja, akkor esélyesen nem fog ellátást kapni az anyuka (csedet és gyedet) – legalábbis ennek a munkaviszonynak az aprópóján nem. Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül születik meg a gyermek, akkor passzív jogon a csed járni fog, gyed azonban nem. Határozott idős szerződés lejárta esetén érdemes körbe járni a dolgot, van-e valamilyen lehetősége a kismamának, hogy mégis ellátásban részesüljön.

Mikor jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

A legtöbben a magzat 12. hetes koráig várni szoktak a bejelentéssel. Nincs kötelező határidő a bejelentésre, ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. A gyermek (magzat) 91. napos korától jár a családi adókedvezmény, így ha valaki ezt havonta érvényesíteni szeretné a saját munkáltatójánál, akkor a bejelentést is meg kell tennie értelemszerűen.

Amit fontos tudni: a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltatónak tudomása van a várandósság tényéről, így érdemes minél előbb bejelenteni a várandósságot, főleg ha a munkáltató nincs jó gazdasági helyzetben, és tartunk tőle, hogy elküldések várhatók.

Ide vonatkozó jogszabály:  65. § (5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A hosszú távú és kölcsönös együttműködés reményében érdemes időben tájékoztatni a munkáltatót a várandósságról, hogy a munkáltató is át tudja gondolni a helyettesítést. Amennyire lehetséges, tervezzük meg, meddig akarunk/tudunk dolgozni a várandósság alatt, mikortól nem számíthat ránk a munkáltatónk. Nem vagyunk kötelesek tudni, hogy mikor tervezünk visszatérni a munka világába, de a terveinkről érdemes beszélgetni a munkáltatóval. Ha a vállalat felvesz valakit a helyünkre, van arra is lehetősége a munkáltatónak, hogy a helyettes határozott idős szerződésébe nem egy konkrét időpontot határoznak meg, mint a szerződés vége, hanem az adott kismama visszatérését jelölik meg.

Amennyiben próbaidős vagy, akkor érdemes tudni, hogy a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkavállaló szerződését azonnali hatállyal. A várandósságra a próbaidő alatt sem hivatkozhat, azonban ha bejelented a próbaidő alatt, hogy terhes vagy, és a munkaviszonyodat megszüntetik (indoklás nélkül), akkor bizonyítani kell tudni, hogy a várandósság miatt küldtek el. Ez pedig a legtöbb esetben nem könnyű, és rendkívül hosszadalmas procedúra (per során).

Hogyan jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

Mindenképpen írásban. Akkor tudunk bármit is bizonyítani (ha szükséges), ha írásos nyoma van a bejelentésünknek. Amennyiben postai úton jelentjük be a várandósság tényét, akkor mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel levelünket.

Ha személyesen jelentjük be, akkor írjunk egy rövid “nyilatkozatot” két példányban, és vetessük át a vezetővel (átadás-átvételi), hogy a bejelentésnek nyoma legyen. Érdemes akár utána emailben egy “memót” küldeni az érintetteknek, hogy ahogy személyesen is megbeszéltük…

Az emailes bejelentés is tökéletes választás a bejelentésnek, tegyük a címzettek közé az összes érintettet, mint a HR-est, a közvetlen vezetőt, munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Orvosi igazolást automatikusan nem kell leadni, mint a várandósság bizonyítékát. Amennyiben kérik, akkor a 91. napos igazolás megfelelő a terhességgel kapcsolatos tájékoztatásra, az ambuláns lapon vagy ultrahangon lévő információk nem tartoznak a munkáltatóra.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

KRESZ és nyelvvizsga támogatás kismamáknak, kispapáknak, nagyszülőknek

2018. január 1-től él az első nyelvvizsga megszerzésére irányuló támogatás, 2018. július 1-től pedig a KRESZ vizsga (B kategóriás) megszerzésének támogatására szóló rendelet. Míg a nyelvvizsga támogatást a 35 éven aluliak igényelhették, a KRESZ támogatási igényt a 20 évet még el nem érő fiatalok adhatták be. 2020. július 1-től azonban a jogosultak köre mindkét támogatás esetén bővült a cseden, gyeden és gyesen lévőkre egyaránt.

A legtöbb embernek az jut ilyenkor eszébe, hogy azok az anyák, akik éppen cseden, gyeden, gyesen vannak, rájuk vonatkozik ez a rendelet. Azonban egyre több apa kapja a gyedet, vagy akár a nagyszülő is lehet gyeden, gyesen, így a támogatást ők is igénybe vehetik, ha ők kapják az adott ellátást.

A támogatás mértéke KRESZ esetén a vizsga díja, maximum 25 ezer Ft, a nyelvvizsga esetében pedig a vizsga díja, illetve maximum az adott évi minimálbér 25%-a, amely 2020-ban 40 250 Forint.

Nyelvvizsga esetében az első B2-es, vagy C1-es nyelvvizsgára kérhető a támogatás, tehát középfok, illetve felsőfok. Komplex nyelvvizsgára érvényesíthető a támogatás, illetve részvizsgák teljesítése esetén akkor, ha a második rész teljesítve lett. Nyelvvizsgával egyenértékű érettségire, illetve honosított vizsgára is kérvényezhető.

Az igényt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet benyújtani postai vagy elektronikus úton, 1 éven belül érvényesíthető a KRESZ vizsga, illetve a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének napjától számítva. Cseden, gyeden, gyesen lévők akkor kérhetik a támogatást, ha a vizsga napja 2020. július 1. után volt, és ezen a napon cseden, gyeden, illetve gyesen voltak.

A határozat meghozatalát követően 13 napon belül fizetik ki a támogatást belföldi számlára való utalással. Az összeget külföldi számlára, illetve postai úton való kifizetéssel nem lehet kérni.

TB ellátások

Dolgozó nyugdíjasok – több nettót kapnak július 1-től

A július 1-től érvényben lévő új társadalombiztosítási jogszabályok a nyugdíjas foglalkoztatásra is hatással vannak – bruttójukból több nettót fognak kapni a júliusi bérüktől kezdve.

Az új szabályok szerint ugyanis most már minden saját jogú nyugdíjas, aki bármilyen foglalkoztatási forma keretében munkát végez, legyen szó munkaviszonyról, megbízási jogviszonyról, egyéni vagy társas vállalkozásról – csak 15% SZJA kerül levonásra a bruttó béréből.

A nyugdíjasok által elvégzett munkát nem fogja semmilyen járulék terhelni, aminek következtében a júliusi bérük már emelkedik. Egy példát kiemelve, egy bruttó 150 000 Ft-os bérből már csak 15% szja kerül levonásra, így a havi nettó, amit a nyugdíjas kézhet fog kapni, 127 500 Ft lesz.

Foglalkoztatói oldalról is érdemes nyugdíjast alkalmazni, ugyanis nem kell július 1-től a nyugdíjas után szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.

Mivel nyugdíjjárulékot nem vonnak ezentúl a nyugdíjas bruttó béréből semmilyen foglalkoztatási forma esetén, így fontos tudni, hogy a keresőtevékenység után kapott bérezés nem emeli a nyugdíjat sem (megszűnt a nyugdíjnövelő jog), lévén járulék nem kerül levonásra.