Munkaügy, TB ellátások

GYED maximumból mennyi családi adókedvezményt tudok érvényesíteni?

A 2020-as GYED maximum bruttó 225 400 Ft (minimálbér kétszeresének a 70%-a). A GYED-ből SZJA (15%) és nyugdíjjárulék (10%) kerül levonásra. Vagyis a nettó GYED mindenféle kedvezmény nélkül 169 050 Ft.

Mennyi családi kedvezményt lehet ebből érvényesíteni?

A családi kedvezménnyel (adó- és járulékkedvezmény) adóalapot lehet csökkenteni, ennek eredményeképpen kevesebb adót fizetünk be az államkasszába, több nettó marad a zsebünkben. Az adóalap csökkentés a következőképpen néz ki:

  • egy eltartott után 66 670 Ft a kedvezmény, amely nettóban 10 000 Ft-ot jelent
  • két eltartott után 133 330 Ft a kedvezmény, vagyis nettóban 40 000 Ft eltartottanként
  • 3 vagy több eltartott után pedig 220 000 Ft a kedvezmény, vagyis eltartottanként nettó 33 000 Ft

A családi kedvezmény mind az SZJA-ból, mind a nyugdíj-járulékból érvényesíthető, vagyis 2020-ban a bruttó 225 400 Ft-ból 25% adónk és járulékunk van, aminek terhére kedvezményt tudunk igénybe venni. Ez a 25% 56 350 Ft.

Egy gyermekre a 10 ezer Ft könnyen érvényesíthető, két gyermekre a 40 ezer Ft is kijön. Ha 3 gyermekünk van, és mindhárom kedvezményezett eltartott, tehát jár utánuk a kedvezmény, akkor 99 000 Ft adóra, illetve járulékra van szükség. 56 350 Ft-ból ez nem jön ki, tehát itt mindenképpen megosztásra van szükség az apa és az anya között, ha közösen szeretnék érvényesíteni. Három gyermek esetén az anya GYED maximummal csak 1 gyermekre tudja igénybe venni, ami 33 ezer Ft adó/járulék, két gyermek már nem jön ki 3 gyermek/eltartott esetén.

Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Jogosult vagy a GYED maximumra 2020-ban?

Érkeztek hozzám olyan kérdések, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a 2020-as GYED maximumot megkaphassa az illető, illetve honnan tudja, hogy egyáltalán jogosult-e rá. Erre igyekszem most válaszolni.

A GYED maximum jogszabály szerint a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a. Ez 2020-ban (mivel a minimálbér bruttó 161 000 Ft) bruttó 225 400 Ft (nettó 169 050 Ft). Ahhoz, hogy a GYED-re jogosult 2020-ban megkaphassa a GYED maximumot, legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő bér szükséges, vagyis bruttó 322 000 Ft. Ha tehát egy jogosultnak 2019-ben megállapították a GYED naptári napi alapját, és a havi bére legalább bruttó 322 000 Ft-ot elérte, akkor 2020-ban is jogosult lesz várhatóan a GYED maximumra.

Mi a teendő, hogy 2020-ban is megkaphassa a GYED maximumot?

Semmi. A jogszabály szerint ugyanis a folyósító január 15-ig kötelezően felülvizsgálja az általa megállapított GYED összegeket, és amennyiben az igénylő jogosult a magasabb GYED-re, a 2020-as maximumra, akkor automatikusan megkapja azt. Ez a februári utalásnál már látszani fog, hiszen akkor folyósítják a januári GYED-eket.

Személyre szabott tanácsadásért az alábbi email címen tud jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

4 gyermekes anyák SZJA mentessége

2020. január 1-től él a 4 gyermekes anyák SZJA mentességére vonatkozó jogszabály. Ennek a részleteit vesszük most végig.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (a továbbiakban NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult magánszemély, amely kedvezményt a jogosult értékhatár nélkül veheti igénybe. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket a későbbiekben részletezzük, de mit is jelent a mondat második része. Értékhatár nélkül, vagyis mindegy, hogy valakinek bruttó 200 000 Ft vagy 2 millió Ft a bére, amennyiben megfelel a feltételeknek, akkor az SZJA mentesség az egész bérének SZJA vonzatára vonatkozik. A pontosság kedvéért, az SZJA ma Magyarországon 15%.

Kik a jogosultak, kik számítanak 4 gyermekes anyának?

Az első kulcsszó, hogy kizárólag az anyákra vonatkozik a kedvezmény, tehát apákra nem. Tehát hiába van egy 4 gyermekes család, ahol az anya a gyermekekkel van otthon, jövedelme nincs, az apa jól keres. Az apára nem vonatkozik a kedvezmény, tehát az is lehet, hogy az anya nem fogja tudni érvényesíteni a kedvezményt, vagy csak nagyon kis mértékben.

Tehát négy vagy több gyermeket nevelő anya (a továbbiakban: nétak-os anya) az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után a) családi pótlékra jogosult, vagy b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri. Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

Ez azt jelenti, hogy vagy éppen családi pótlékot folyósítanak a gyermekekre, vagy ha már nem, akkor adott gyermekre vonatkozóan 12 éven keresztül jogosultnak kellett lennie az anyának családi pótlékra. A jogosultság a fontos, nem a tényleges folyósítás, tehát ha apa vette igénybe a családi pótlékot, az is jogosultságnak számít az anya számára, amennyiben közös háztartásban lakott a család.

Mikor nem számít már 4 gyermekes anyának a jogosult nő?

A NÉTAK az anya élete végéig jár (ameddig van SZJA köteles olyan jövedelme, amiből érvényesíthető), vannak azonban olyan esetek, amikor már nem számít 4 gyermekes anyának a jogszabály tekintetében. Néhány eset:

  • amikor a 4 gyermekből legalább 1 kikerül a családból, pl. örökbe adják, gyámság alá kerül a gyermek
  • a szülők elválnak, és a 12 évesnél kisebb gyermek az apához kerül – tehát nem volt az anya 12 évig jogosult családi pótlékra a gyermek után
  • a két gyermeket nevelő anya és egy két gyermeket nevelő apa összeházasodik, akkor csak úgy vehető igénybe az anyának a 4 gyermek szja mentesség tekintetében, ha a férfi 2 gyermekét örökbe fogadja

Ugyanúgy 4 gyermekesnek számítanak azonban a következő anyák a jogszabály tekintetében:

  • anyának 4 gyermeke van, egyik sem iskolás már, elköltöztek
  • a 4 gyermek közül valamelyik (kek) elhalálozik
  • anyának 4 gyermeke van, a legnagyobb 16 éves, aki a szülők válásakor az apához kerül (mert anyának megvan a legalább 12 éves családi pótlékra vonatkozó jogosultsága)

A kedvezmény érvényesítése és a jogosultság időtartama

A kedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni (legkorábban 2020. január hónapra vonatkozóan), amikor az anya 4 gyermekesnek számít. Ha anyának 2020. február 10-én születik meg a 4. gyermeke, akkor 2020. február 1-től jogosult az SZJA mentességre. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a családi kedvezménnyel, a 91 napos magzat még nem számít bele a 4 gyermekbe, majd csak a születésétől fogva, tehát amikortól családi pótlékra jogosultak rá. Nem számít, hogy adott hónap melyik napján született a gyermek, hanem már adott hónap első napjától, tehát egész hónapra vonatkozik rájuk az SZJA mentesség. A kedvezmény annak a hónapnak a végéig érvényesíthető, amelyik hónapban az anya még 4 gyermekesnek számít. Ha például a 10 éves gyermek apához kerül a váláskor 2020. március 10-én, és így volt 4 gyermeke az anyának, akkor az anya 2020. március 31-ig jogosult a kedvezményt igénybe venni.

Az igénybevétel nyilatkozat-tétellel történik ugyanúgy, mint a családi kedvezmény, vagy az első házasok adókedvezményének esetében. Ugyanúgy minden hónapban lehet érvényesíteni a havi fizetésből, vagy adóbevalláskor egy összegben utólag is lehet kérni az SZJA visszafizetését. A nyomtatványok az alábbi NAV oldalról letölthetők.

Milyen jövedelemből érvényesíthető a kedvezmény?

Alapvetően olyan jövedelemből, amely bérnek minősül, illetve nem önálló jövedelemnek tekintendő. Ide tartozik például a munkaviszonyból származó jövedelem, az álláskeresési járadék, az összes egészségbiztosítási pénzbeli ellátás (mint a táppénz, CSED, GYED) (GYES-ből és GYET-ből SZJA-t nem vonnak, így ezekből nem érvényesíthető), a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül pedig például az egyéni vállalkozás vállalkozói kivétje, őstermelők jövedelme, a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelme.

Nem lehet tehát olyan SZJA köteles jövedelmekből a mentességet igénybe venni, mint például bérbeadás, osztalék felvétel, cafeteria.

Munkajog

Már a gyermek 4 éves koráig kérhető a részmunkaidő!

2020. január 1-től az Munka Törvénykönyvében pozitív változás történt a kisgyermekes szülőkre vonatkozóan, ugyanis már a gyermek 4 éves koráig kérhető a részmunkaidős foglalkoztatás. De nézzük konkrétan a jogszabályt!

61. §  (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Az eddigi rendelkezés úgy szólt, hogy a gyermek 3 éves koráig lehetett a részmunkaidőt kérni, így azok a szülők, jellemzően anyák, akik otthon maradtak a gyermek 3 éves koráig, a gyermek elkezdte az óvodát, és utána álltak újra munkába, egyből teljes munkaidőbe mehettek vissza (ha ez volt az eredeti munkaidejük), kivéve ha a munkáltató nyitott volt ennek csökkentésére.

Abszolút pozitívnak tekintendő a fenti jogszabály változás, mert most már 4 éves korig kötelező megadnia a munkáltatónak a részmunkaidős foglalkoztatást, 3 vagy több gyermeket nevelő szülő esetén pedig 6 éves korig.

Ebben az esetben mit jelent a részmunkaidő? Ahogy a jogszabály fogalmaz, a teljes munkaidő felére köteles a munkavállaló munkaidejét lecsökkenteni, tehát a napi 6 órás munkaidőt továbbra sem köteles megadni, a 4 óra esetében azonban nincs mérlegelési lehetősége.

Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkáltató azt mondja, hogy nincs lehetőség részmunkaidőben dolgozni? A kérdés alapvetően az, hogy az a munkakör, amiben dolgoztunk a szülési szabadság előtt, elérhető-e Ha egyébként vissza tudnának venni teljes munkaidőben, akkor a részmunkaidő is kötelező.

Személyre szabott tanácsadásért az alábbi email címen lehet jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Mennyit “tb-t” kell 2020-ban fizetni?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, köznyelven TB fizetés abban az esetben kötelező Magyarországon, ha valamilyen egyéb oknál fogva (pl. munkaviszony, vállalkozás, hallgatói jogviszony, stb.) nem vagy biztosított. Minden évben emelkedik a járulék összege, így történt ez 2020-ban is.

2020. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7.710 Ft (napi 257 Ft).

2020. július 1-től az egész TB törvény megújul, ami kihatással lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, illetve szabályozására is. Erről tavasszal részletesen fogok majd írni.

Személyre szabott tanácsadásra az alábbi email címen lehet jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

GYED 2020-ban

A minimálbér 2020-as bejelentésével a 2020-as GYED maximum összegét is tudjuk, vagyis hogy havi hány Forint GYED-et kaphatnak a jogosultak ma Magyarországon maximum.

A gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2020. évben 161.000,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet. A GYED felső határa 2020-ban tehát bruttó 225 400 Ft. A gyermekgondozási díjból 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, így a maximum nettó GYED 2020-ban 169 050 Ft. Ebből családi kedvezmény is érvényesíthető még, amely természetesen a nettó összeget emeli.

Azoknál a jogosultaknál, akik a tavalyi évben is GYED maximumot kaptak, megvizsgálják, hogy az idei évben is jogosultak-e a 2020-as GYED maximumra, és amennyiben igen, automatikusan ez kerül utalásra január 1-től.

Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Minimálbér 2020

Az elmúlt napokban még vártunk arra, hogy lesz újabb megegyezés egy 8%-osnál magasabb minimálbér-emelésről, azonban a mai napon kihirdették a 2020-as minimálbért és garantált bérminimumot, melyek a következők lesznek teljes munkaidő esetén:

  • minimálbér bruttó 161 000 Ft (amely nettóban 107 165 Ft mindenféle kedvezmény nélkül)
  • garantált bérminimum bruttó 210 600 Ft (amely nettóban 140 049 Ft mindenféle kedvezmény nélkül)

Személyre szabott tanácsadásra jelentkezés: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Kétszer utalnak családi pótlékot decemberben

Mint már megszokhattuk, iskolakezdés és a karácsonyi ünnepek előtt hamarabb utalják a következő havi családi pótlékot, segítve ezzel az ezekben az időszakokban megnövekedett kiadások fedezetét.

Fontos kiemelni, nem dupla kifizetésről van szó, nem karácsonyi ajándékról, hanem a január elején esedékes havi családi pótlék kifizetését hozzák előre karácsony előttre. December 2-át utalnak első alkalommal (a készpénzesek december 3-4 körül várhatják a postást), második alkalommal pedig december 19-én (készpénzesen december 20-21). Hátránya, hogy januárban nem lesz utalás, majd csak legközelebb február elején.

A családi pótlék összege 2008 óta változatlan a következők szerint:

  • egy gyermek után: 12.200 forint,
  • egy gyermek után, ha egyedülálló neveli: 13.700 forint,
  • kettő gyermek után: 13.300 forint gyermekenként,
  • kettő gyermek után, ha a szülő egyedül neveli: 14.800 forint gyermekenként,
  • három vagy több gyermek után: 16.000 forint gyermekenként,
  • három vagy több gyermek esetén, ha egyedül neveli valamelyik szülő: 17.000 forint
    gyermekenként,
  • súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén: 23.300 forint gyermekenként,
  • ha súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg a gyermek, és a nevelő egyedülálló, akkor a
    havi családi pótlék összege 25.900 forint gyermekenként.
TB ellátások

Mindent a nagyszülői GYED-ről

2020. január 1-től lehet majd igényelni az új GYED ellátást, a nagyszülői gyermekgondozási díjat. Olvasva a tervezetet (a végső szavazás még hátravan), felmerülhet a kérdés: kinek éri majd meg a nagyszülői GYED, ki fogja tudni egyáltalán igénybe venni? Mert számos feltételnek kell megfelelni, messze nem minden nagyszülő fog tudni otthon maradni az unokával.

Nyugdíjas vagy nem nyugdíjas?

Mivel a gyermekvállalás is sok szülőnél kitolódik, így nagyobb az esély arra is, hogy koruknál fogva a nagyszülő már nyugdíjas lesz, mikor a gyermek, az unoka megszületik. (Persze a nyugdíjkorhatár is tolódik, később mennek nyugdíjba sokan.) Az első alapkitétel, hogy nagyszülői GYED-et csak az kaphat, aki nem minősül semmilyen nyugdíjasnak: sem öregségi, sem rokkant nyugdíjas, nem ment el 40 évvel nőként nyugdíjba. És nem lehet olyan kombináció sem, hogy dolgozik, de közben nyugdíjas. Ha tehát bármilyen nyugdíjasként él a nagyszülő, akkor már kizárja, hogy nagyszülői GYED-ben részesüljön, és ennek keretében maradjon otthon az unokával. 

Mindenki dolgozzon!

A jogszabály megkülönböztet alapjogosultat és jogosultat. Az alapjogosult a szülő, a jogosult pedig a nagyszülő. Ahhoz, hogy a nagyszülő GYED-et kapjon, dolgoznia kell mindenkinek: mindkét szülőnek és az igénylő nagyszülőnek is. A gyermekgondozási díj egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, és mint ilyen, biztosított jogviszony kell hozzá: a gyermek születését megelőző két évben lennie kell 365 biztosított napnak, valamint az ellátás igénylésekor biztosítottnak kell lennie mind a szülőknek, mind a nagyszülőnek. A biztosítás lehet munkaviszony, vállalkozás vagy akár álláskeresési járadék által. Az tehát nem lehetséges, hogy valamelyik szülő nem dolgozik, nem ő marad otthon a gyermekkel, hanem a nagyszülő. Az sem lehetséges, hogy a nagyszülő éppen nem dolgozik, és milyen jó lehetőség, akkor otthon maradok én nagyszülőként az unokával és még ellátást, pénzt is kapok érte. Csak annak jár a gyermekgondozási díj, aki aktívan dolgozott és dolgozik az igényléskor is. A nagyszülői GYED-hez pedig a szülők jogosultsága is kell majd. További fontos információ, hogy a nagyszülői GYED folyósítása alatt, amennyiben valamelyik szülőnek nem lesz jogviszonya (munkaviszonya, stb.), mert például felmond, elküldik és még nincs azonnal másik jogviszonya, munkaviszonya, akkor a GYED-re onnantól nem lesz jogosult a nagyszülő.

Nincs bölcsi, nincs mellette munkavégzés!

A nagyszülői GYED egyik fő célja a nagyszülő bevonása a családi életbe, a gyermeknevelés támogatásába. A szülő visszamegy dolgozni, a nagyszülő otthon tud maradni az unokával. Mellette munkát a nagyszülő nem végezhet, kizárólag otthon végezhető munkát. A gyermeket bölcsődébe beadni nem lehet (sem magán, sem állami, sem céges), mert a nagyszülő azért kapja a GYED-et, hogy otthon legyen a gyermekkel.

Mennyi lesz a nagyszülői GYED összege?

Hiába a szülő adja az egyik jogosultsági alapot a nagyszülői GYED-hez, a szülő bére már nem lesz releváns az összeg megállapításánál. A nagyszülői GYED összegének kiszámítása ugyanazon számítási elvek szerint működik, mint a hagyományos GYED-nél, tehát az számít, hogy a nagyszülő mennyit keres. Mivel a gyermekgondozási díj maximálva van, ez a maximum a nagyszülői GYED-re is vonatkozik.

Mi a helyzet, ha a nagymama Békés megyében lakik,  a szülők a gyermekkel pedig Budapesten?

A jogszabály úgy szól, hogy a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki. Ez azt jelenti, hogy a nagyszülő nem veheti magához a gyermeket nappalra a saját házába, ha Békés megyében lakik, hiszen minden este nem tud a gyermek Budapestre, a saját szüleihez visszamenni. Valószínűleg távoli nagyszülőnél az merülhet fel megoldásként, hogy addig (1-1,5 évig?) a nagyszülő a szülőkhöz költözik.

Tehát kinek éri meg a nagyszülői GYED?

Nem annak, aki nem jogosult rá szülőként, hiszen akkor a nagyszülő sem lesz jogosult. Ha viszont a szülők jól keresnek, gyermeküket nem szeretnék bölcsődébe adni, a nagyszülő még dolgozik, de szívesen vigyázna az unokára és töltene ezáltal több időt vele, akkor érdemes lehet ezt a lehetőséget is megfontolni. A nagyszülőnek ez szolgálati időnek fog minősülni, tehát a nyugdíjba beleszámít. A Munka Törvénykönyvét is várhatóan módosítani fogják, hogy a nagyszülőket is megillesse a mérlegelés nélküli fizetés nélküli szabadság megadása, ezáltal a felmondási védelem. Bennem felmerül továbbá kérdésként, hogy ahogy a szülőnek, anyának is nehéz visszatérnie a munkaerő-piacra a szülői szabadságot, a fizetés nélküli szabadságot követően, a legtöbb vállalat nem tudja visszavenni, mennyiben lesz egyszerűbb ez az idősebb generáció számára, ténylegesen visszaveszik-e őt, vagy nyugdíj előtt kerül számára nagyon nem kedvező helyzetbe. Reménykedjünk, hogy a Munka Törvénykönyvében történő változások erre is megoldást találnak.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu 

 

TB ellátások

Kedvezményszabály harmadik, negyedik gyermekre

Sokan keresnek meg olyan kérdéssel, milyen ellátás jár, és főképpen mennyi összegre számíthatnak a következő gyermek születésekor. A kedvezményszabályról már sokan hallottak, olvastak, itt is olvashattatok erről, hogy mi várható, ha jön a kistesó. De mi van akkor, ha a harmadik, negyedik, esetleg ötödik gyermek jön? 

Kezdjük a jogszabállyal, mindig az a jó kiindulópont: “Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybe vétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újabb gyermek születése okán számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, amennyiben az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.”

A jogszabály tehát az utolsóként született gyermeket említi viszonyítási alapként. Ha megszületik a harmadik gyermekünk, akkor az utána járó ellátásnál a második után járó ellátáshoz viszonyítunk, a negyedik gyermekünk esetében pedig a harmadik után járó ellátás lesz a viszonyítási alap.

Mindehhez az kell (CSED és GYED esetében is), hogy a következő gyermek szülessen meg legkésőbb az előző gyermek 4. életévének betöltéséig, illetve az anya/szülő ugyanabban a munkaviszonyban/jogviszonyban legyen a következő gyermek születésekor is, mint az előző gyermek születésekor volt. Vagyis abból menjen el ismét szülni, amiből az előző gyermek születésekor is elment. (vagy apa esetében ugyanazon munkaviszonyból/jogviszonyból igényelje a GYED-et).

Ha tehát az első gyermeknél volt egy ellátásunk, a második gyermek előtt visszamentünk valamennyit dolgozni, ami megemelte a második gyermek után járó ellátásunkat, majd érkezik a harmadik baba, akkor a harmadik baba esetében már minimum a második gyermek után járó ellátásokat kell kapja a szülő – persze, ha a kedvezményszabály feltételeinek megfelel.

Személyre szabott tanácsadás részletei itt.