Munkajog, TB ellátások

Munkajogi, tb változások 2024.01.01-től

Mint minden év végén, számos jogszabályváltozás figyelhető meg. Most a munkavállalóknak fontos változásokat, információkat szedtem össze egycsokorba.

Minimálbér, garantált bérminimum

Kivételesen már 2023.12.01-től emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum:

  • minimálbér: bruttó 266 800 Ft (teljes munkaidő esetén)
  • garantált bérminimum: bruttó 326 000 Ft (teljes munkaidőben)

Gyed és táppénz maximum, hallgatói gyed

Bár a minimálbér emelkedésével párhuzamosan emelkedik például a gyed vagy a táppénz maximum is, a rendelet értelmében ezek maximuma csak 2024.01.01-től emelkedik, vagyis a február elején utalt gyermekgondozási díjban lehet majd érzékelni az esetleges emelkedést.

  • gyed maximum: bruttó 373 520 Ft, ami nettóban 280 140 Ft (mindenféle adókedvezmény nélkül)
  • táppénz maximum egy napra: 17 786,66 Ft
  • hallgatói gyed (alapképzés után): bruttó 186 760 Ft
  • hallgatói gyed (mester, doktori vagy osztatlan képzés után): bruttó 228 200 Ft

Személyi kedvezmény

Az első házasok kedvezménye, a családi adókedvezmény, 25 év alattiak, 30 év alatti anyák, valamint a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye, mértékük nem változott.

A személyi kedvezmény jogosultsági feltételei sem, azonban a minimálbér emelkedésével nőtt az igénybe vehető kedvezmény mértéke.

Személyi kedvezmény: mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, 2024.01.01-től 88 900 Ft/hó, amely havonta nettóban 13 335 Ft többletet jelent

Adóelőleg-nyilatkozat: első házasok, személyi kedvezmény, négy vagy több gyermekes anyák adókedvezménye

Az összes adókedvezmény esetében igaz, hogy minden év elején nyilatkoztatni kell a munkavállalókat, hogy adott évben igénybe kívánják-e venni az adott kedvezményt. 2024.01.01-től a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermekes anyák adókedvezménye esetében lesz egy olyan lehetőség, hogy az adóelőleg-nyilatkozaton a nyilatkozó bejelöli a folytatólagos nyilatkozattételt, ami azt jelenti, hogy onnantól minden évben megkapja automatikusan az adókedvezményt újabb nyilatkozattétel nélkül.

Ez jól hangzik, azonban a nyilatkozatot tevőnek nagyon oda kell figyelnie, ha változás lép életbe nála, például valami miatt mégsem lesz jogosult a kedvezményre (például kikerül a gyermek a családból, első házasoknál válás miatt nem lesz jogosult a kedvezményre). Ez a nyilatkozattevő felelőssége, hogy minden változást bejelentsen.

Gyermek után járó pótszabadság igénybevétele

Nem változik a mértéke, tehát marad a gyermek után járó pótszabadság a következő:

  • egy gyermek után két nap
  • két gyermek után négy nap
  • három vagy több gyermek esetén 7 nap

Fogyatékos gyermek esetén pedig plusz két nap.

Fontos tudni, hogy mindkét szülő jogosult a napokra, tehát nem kell megosztani.

A változás a gyermek után járó pótszabadság kivételében van. Eddig ugyanis a munkavállaló az összes szabadságából éves szinten csak 7 nappal rendelkezhetett. Ez maradt is, de kikerült belőle a gyermek után járó pótszabadság. Ezt a munkavállaló kérésére kell kiadni, 15 nappal előre kell legalább az igényt jelezni. Itt is igaz, hogy a munkáltató a kiadást kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén 60 nappal elhalaszthatja. Ezt írásban köteles indokolni és meg kell jelölni a kiadás javasolt időpontját.

Azoknak a munkavállalóknak ez nem lesz különösebben újdonság, ahol a szabadsággal kapcsolatos kérésük rendszerint teljesül. Azoknak lesz segítség, akiknél a munkáltató adja ki szigorúan a szabadságokat, ők határozzák meg, mikor mehet a munkavállaló szabadságra, kevesebb a mozgástér.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress emailben bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog

Mindent a szülői szabadságról

Előző cikkemben bemutattam az apasági szabadság részletszabályait. Most egy új szabadságfajtáról fogok részletesen írni, a szülői szabadságról. Szintén EU-s irányelvnek való megfelelésről van szó, kíváncsi leszek azonban arra, hogy mennyien veszik igénybe, és milyen jövedelmű munkavállalók. Nézzük tehát a szabályokat.

Kinek jár, mi az szülői szabadság mértéke, milyen díjazás jár rá és ki fizeti?

  • A szülői szabadság mindkettő szülőnek jár, tehát külön az apának és az anyának is. A gyermek 3 éves koráig vehető igénybe. (a váltott gondozás keretében nevelt és gondozott gyermek is gyermeknek minősül az Mt. szabályai értelmében)
  • A szabadság mértéke 44 nap.
  • A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. (Ha tehát valaki munkahelyet váltott, akkor legalább egy évet várni kell, míg a szülői szabadság kivehető, figyelembe véve, hogy a gyermek addig ne töltse be a harmadik életévét.)
  • A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell a gyed, gyes összegével. – Ha az apa megy szülői szabadságra, de az anya kapja a gyest, akkor nem kell csökkenteni. Kizárólag akkor kell csökkenteni, ha ennél a példánál maradva az apa kapja a gyest vagy a gyedet. (Egyre jellemzőbb, hogy az apa veszi igénybe a gyedet, miközben dolgozik. Vajon el fog-e menni szülői szabadságra több hétre a gyedet kapó vagy akár nem kapó minimálbéres apa? Magas jövedelműek talán, akik elbírják, hogy több hétre csak a fizetésük 10%-át kapják, mínusz a gyed/gyes összege. Nem valószínű, hogy sokaknál valós alternatíva lesz, hogy az apa részese legyen akár pár egybefüggő hétre a kisgyermeke első éveinek, mindennapjainak.)
  • A szülői szabadság költsége a munkáltatót terheli.

Mikor, meddig adható ki a szülői szabadság?

  • A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az igényét 15 nappal előre be kell jelenteni, mint a sima szabadságnál. – Ez azt jelenti, hogy bármennyi részletben kivehető, akár csak napokat is ki lehet venni. A szülői szabadságot nem kell esedékesség évében kiadni, maximum a gyermek harmadik életévéig tolható.
  • Egyszerre nem lehet például gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon és szülői szabadságon lenni. Ha az anya például a gyermeke 3 éves koráig otthon van gyesen (fizetés nélküli szabadságon), akkor nem fogja tudni a szülői szabadságot kihasználni.
  • A munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Egyéb tudnivalók a szülői szabadsággal kapcsolatban

  • Ha a szülő munkaviszonyának megszüntetése nem igényel indoklást, de közben a szülő szülői szabadságon volt, és úgy vélelmezi, hogy a megszüntetés oka a szülői szabadság igénybevétele volt, akkor kérhet indoklást a munkáltatótól a munkaviszony megszüntetésének okáról. Így a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A munkavállaló a jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.
  • A munkaviszony nem szüntethető meg munkáltatói felmondással a szülői szabadság alatt, tehát felmondási védelem illeti meg ebben az időszakban a szülőt.
  • A szülői szabadságot a munkaviszony megszűnésekor nem válthatjuk meg. Ha nem vette ki a munkavállaló, akkor viszi tovább a következő helyére.
  • A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja. A munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót írásban a halasztás indokáról és a kiadás javasolt időpontjáról is.
  • A már megkezdett szülői szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg.
  • Vezető állású munkavállalók esetében sem lehet eltérni, tehát nekik is jár a szülői szabadság.
  • A végkielégítés szempontjából a szülői szabadság időszaka is beszámítandó.

Miyen munkaadói teendők vannak most a szülői szabadsággal kapcsolatosan?

  • Célszerű felmérni, hogy a munkavállalók körében kinek a gyermeke tölti vagy töltötte be a harmadik életévét 2022.08.02 – 2023.06.30. között, mert ők jogosultak a szülői szabadság kivételére 2023.06.30-ig.
  • Célszerű erre a célra rendszeresített nyomtatványt készíteni, amelyen a munkavállaló jelezheti a szülői szabadság kivételi szándékát.
  • Frissíteni kell a bérszámfejtő programokat, hogy a 44 nap kivételére legyenek alkalmasak.
  • Munkaviszony megszűnésekor igazolást kell kiadni a kivett szülői szabadság tartamáról.
  • Nem árt felkészülni az esetlegesen várható plusz költségekről.

A szülői szabadság módosításai nem csak Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatottakra vonatkoznak, hanem az alábbi jogviszonyban dolgozókra is: közalkalmazottakra, igazságügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, bírákra, ügyészekre és ügyészségi alkalmazottakra, közszolgálati tisztségviselőkre, honvédelmi és rendvédelmi dolgozókra, NAV szolgálati jogviszonyban állókra is.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog

Mindent az apasági szabadságról

A 2022. évi LXXIV. törvény az Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szól, tartalmaz számos Mt. változást, amelyek közül az apasági szabadságot fogom részletesen bemutatni a következőkben.

Kinek jár, mi az apasági szabadság mértéke, milyen díjazás jár rá és ki fizeti?

A szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, illetve örökbefogadó férfi tudja igénybe venni az apasági szabadságot (a házasság nem feltétel). Az apát 10 munkanap apasági szabadság illeti meg (az eddigi öt helyett). Az első 5 napra 100%-os távolléti díj jár (tehát a teljes bér), a második 5 napra azonban csak a távolléti díj 40%-a. Az eddigi jogszabály szerint ikreknél 7 nap kivételére volt jogosult az apa, most már nem tesz különbséget a törvény, így az ikreknél is 10 nap jár, ugyanazzal a díjazással.

A apasági szabadság első öt napját a munkáltató, a második öt napot az állam fizeti. (Megjegyzendő, hogy az EU-s irányelv minimumát teljesítette ezzel a változtatással a magyar állam. Mivel az apasági szabadság kivételére nem kötelezhető a munkavállaló, sokan minden bizonnyal csak az első öt napot fogják kivenni, lévén a második öt napra a bérének a 60%-át nem kapja meg. Ezzel nem biztos, hogy elősegítjük az apák jelenlétét az első fontos hetekben, illetve az uniós irányelv célja sem teljesül: a munka és magánélet közötti egyensúly hatékonyabb megteremtése.)

Mikor, meddig adható ki az apasági szabadság?

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig veheti ki az apasági szabadságot, amelyet kérésének megfelelő időpontban,
legfeljebb két részletben kell kiadni. Akkor is jár az apasági szabadság, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal. Például a gyermek megszületik 2023.01.10-én, akkor az apasági szabadság 2023. március 31-ig vehető ki.

A munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023. február 28-ig tudja kivenni az eddig ki nem vett apasági szabadságot. (Mivel az uniós irányelvet 2022. augusztusától kellett volna már beültetni a magyar jogrendszerbe, így átmeneti rendelkezésre volt szükség.)

Egyéb tudnivalók az apasági szabadsággal kapcsolatban

  • Ha az apát például próbaidő alatt küldi el a munkáltató, miközben kivette az apasági szabadságát, és azt vélelmezi, hogy a megszüntetés oka az apaszabadság igénybevétele, akkor kérhet indoklást a munkáltatótól annak ellenére, hogy próbaidő alatt nem köteles a munkáltató indokolni. Így a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A munkavállaló a jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.
  • A munkaviszony nem szüntethető meg munkáltatói felmondással az apasági szabadság alatt, tehát felmondási védelem illeti meg ebben az időszakban az apát.
  • Az apasági szabadságot a munkaviszony megszűnésekor nem válthatjuk meg. Ha nem vette ki a munkavállaló, akkor viszi tovább a következő helyére (figyelembe véve a kiadási határidőt).
  • A munkáltató nem halaszthatja el az apasági szabadság kiadását, azt mindenképpen a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • A megkezdett apasági szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg.
  • Vezető állású munkavállalók esetében sem lehet eltérni, tehát nekik is jár az apasági szabadság.

Miyen munkaadói teendők vannak most az apasági szabadsággal kapcsolatosan?

  • Célszerű felmérni, hogy a munkavállalók körében kinek született gyermeke 2022.08.02 – 2022.12.31. közötti (vagy fogadtak gyermeket örökbe), mert nekik jár a ki nem vett apasági szabadság, amelyet 2023.02.28-ig lehet még kivenni.
  • Tervezni kell a plusz 5 nap kivétele esetén felmerülő plusz költségekkel.
  • Célszerű erre a célra rendszeresített nyomtatványt készíteni, amelyen a munkavállaló jelezheti az apasági szabadság kivételi szándékát.
  • A munkáltatónak a jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetnie az apasági szabadság kivételéről. Munkavállalónak az igényléskor a születési anyakönyvi kivonatot is be kell mutatni, nyilatkozni kell a bemutatott okirat számáról is.
  • Frissíteni kell a bérszámfejtő programokat, hogy 10 nap kivételére legyenek alkalmasak.
  • Munkaviszony megszűnésekor igazolást kell kiadni a kivett apasági szabadság tartamáról.

Az apasági szabadság módosításai nem csak Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatottakra vonatkoznak, hanem az alábbi jogviszonyban dolgozókra is: közalkalmazottakra, igazságügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, bírákra, ügyészekre és ügyészségi alkalmazottakra, közszolgálati tisztségviselőkre, honvédelmi és rendvédelmi dolgozókra, NAV szolgálati jogviszonyban állókra is.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Plusz család adókedvezmény a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok részére

December 28-án megjelent a Kormány 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről.

A változás értelmében azon szülők, akik tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, azok a családi adókedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehetik igénybe.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Van két gyermeked, mindkettőre jár a családi adókedvezmény, amely 2*133 330 Forinttal csökkenti az adóalapot. Ez 2*20 ezer Ft nettót jelent. Amennyiben az egyik gyermeked tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, akkor pluszban jár 66 670 Ft adóalap-csökkentő, vagyis nettó 10 ezer Ft. Összesen tehát így 50 ezer Ft adót nem kell befizetned, ennyivel lehet több a nettód.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

30 év alatti anyák szja mentessége (nem minden 30 év alatti anyának!)

December 28-án megjelent a Közlönyben a Kormány 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a 30 év alatti anyák szja kedvezményéről. Mindenhol arról szóltak a hírek, hogy a 30 év alatti anyáknak ezentúl nem kell szja-t fizetni. Ha jobban átolvassuk a rendeletet, láthatjuk, hogy ez nincs így. Nézzük meg a rendeletet részletesebben.

“..a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját az e rendelet szerinti 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. .. E rendelet alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.”

“A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel,
vagy
b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.”

A jogszabály felsorolja, milyen jövedelem után lehet érvényesíteni, pl. munkabér, egyéni vállalkozói jövedelem (kivét vagy átalányadózó), őstermelő, DE van egy maximum: a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó
nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. Ez 2023. január 1-től bruttó 499 452 Ft. Vagyis, ha ennél több a bruttó bére adott személynek egy hónapban, akkor a felette lévő részre nem vonatkozik az szja mentesség. Továbbá, ha több jogviszonya van az illetőnek, akkor is maximum ennyi bruttó havi jövedelemre lehet érvényesíteni, így figyelni kell, nehogy adótartozásunk legyen a végén.

“Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a (2) bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.”

Az utolsó, 5. paragrafusban jön a lényeg: “Az e rendelet szerinti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.”

Tehát kinek jár a 30 alatti anyák szja mentessége?

  • a gyermeked 2023. január 1-je után születik, és a magzat 91. napos korát is 2023.01.01. után tölti, az előtti lévőkre nem vehető igénybe! (ha a magzat már betöltötte 2023.01.01. előtt a 91. napot, akkor majd csak a születésétől válik jogosulttá az anya az szja kedvezményre)
  • annak jár, aki családi adókedvezményre is jogosult, már a magzat 91. napos korától érvényesíthető
  • legkorábban a 25. évet töltő hónaptól igényelhető (de előtte a 25 év alatti szja mentesség miatt nem kell fizetni, függetlenül, hogy van-e gyermek vagy sem)
  • legkésőbb annak az évnek a végéig jár, amikor az anya a 30. évét betölti
  • mindenféle bérjövedelem, egyéni vállalkozói jövedelem után érvényesíthető
  • adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteni és leadni a foglalkoztató felé az érvényesítéshez (vagy ONYA-n beadni a NAV-hoz)

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Diákhitel-tartozás elengedése a 30 év alatti anyáknak

December 28-án jelent meg a Közlönyben az 595/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet, mely a 30 év alatti anyák diákhitel-tartozás elengedéséről rendelkezik.

“Ha a 30. életévét be nem töltött hitelfelvevő nőnek a felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését (az oklevél megszerzését) követő két éven belül gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, a fennálló hallgatói hiteltartozása száz százalékának megfelelő összegű vissza nem térítendő gyermektámogatásban részesül, ha a gyermektámogatás iránti kérelmét – a Diákhitel szervezet által e célra rendszeresített nyomtatványon – a gyermek születését, vagy örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 60 napon belül benyújtja a Diákhitel szervezethez. A kérelem tartalmazza az igénylő 16/A. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulását, vagy a hitelfelvevő nő csatolja a kérelemhez a 16/A. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat.”

Fő pontok tehát:

  • legyél 30 év alatti, tehát ha már betöltötted a 30-at, nem vagy jogosult
  • legyen diákhitel tartozásod
  • a gyermeked vagy a felsőfokú tanulmányaid alatt vagy a diploma megszerzését követő 2 éven belül születik (vagy fogadsz örökbe)
  • akkor jár 100%-osan a diákhitel tartozásod elengedése
  • DE mindezt 60 napon belül be kell jelenteni a gyermek születéséhez vagy örökbefogadásához képest!
  • a jogszabály 2023. január 1-től lép életbe, így az tudja érvényesíteni, akinek a gyermeke vagy január 1. után születik, vagy előtte született, de még benne van a 60 napos határidőben!

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Gyed maximum 2023-ban

A minimálbér emelkedésével a gyermekgondozási díj, vagyis a gyed maximuma is emelkedik, csak úgy, mint a diplomás gyed összege is.

A következőképpen számoljuk ki a gyed maximumát:

A minimálbér 2023-ban bruttó 232 000 Ft lesz. A gyed maximum mindig a minimálbér kétszeresének a 70%-a:

bruttó 232 000 Ft * 2 = 464 000 Ft, aminek a 70%-a br. 324 800 Ft

Ez nettóban (adókedvezmények nélkül): 243 600 Ft (mivel 15% szja és 10% nyugddíjárulék kerül levonásra)

Ahhoz tehát, hogy 2023-ban a gyed maximumot elérjük, bruttó 464 000 Ft-os bérre van szükség. Ha valakinek a már megállapított gyede ezt eléri, vagy meghaladja, akkor januárban ezt automatikusan felülvizsgálják (nincs semmi teendő munkavállalói oldalról), és ha eléri a gyed maximumot 2023-ban is, akkor azt megkapja.

A diplomás/hallgatói gyed összege az alapképzésben részt vevők esetében bruttó 162 400 Ft (a minimálbér 70%-a). A mesterképzésben, osztatlan, doktori kézpésben részt vevőknek pedig br. 207 480 Ft lesz (a garantált bérminimum 70%-a).

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Minimálbér 2023-ban

2023. január 1-től a minimálbér bruttó 232 000 Ft lesz, amely nettóban 154 280 Ft (adókedvezmények nélkül) teljes munkaidőben.

A garantált bérminimum bruttó 296 400 Ft lesz, amely nettóban 197 106 Ft (adókedvezmények nélkül), teljes munkaidőben.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Mennyi tb-t kell fizetnem 2023-ban?

Jellemzően minden évben növekszik az egészségügyi szolgáltatási járulék, köznyelvben a “tb” összege. 2022-ben ez az összeg 8400 Ft/ hó, 2023-ban pedig 9600 Ft-ra fog emelkedni egy teljes hónapra.

Kinek kell fizetnie a “tb-t” és mikor?

A NAV oldalán az alábbi tájékoztató olvasható: Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni. Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra.

Alapvetően ez azt jelenti, hogy akinek nincsen pl. munkaviszonya, nem egyéni vagy társas vállalkozó, nincs álláskeresési járadékon, nem kap valamilyen ellátást (pl. csed, gyed, gyes, gyet), nem nyugdíjas, nincs megbízási jogviszonya (ahol a bére a mindenkori minimálbér 30%-át legalább eléri havi szinten), nincs nappali hallgatói jogviszonya, és még sorolhatnánk, akkor kötelezően fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Fontos tudni, hogy ez nem biztosítási jogviszonyt eredményez, ettől nem leszünk biztosítottak. A “tb” fizetése azt jelenti, hogy ezáltal orvosi ellátásra leszünk jogosultak. Ha tehát például várandós egy kismama, és csedhez, gyedhez szüksége van a gyermek születése előtti 2 évből legalább 365 biztosított napra, akkor a “tb” fizetése ebbe a körbe nem tartozik bele.

Ha megszűnik a biztosítási jogviszonya az illetőnek, akkor 45 napig még nem kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, csak a 46. naptól. Ha azonban szünetel a biztosítása (pl. fizetés nélküli szabadságon van, vagy az egyéni vállalkozása szünetel), akkor egyből, az első naptól fizetni kell.

A NAV hivatalból küld postai úton vagy ügyfélkapura hivatalos levelet a fizetési kötelezettségről, a fizetési módokról. Ha valaki nem kapna, de úgy érzi, hogy ebbe a körbe tartozna, akkor érdemes a NAV-ot felkereni. Előfordulhat, hogy pl. egy múltbéli munkáltató elfelejtette kijelenteni a munkavállalót, ezt pedig minél előbb rendezni kell.