Munkaügy

Munkába járás költségtérítése – benzin vagy bérlet, mikor mi kötelező?

Hiába a jogszabály, sok munkáltató a bérlettámogatást sem biztosítja a munkavállalói számára, a benzintámogatásról már nem is beszélve. Vannak azonban meghatározott esetek, amikor ez is kötelező lenne a feltételek megléte esetén.

A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik a munkába járással kapcsolatos útiköltségtérítésről, legyen szó bérletről vagy benzinről.

Nézzük először a bérlettámogatást!

Napi munkába járás során a következő esetekben kötelező a bérlet 86%-nak a megtérítése a munkavállaló felé, a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkavégzési hely között:

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán történő munkába járás esetén
  • menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton történő munkába járás esetén
  • elővárosi vasúton (HÉV-en) történő munkába járás esetén
  • menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő munkába járás esetén
  • továbbá ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

Amennyiben tehát a munkavállaló helyi közlekedéssel pl. metró, helyi busz, villamos utazik a munkavégzés helyére, akkor ezt a munkáltató nem köteles megtéríteni, és adómentesen nem is teheti meg. Ez azt jelenti, ha valaki közigazgatási határon kívül él, és a fent említett közlekedési eszközökkel jár munkába, akkor a bérlet vagy a napi jegyek 86%-át a munkáltatónak meg kell térítenie. Felső határa nincs, tehát ha a munkavállaló napi szinten például Kecskemétről jár Budapestre dolgozni, akkor ennek a (feltételezhetően magasabb összegű) bérletnek a 86%-át is meg kell térítenie a munkáltatónak. (Munkáltatói oldalról nézve érthető, ha ezt a költséget nem tudja/akarja vállalni, így véleményem szerint érdemes munkavállalói oldalról felülvizsgálni, ha messziről járnánk be dolgozni, és inkább adott településre költözni.)

Egy példát nézve: munkavállaló Budaörsön lakik, van egy helyközi bérlete Budaörs és Budapest között. Busszal közlekedik Kelenföldig, majd onnan BKV bérletet használva megy tovább a munkavégzési helyére. A munkáltatójának kizárólag a helyközi bérlet 86%-át kell megfizetnie, amennyiben erre a munkavállaló igényt nyújt be, a BKV bérletet már nem köteles megtéríteni.

A napi munkába járás mellett szót kell még ejteni a hétvégi hazautazásról is. A jogszabály ugyanis annak a térítését is kötelezővé teszi, ha az állandó lakhely és a tartózkodási hely különböző településen van. Hazautazásnak nevezzük a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást. A jegy árának itt is a 86%-át kell megtéríteni.

Kötelező a benzintámogatás?

Bizonyos esetekben igen. Ha a fenti példánál maradunk, és Budaörsön lakik a munkavállaló, akkor a bérlet helyett nem köteles a munkáltató benzintámogatást fizetni, lévén közösségi közlekedéssel Budapest könnyen megközelíthető. A következő eseteket határozza meg a jogszabály, mint kötelező munkába járás költségének a térítése:

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Ezen pontok fennállása esetén a munkáltatónak kötelező térítenie a munkavállaló munkába járását minimum 9 Ft/km összegben, de adómentesen saját döntése értelmében 15 Ft/km is adható.

Ki kell mindenképpen emelnünk a következő jogszabályi pontot: 5. § A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. – Vagyis, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, illetve bölcsődés vagy tíz év alatti gyermeke van, akkor közigazgatási határon belül is meg kell téríteni a munkába járást.

Kiegészítve a fenti példát, a Budaörsön élő és Budapesten dolgozó munkavállalónak van egy bölcsődés gyermeke, és emiatt jár autóval munkába, akkor a munkáltatónak térítenie kell a 9 Ft/km-t a munkavállaló számára.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Táppénzen várandósan – Jön a baba! sorozat – 3. cikk

Jön a baba sorozatom harmadik témája a táppénzes időszak várandósan. Több tényező befolyásolja (elsősorban egészségügyi, munkahelyi), ki megy el szülés előtt táppénzre, főleg mennyivel a kiírt időpont előtt. A táppénzzel és várandóssággal kapcsolatos fő dolgokra hívnám fel a figyelmeteket a cikkemben.

Többször olvasok és hallok is olyan hozzászólásokat, hogy elmegyek táppénzre, kiíratom magam táppénzre minél előbb. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz) megállapítása, ezáltal keresőképtelen állományba vétel orvosi kompetencia, nem automatikus dolog.

A betegszabadság a besorolási bér 70%-a, éves szinten 15 munkanap jár a munkavállalónak keresőképtelenség esetén, és ennek a költsége teljes mértékben a munkáltatót terheli. Várandós kismama azonban csak akkor tud betegszabadságon lenni, ha a keresőképtelensége nem a várandóssága miatt van. Ha tehát influenzás, akkor tud betegszabadságon lenni, amennyiben azonban a kismamát terhességére tekintettél írják ki keresőképtelen állományba, akkor az 9-es kódú táppénz, vagyis veszélyeztetett terhesi állományba vétel.

Várandósan tehát, ha már nem dolgozhatunk tovább, akkor nem betegszabadsággal kezdünk (akkor sem, ha a 15 nap még nem fogyott el), hanem egyből táppénzzel. Ennek mértéke egy bizonyos időszakra vonatkoztatott átlagbér 50 vagy 60%-a, attól függően, hogy folyamatos volt-e a várandós kismama jogviszonya. A táppénznek van napi maximuma, amely 2020-ban 10 733,33 Ft, aminél akkor sem kaphat a munkavállaló többet, ha a bére több százezer forint.  A táppénz 1/3-át a munkáltató, 2/3-át az állam fizeti.

Ha már több éve ugyanazon a munkahelyen dolgozunk, akkor nagy eséllyel folyamatos a jogviszonyunk, így maximum 1 éves időtartamra táppénzre vagyunk jogosultak. Ha voltunk az elmúlt egy évben (keresőképtelenség megállapítása előtt) táppénzen, akkor ezeket az időszakokat levonjuk – ezt nevezzük táppénz előzménynek. Mivel egy várandósság maximum 9 hónap, így ha szinte egyből veszélyeztetett terhes a kismama, akkor is jó eséllyel tud végig táppénzen lenni.

De mi a helyzet, ha nem folytonos a jogviszonya a várandós kismamának?

Könnyen eshetünk abba a helyzetbe, hogy dolgoztunk több évet egy adott munkahelyen, majd váltunk, de kihagyunk a két jogviszony között több mint 30 napot. Ezzel tesszük a legrosszabbat magunknak. Ugyanis, ha a két jogviszony között nagyobb a megszakítás, mint 30 nap, akkor a jogviszony már nem folyamatos. Tegyük fel, hogy munkába állunk az új helyen, ahol 3 hónap múlva kiderül, hogy várandósak vagyunk, és veszélyeztetett terhesnek nyilvánítanak. Mivel nincs folyamatos jogviszonyunk, ezért maximum annyi időre vagyunk táppénzre jogosultak, amennyit már ledolgoztunk az új munkahelyen. A példánál maradva tehát, 3 hónapra tudunk táppénzre menni, utána nem. Mindez nem csak a napi jövedelmünkre, de a későbbi ellátásainkra (csed, gyed) is negatívan hathat.

Hasonlóan rossz a helyzet, ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságra kerül a munkavállaló (nem kell ide érteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli időszakot). Nem kell messzire menni példáért sajnos, a koronavírus kapcsán nagyon sok munkavállaló kényszerült fizetés nélküli szabadságra. Sajnos nem egy esettel találkoztam most a nyár folyamán, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra került több, mint 30 napra, majd kiderült, hogy várandós. Szeretett volna táppénzre menni, veszélyeztetett terhesnek kiírta az orvosa, azonban egy napra sem jogosult, hiába dolgozott ezen a helyen a munkavállaló akár több évet is. A 30 napnál hosszabb kihagyás miatt megszakadt a folyamatos jogviszonya, ezáltal ha nem dolgozik több hónapot, akkor nem jogosult egy nap táppénzre sem. Ha nem tud dolgozni, mert az orvos nem engedi, vagy a koronavírus miatt nincs is hol dolgoznia, akkor továbbra is csak fizetés nélküli szabadságon tud lenni. Ez megint rendkívül rosszul érinti a várandós munkavállalót csed, gyed szempontjából, ráadásul még fizetett szabadsága sem gyűlik ezen időszak alatt.

Mi a teendő, ha veszélyeztetett terhesnek nyilvánít az orvos?

Külön kérelmet, dokumentumot nem kell kitölteni a táppénzhez, mindösszesen a táppénzes papírt kell folyamatosan továbbítani eredetiben a munkáltatónak. Az első héten még egy hétre kapjuk meg a táppénzes papírt, majd kéthetes időszakokra (ez a szakmában kutyanyelvnek nevezett dokumentum, hosszúkás téglalap alakú).

Ha nagy az esély, hogy veszélyeztetett terhes lesz a munkavállaló, vagy várhatóan az utolsó pár hónapban már táppénzen lesz a várandós anyuka, akkor érdemes minél előbb egyeztetni a munkáltatóval a tervekről, munkakör/feladatok átadásáról.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Családi adókedvezmény érvényesítése várandósság során – Jön a baba! 2. rész

Fel szokott merülni kérdésként a tanácsadások során, mire jogosult a várandós anyuka a terhesség alatt. Általában ilyenkor a kismama dolgozik (amennyiben van munkaviszonya), esetleg táppénzen van, ha veszélyeztetett terhes. Milyen plusz pénzt várhatunk a várandósság 9 hónapjában?

A várandósság alatt már jogosult lehet a szülő a családi adó-, illetve járulékkedvezményre. Bár az alábbi cikk 2019-es, de a kedvezmény mértéke, összege nem változott idén sem. Ebben a cikkben pedig részletesen olvashatsz a családi adókedvezmény feltételeiről (2018 óta ezen a téren nem volt változás).

A magzat 91. napos korától lehet érvényesíteni a családi adó-, és járulékkedvezményt, amelynek összege attól függ, hány gyermek van a családban (akire tekintettel jogosult lehet a szülő a kedvezmény érvényesítésére). Amennyiben első gyermeküket várják a szülők, akkor nettó 10 ezer Ft realizálódik adókedvezményként, amennyiben a második gyermek születik, akkor pedig gyermekenként 20 ezer Ft-tal (tehát összesen havi 40 ezer Ft-tal) marad több pénz a pénztárcában. Három gyermeknél háromszor 33 ezer Ft, vagyis összesen 99 ezer Ft plusszal lehet kalkulálni. Ha háromnál több gyermeked van, több kedvezmény akkor sem érvényesíthető, a 3szor 99 ezer Ft a maximum.

A családi adó-, illetve járulékkedvezmény érvényesítéséhez szja köteles jövedelemre van szükség, tehát nem tudja érvényesíteni eleve az a kismama, akinek nincs például munkaviszonya, vagy KATA-s vállalkozása van, esetleg éppen gyesen van.

Érvényesíteni tudja azonban munkabérből, táppénzből is, csedből, gyedből, ha van elég adója, illetve járuléka. 2020. július 1-től már nincsen külön egészségbiztosítási pénzbeli, természetbeni járulék, nyugdíjjárulék, illetve munkaerő-piaci járulék, hanem egységesen 18,5% TB járulék van, és július 1-től már az egész 18,5% TB járulék terhére is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Ha anya esetleg gyesen van az első gyermekkel (vagyis nincs szja köteles jövedelme), de a házastárs munkaviszonyban dolgozik, akkor ő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére, hiszen ez a kedvezmény a családnak jár, nem kifejezetten az anyának. Direkt írtam házastársat, mert amennyiben a szülők nem házastársak, akkor az apa csak a gyermek születését követően tudja egyben visszaigényelni adóbevalláskor az igénybe nem vett kedvezményt, havi szinten nem. Ha házastársak, akkor már magzatként is érvényesítheti havi szinten az apa a kedvezményt. (illetve nem számít, hogy ő az apa vagy sem)

Mit kell tenni, hogy érvényesíteni tudd?

A nőgyógyász szakorvos adja ki az igazolást arról, hogy mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ezt az igazolást nem kell a munkáltatónak leadni (de vannak, akik kérik), de meg kell őrizned 5 évig, hogy NAV ellenőrzés esetén bizonyítani tudd, mikortól voltál jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ha havonta szeretnéd érvényesíteni a kedvezményt, akkor ebből adódóan be kell jelentened a várandósságot már ekkor a munkáltatódnak, és ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet. (Ezt egyébként minden adóév elején, tehát januárban újra le kell adni, ha kéred arra az évre. Tehát a kérelem nem visszavonásig érvényes.) Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni, akkor jövő év tavaszán, az adóbevallás során egy összegben is vissza tudod igényelni az összeget. Ebben az esetben a munkáltatód nem vesz részt ebben a folyamatban.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy

Mikor és hogyan jelentsük be a munkáltatónknak a várandósságot? —– Jön a baba! sorozat – 1. rész

Július hónapban érkezett meg hozzánk is a második gyermekünk, ezért arra gondoltam, több cikkben bemutatom a várandósság alatti, a gyermek születése kapcsán felmerülő, valamint a szülési és a fizetés nélküli szabadság alatti teendőket TB, illetve munkajogi szempontból. Ennek első része a mostani cikkem, melyben arról írok, mikor és hogyan érdemes bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak, mire kell figyelni, milyen jogai vannak egy várandós kismamának, aki egyben Mt. alatti munkavállaló is.

Ami mindenkit első körben érdekel: a várandós kismama felmondási védelem alatt áll, tehát a munkaviszonya nem szüntethető meg. A következő jogszabály rendelkezik erről: 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság …. alatt.

Nem számít, hogy éppen veszélyhelyzet vagy koronavírus van, és a munkáltatónk nem tud munkát adni, mert például nem tudja kinyitni a boltját, éttermét. Nem számít a munkáltatónk gazdasági helyzete, a várandós munkavállaló munkaviszonyát nem tudja megszüntetni. Más a helyzet, ha a vállalat megszűnik, felszámolják, mert a vállalat megszűnésével a munkavállalók munkaviszonya is automatikusan megszűnik – ilyen esetben a védelem nem él. Azonban egy felszámolás hosszadalmas, sokszor több éves folyamat, így elképzelhető, hogy a 9 hónapos várandós időszakra nem lesz befolyással. Amennyiben a gyermek már megszületik, és a munkaviszony még él, akkor az ellátások járni fognak (a feltételek megléte esetén), és nincs befolyással a csedre, gyedre, gyesre, hogy utána akár pár hónap múlva a cég megszűnik.

Amennyiben határozott idős szerződése van a kismamának, akkor a szerződést ugyanúgy nem lehet megszüntetni, azonban nincs hosszabbítási kötelezettsége sem a munkáltatónak. Vagyis, ha a határozott idejű szerződésének a vége hamarabb eljön, mint a gyermek születésének a napja, akkor esélyesen nem fog ellátást kapni az anyuka (csedet és gyedet) – legalábbis ennek a munkaviszonynak az aprópóján nem. Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül születik meg a gyermek, akkor passzív jogon a csed járni fog, gyed azonban nem. Határozott idős szerződés lejárta esetén érdemes körbe járni a dolgot, van-e valamilyen lehetősége a kismamának, hogy mégis ellátásban részesüljön.

Mikor jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

A legtöbben a magzat 12. hetes koráig várni szoktak a bejelentéssel. Nincs kötelező határidő a bejelentésre, ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. A gyermek (magzat) 91. napos korától jár a családi adókedvezmény, így ha valaki ezt havonta érvényesíteni szeretné a saját munkáltatójánál, akkor a bejelentést is meg kell tennie értelemszerűen.

Amit fontos tudni: a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltatónak tudomása van a várandósság tényéről, így érdemes minél előbb bejelenteni a várandósságot, főleg ha a munkáltató nincs jó gazdasági helyzetben, és tartunk tőle, hogy elküldések várhatók.

Ide vonatkozó jogszabály:  65. § (5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A hosszú távú és kölcsönös együttműködés reményében érdemes időben tájékoztatni a munkáltatót a várandósságról, hogy a munkáltató is át tudja gondolni a helyettesítést. Amennyire lehetséges, tervezzük meg, meddig akarunk/tudunk dolgozni a várandósság alatt, mikortól nem számíthat ránk a munkáltatónk. Nem vagyunk kötelesek tudni, hogy mikor tervezünk visszatérni a munka világába, de a terveinkről érdemes beszélgetni a munkáltatóval. Ha a vállalat felvesz valakit a helyünkre, van arra is lehetősége a munkáltatónak, hogy a helyettes határozott idős szerződésébe nem egy konkrét időpontot határoznak meg, mint a szerződés vége, hanem az adott kismama visszatérését jelölik meg.

Amennyiben próbaidős vagy, akkor érdemes tudni, hogy a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkavállaló szerződését azonnali hatállyal. A várandósságra a próbaidő alatt sem hivatkozhat, azonban ha bejelented a próbaidő alatt, hogy terhes vagy, és a munkaviszonyodat megszüntetik (indoklás nélkül), akkor bizonyítani kell tudni, hogy a várandósság miatt küldtek el. Ez pedig a legtöbb esetben nem könnyű, és rendkívül hosszadalmas procedúra (per során).

Hogyan jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

Mindenképpen írásban. Akkor tudunk bármit is bizonyítani (ha szükséges), ha írásos nyoma van a bejelentésünknek. Amennyiben postai úton jelentjük be a várandósság tényét, akkor mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel levelünket.

Ha személyesen jelentjük be, akkor írjunk egy rövid “nyilatkozatot” két példányban, és vetessük át a vezetővel (átadás-átvételi), hogy a bejelentésnek nyoma legyen. Érdemes akár utána emailben egy “memót” küldeni az érintetteknek, hogy ahogy személyesen is megbeszéltük…

Az emailes bejelentés is tökéletes választás a bejelentésnek, tegyük a címzettek közé az összes érintettet, mint a HR-est, a közvetlen vezetőt, munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Orvosi igazolást automatikusan nem kell leadni, mint a várandósság bizonyítékát. Amennyiben kérik, akkor a 91. napos igazolás megfelelő a terhességgel kapcsolatos tájékoztatásra, az ambuláns lapon vagy ultrahangon lévő információk nem tartoznak a munkáltatóra.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

KRESZ és nyelvvizsga támogatás kismamáknak, kispapáknak, nagyszülőknek

2018. január 1-től él az első nyelvvizsga megszerzésére irányuló támogatás, 2018. július 1-től pedig a KRESZ vizsga (B kategóriás) megszerzésének támogatására szóló rendelet. Míg a nyelvvizsga támogatást a 35 éven aluliak igényelhették, a KRESZ támogatási igényt a 20 évet még el nem érő fiatalok adhatták be. 2020. július 1-től azonban a jogosultak köre mindkét támogatás esetén bővült a cseden, gyeden és gyesen lévőkre egyaránt.

A legtöbb embernek az jut ilyenkor eszébe, hogy azok az anyák, akik éppen cseden, gyeden, gyesen vannak, rájuk vonatkozik ez a rendelet. Azonban egyre több apa kapja a gyedet, vagy akár a nagyszülő is lehet gyeden, gyesen, így a támogatást ők is igénybe vehetik, ha ők kapják az adott ellátást.

A támogatás mértéke KRESZ esetén a vizsga díja, maximum 25 ezer Ft, a nyelvvizsga esetében pedig a vizsga díja, illetve maximum az adott évi minimálbér 25%-a, amely 2020-ban 40 250 Forint.

Nyelvvizsga esetében az első B2-es, vagy C1-es nyelvvizsgára kérhető a támogatás, tehát középfok, illetve felsőfok. Komplex nyelvvizsgára érvényesíthető a támogatás, illetve részvizsgák teljesítése esetén akkor, ha a második rész teljesítve lett. Nyelvvizsgával egyenértékű érettségire, illetve honosított vizsgára is kérvényezhető.

Az igényt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet benyújtani postai vagy elektronikus úton, 1 éven belül érvényesíthető a KRESZ vizsga, illetve a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének napjától számítva. Cseden, gyeden, gyesen lévők akkor kérhetik a támogatást, ha a vizsga napja 2020. július 1. után volt, és ezen a napon cseden, gyeden, illetve gyesen voltak.

A határozat meghozatalát követően 13 napon belül fizetik ki a támogatást belföldi számlára való utalással. Az összeget külföldi számlára, illetve postai úton való kifizetéssel nem lehet kérni.

TB ellátások

Dolgozó nyugdíjasok – több nettót kapnak július 1-től

A július 1-től érvényben lévő új társadalombiztosítási jogszabályok a nyugdíjas foglalkoztatásra is hatással vannak – bruttójukból több nettót fognak kapni a júliusi bérüktől kezdve.

Az új szabályok szerint ugyanis most már minden saját jogú nyugdíjas, aki bármilyen foglalkoztatási forma keretében munkát végez, legyen szó munkaviszonyról, megbízási jogviszonyról, egyéni vagy társas vállalkozásról – csak 15% SZJA kerül levonásra a bruttó béréből.

A nyugdíjasok által elvégzett munkát nem fogja semmilyen járulék terhelni, aminek következtében a júliusi bérük már emelkedik. Egy példát kiemelve, egy bruttó 150 000 Ft-os bérből már csak 15% szja kerül levonásra, így a havi nettó, amit a nyugdíjas kézhet fog kapni, 127 500 Ft lesz.

Foglalkoztatói oldalról is érdemes nyugdíjast alkalmazni, ugyanis nem kell július 1-től a nyugdíjas után szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.

Mivel nyugdíjjárulékot nem vonnak ezentúl a nyugdíjas bruttó béréből semmilyen foglalkoztatási forma esetén, így fontos tudni, hogy a keresőtevékenység után kapott bérezés nem emeli a nyugdíjat sem (megszűnt a nyugdíjnövelő jog), lévén járulék nem kerül levonásra.

TB ellátások

Július 1-től társadalombiztosítási járulék

Változnak a társadalombiztosítási szabályok 2020. július 1-től. Azokat a legfontosabbakat szeretném kiemelni az elkövetkező napokban néhány cikkben, amely munkavállalói oldalról érdekesek, magánszemélyeknek lehetnek fontosak.

Új fogalom: társadalombiztosítási járulék

Azzal sokan tisztában vannak, milyen levonások érik a bruttó bért, tehát hogyan lesz a bruttó bérből nettó. Egyrészt van jelenleg a 15%-os szja, továbbá különféle járulékok, nevezetesen:

  • 10% nyugdíjjárulék (ezért kapunk nyugdíjat),
  • 7% egészségbiztosítási járulék (ezen belül 3% természetbeni – ezért kapunk orvosi ellátást, 4% pénzbeni – ezért kapunk például táppénzt, csedet, gyedet),
  • 1,5% munkaerő-piaci járulék (ezért kapunk álláskeresési járadékot)

Ezt a 3 féle járuléktípust gyúrják össze július 1-től, és jön létre a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. A levonások mértéke tehát nem változik, ugyanannyi nettót kapunk, azonban a bérlapon már csak a társadalombiztosítási járulékot fogjuk látni a levonások oldalán a 15%-os szja mellett.

Mindez magával hozza azt a változást is, hogy a családi járulékkedvezmény most már a teljes járulékra érvényesíthető lesz, vagyis ha több gyermeke van a munkavállalónak, akkor a 15%-os szja mellett akár a teljes 18,5%-os járulékra is tudjuk érvényesíteni a kedvezményt.

Felmerülhet kérdésként, hogy mi lesz például a gyeddel és a gyessel, ha egybeolvadnak a járulékok – hiszen gyedből a 15% szja-t és 10% nyugdíjjárulékot, gyesből pedig csak 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Nem változik semmi, a nyugdíjjárulék megmarad, és ezekben és hasonló helyzetekben továbbra is az eddigiek kerülnek levonásra.

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Veszélyhelyzet megszűnése – amire figyeljünk

A koronavírus kapcsán a kormány veszélyhelyzetet hirdetett március 11-től kezdődően, ami most június 17-én lejárt. A tegnap megjelent közlönyből emelem ki azokat, amelyekre mindenképpen érdemes most odafigyelni elsősorban a munkavállalóknak, kismamáknak, állásukat elvesztetteknek, fizetés nélküli szabadságon lévőknek.

Fizetés nélküli szabadságon lévők figyelmébe a 144. számú közlönyben megjelentek közül a következőt ajánlom:

  1. § A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő
    munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet
    megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.

Ez azt jelenti, hogy június 18-től még 60 napig a munkáltató fizeti a fizetés nélküli szabadságon lévőek egészségügyi szolgálatási járulékot, vagy a 7710 Ft-os havi “tb-t.” Aki augusztus 17-től is ugyanúgy fizetés nélküli szabadságon van (ide nem értve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot), annak ettől a naptól kezdve magának kell majd fizetnie a havi járulékot.

Álláskeresési járadék: az a személy, akinek munkaügyi hivatalban van intéznivalója, például járadékra szeretne regisztráltatni, az még a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig ezt elektronikusan megteheti, tehát nem szükséges a személyes jelenlét. Vagyis július 2-ig van lehetőség a kizárólagos elektronikus kapcsolattartásra, vagyis ebben az idősávban még elektronikusan lehet az álláskeresési járadékra való regisztrálás, adategyeztetés, dokumentum-benyújtás folyamatát végigvinni.

GYED, GYES, GYET hosszabbítás: a veszélyhelyzet idején lejárt (tehát március 11. és június 17. között) gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása június 30-ig érvényben van. Azok az ellátások, amelyek június 18. után járnak le, már nem kerülnek továbbfolyósításra június 30-ig. Tehát, június hónapra még teljes ellátást kapnak a veszélyhelyzet alatt lejáró ellátások kapcsán a jogosultak, az esetleges következő ellátást (pl. GYED után GYES-t) pedig július 1-től kell kérvényezni.

A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-ig meghosszabbodik.

Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor, akkor
a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és
b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés
a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.

Mt-ben foglalt átmeneti rendelkezések július 1-ig:

  • joga van a munkáltatónak az egyoldalú távmunka, otthoni munkavégzés elrendelésére
  • a munkáltatónak lehetősége van a munkaidő-beosztás elrendelésére az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően
  • a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti
  • a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek

A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. – Vagyis, a már elrendelt akár 24 havi munkaidőkeret továbbra is fennáll. Külön megjegyezendő, hogy 24 hónapos munkaidőkeret továbbra is elrendelhető, amennyiben azt engedélyezi az arra hivatott szerv és amennyiben megállapításra kerül, hogy a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Egy kérdésért nem fizetek

A Munkavállalóért oldalon eddig azt hiszem, hogy mindig szakmai cikkek jelentek meg, a véleményemet ritkábban hangoztattam. Szeretnék most arra pár sort szánni, miért kerül pénzbe a tanácsadásom, a tudásom.

Volt már máskor is ilyen, akik elcsodálkoztak azon, hogy fizetni kell a munkajogi, TB tanácsadásért, nem ingyen adom a tudásomat. Miért fizessek egy kérdés megválaszolásáért ennyit? Amennyiben a kérdés az, hogy milyen jogaim vannak, mikor visszatérek a munkahelyemre; vagy hogyan tudom elérni azt, hogy magasabb legyen a GYED-em a legkisebb költség mellett – akkor ezek számszerűen egy kérdést jelentenek, megválaszolni azonban nem egy mondat, hanem személyre szabott tanácsadás. Én is meg tudom kérdezni, hogy hogyan javítod meg a kazánt? Egy kérdést könnyű feltenni, a probléma megoldásához, a kérdés személyre szabott megválaszolásához azonban sok tudásra, nagy tapasztalatra, folyamatos továbbképzésre és tanulásra van szükség.

A munkajogi szakembereknek, bér- és tb ügyintézőknek, könyvelőknek, és sok hasonló területen dolgozó kollégának több évébe telt és nem kevés költségébe, míg eljutott egy olyan szintre, amikor magabiztosan válaszol kérdésekre, megold nehezebb eseteket. És folyamatosan változó szakmákról beszélünk, így minden évben mi is költünk arra, hogy továbbképezzük magunkat.

Mindez a tudás nem ingyenes, mint ahogy a boltban sem ingyen vesszük a kiflit. Nagyon sokan vagyunk, akik gyakran kínálunk ingyenes anyagokat, segítséget, kedvezményes lehetőségeket. Akár szakmai FB csoportokban (én is nagyon sok helyen tettem, most jelenleg saját csoportomban), akár most a koronavírus kapcsán másfél hónapig nem kértem pénzt a vírus kapcsán elbocsátott hozzám fordulóktól.

De a tudásomnak és a tanácsadásnak ára van, és az állandóan csak egy kérdéssel jövök, de a válasz akár 3-4 írott oldalt is kitenne legalább – az nem ingyenes. Tiszteljük meg a tudást, amit a másik kínál, és ne felejtsük el azt, hogy 10-15-20 ezer Forintért mit kapunk cserébe – akár több százezer Forintos különbséget az így megkapott ellátások kapcsán, vagy több milliós végkielégítést, felmondási időt a sima szabadságmegváltás helyett. Nem mindegy. Érdemes befektetni. Egyet érteni nem kötelező, annak javaslom az interneten fellelhető számos ellentmondó, nem releváns, nem aktuális, nem friss anyag, cikk, komment, gyakori kérdések átlapozását, amelyek alapján a végén olyan döntést hoz, ami után már csak a fejét foghatja. És igaz ez a tb területen fellelhető online kalkulátorok használatára is.

Aki mégis személyesre szabott tanácsadást szeretne, itt elér: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

CSED és GYED összege KATA-s vállalkozóknak 2020. július 1-től

2020. július 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke csökken (17,5%-ről 15,5%-ra csökken) és ez kihatással lesz a KATA-s vállalkozók egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainak alapjára is, vagyis több lesz a CSED és a GYED összege. Nézzük a számokat!

2020. július 1-től a havi 50 ezer Forint tételes adó megfizetése esetén az ellátások alapja 102 000 Ft lesz (a jelenlegi 98 100 Ft helyett), 75 ezres tételes adó fizetése esetén pedig 170 000 Ft lesz a mostani 164 000 Ft helyett. Amennyiben valaki július 1-ét követően minden hónapban 50 ezret, vagy 75 ezret fizet, akkor a következőképpen fog kinézni a bruttó, illetve nettó CSED, illetve GYED:

50 ezer Ft esetén – havi bruttó 71 400 Forint, amely nettó 60 690 Forint CSED, valamint nettó 53 550 Forint GYED

75 ezer Ft esetén – havi bruttó 119 000 Forint, amely nettó 101 150 Forint CSED, valamint nettó 89 250 Forint GYED

Természetesen, ha a számítási időszakba még július 1. előtti időszak is beleesik, akkor azokra a hónapokra még a régi alap vonatkozik.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu