Munkajog, TB ellátások

Munkajogi, tb változások 2024.01.01-től

Mint minden év végén, számos jogszabályváltozás figyelhető meg. Most a munkavállalóknak fontos változásokat, információkat szedtem össze egycsokorba.

Minimálbér, garantált bérminimum

Kivételesen már 2023.12.01-től emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum:

  • minimálbér: bruttó 266 800 Ft (teljes munkaidő esetén)
  • garantált bérminimum: bruttó 326 000 Ft (teljes munkaidőben)

Gyed és táppénz maximum, hallgatói gyed

Bár a minimálbér emelkedésével párhuzamosan emelkedik például a gyed vagy a táppénz maximum is, a rendelet értelmében ezek maximuma csak 2024.01.01-től emelkedik, vagyis a február elején utalt gyermekgondozási díjban lehet majd érzékelni az esetleges emelkedést.

  • gyed maximum: bruttó 373 520 Ft, ami nettóban 280 140 Ft (mindenféle adókedvezmény nélkül)
  • táppénz maximum egy napra: 17 786,66 Ft
  • hallgatói gyed (alapképzés után): bruttó 186 760 Ft
  • hallgatói gyed (mester, doktori vagy osztatlan képzés után): bruttó 228 200 Ft

Személyi kedvezmény

Az első házasok kedvezménye, a családi adókedvezmény, 25 év alattiak, 30 év alatti anyák, valamint a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye, mértékük nem változott.

A személyi kedvezmény jogosultsági feltételei sem, azonban a minimálbér emelkedésével nőtt az igénybe vehető kedvezmény mértéke.

Személyi kedvezmény: mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, 2024.01.01-től 88 900 Ft/hó, amely havonta nettóban 13 335 Ft többletet jelent

Adóelőleg-nyilatkozat: első házasok, személyi kedvezmény, négy vagy több gyermekes anyák adókedvezménye

Az összes adókedvezmény esetében igaz, hogy minden év elején nyilatkoztatni kell a munkavállalókat, hogy adott évben igénybe kívánják-e venni az adott kedvezményt. 2024.01.01-től a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermekes anyák adókedvezménye esetében lesz egy olyan lehetőség, hogy az adóelőleg-nyilatkozaton a nyilatkozó bejelöli a folytatólagos nyilatkozattételt, ami azt jelenti, hogy onnantól minden évben megkapja automatikusan az adókedvezményt újabb nyilatkozattétel nélkül.

Ez jól hangzik, azonban a nyilatkozatot tevőnek nagyon oda kell figyelnie, ha változás lép életbe nála, például valami miatt mégsem lesz jogosult a kedvezményre (például kikerül a gyermek a családból, első házasoknál válás miatt nem lesz jogosult a kedvezményre). Ez a nyilatkozattevő felelőssége, hogy minden változást bejelentsen.

Gyermek után járó pótszabadság igénybevétele

Nem változik a mértéke, tehát marad a gyermek után járó pótszabadság a következő:

  • egy gyermek után két nap
  • két gyermek után négy nap
  • három vagy több gyermek esetén 7 nap

Fogyatékos gyermek esetén pedig plusz két nap.

Fontos tudni, hogy mindkét szülő jogosult a napokra, tehát nem kell megosztani.

A változás a gyermek után járó pótszabadság kivételében van. Eddig ugyanis a munkavállaló az összes szabadságából éves szinten csak 7 nappal rendelkezhetett. Ez maradt is, de kikerült belőle a gyermek után járó pótszabadság. Ezt a munkavállaló kérésére kell kiadni, 15 nappal előre kell legalább az igényt jelezni. Itt is igaz, hogy a munkáltató a kiadást kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén 60 nappal elhalaszthatja. Ezt írásban köteles indokolni és meg kell jelölni a kiadás javasolt időpontját.

Azoknak a munkavállalóknak ez nem lesz különösebben újdonság, ahol a szabadsággal kapcsolatos kérésük rendszerint teljesül. Azoknak lesz segítség, akiknél a munkáltató adja ki szigorúan a szabadságokat, ők határozzák meg, mikor mehet a munkavállaló szabadságra, kevesebb a mozgástér.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress emailben bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog

Mindent a szülői szabadságról

Előző cikkemben bemutattam az apasági szabadság részletszabályait. Most egy új szabadságfajtáról fogok részletesen írni, a szülői szabadságról. Szintén EU-s irányelvnek való megfelelésről van szó, kíváncsi leszek azonban arra, hogy mennyien veszik igénybe, és milyen jövedelmű munkavállalók. Nézzük tehát a szabályokat.

Kinek jár, mi az szülői szabadság mértéke, milyen díjazás jár rá és ki fizeti?

  • A szülői szabadság mindkettő szülőnek jár, tehát külön az apának és az anyának is. A gyermek 3 éves koráig vehető igénybe. (a váltott gondozás keretében nevelt és gondozott gyermek is gyermeknek minősül az Mt. szabályai értelmében)
  • A szabadság mértéke 44 nap.
  • A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. (Ha tehát valaki munkahelyet váltott, akkor legalább egy évet várni kell, míg a szülői szabadság kivehető, figyelembe véve, hogy a gyermek addig ne töltse be a harmadik életévét.)
  • A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell a gyed, gyes összegével. – Ha az apa megy szülői szabadságra, de az anya kapja a gyest, akkor nem kell csökkenteni. Kizárólag akkor kell csökkenteni, ha ennél a példánál maradva az apa kapja a gyest vagy a gyedet. (Egyre jellemzőbb, hogy az apa veszi igénybe a gyedet, miközben dolgozik. Vajon el fog-e menni szülői szabadságra több hétre a gyedet kapó vagy akár nem kapó minimálbéres apa? Magas jövedelműek talán, akik elbírják, hogy több hétre csak a fizetésük 10%-át kapják, mínusz a gyed/gyes összege. Nem valószínű, hogy sokaknál valós alternatíva lesz, hogy az apa részese legyen akár pár egybefüggő hétre a kisgyermeke első éveinek, mindennapjainak.)
  • A szülői szabadság költsége a munkáltatót terheli.

Mikor, meddig adható ki a szülői szabadság?

  • A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az igényét 15 nappal előre be kell jelenteni, mint a sima szabadságnál. – Ez azt jelenti, hogy bármennyi részletben kivehető, akár csak napokat is ki lehet venni. A szülői szabadságot nem kell esedékesség évében kiadni, maximum a gyermek harmadik életévéig tolható.
  • Egyszerre nem lehet például gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon és szülői szabadságon lenni. Ha az anya például a gyermeke 3 éves koráig otthon van gyesen (fizetés nélküli szabadságon), akkor nem fogja tudni a szülői szabadságot kihasználni.
  • A munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Egyéb tudnivalók a szülői szabadsággal kapcsolatban

  • Ha a szülő munkaviszonyának megszüntetése nem igényel indoklást, de közben a szülő szülői szabadságon volt, és úgy vélelmezi, hogy a megszüntetés oka a szülői szabadság igénybevétele volt, akkor kérhet indoklást a munkáltatótól a munkaviszony megszüntetésének okáról. Így a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A munkavállaló a jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.
  • A munkaviszony nem szüntethető meg munkáltatói felmondással a szülői szabadság alatt, tehát felmondási védelem illeti meg ebben az időszakban a szülőt.
  • A szülői szabadságot a munkaviszony megszűnésekor nem válthatjuk meg. Ha nem vette ki a munkavállaló, akkor viszi tovább a következő helyére.
  • A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja. A munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót írásban a halasztás indokáról és a kiadás javasolt időpontjáról is.
  • A már megkezdett szülői szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg.
  • Vezető állású munkavállalók esetében sem lehet eltérni, tehát nekik is jár a szülői szabadság.
  • A végkielégítés szempontjából a szülői szabadság időszaka is beszámítandó.

Miyen munkaadói teendők vannak most a szülői szabadsággal kapcsolatosan?

  • Célszerű felmérni, hogy a munkavállalók körében kinek a gyermeke tölti vagy töltötte be a harmadik életévét 2022.08.02 – 2023.06.30. között, mert ők jogosultak a szülői szabadság kivételére 2023.06.30-ig.
  • Célszerű erre a célra rendszeresített nyomtatványt készíteni, amelyen a munkavállaló jelezheti a szülői szabadság kivételi szándékát.
  • Frissíteni kell a bérszámfejtő programokat, hogy a 44 nap kivételére legyenek alkalmasak.
  • Munkaviszony megszűnésekor igazolást kell kiadni a kivett szülői szabadság tartamáról.
  • Nem árt felkészülni az esetlegesen várható plusz költségekről.

A szülői szabadság módosításai nem csak Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatottakra vonatkoznak, hanem az alábbi jogviszonyban dolgozókra is: közalkalmazottakra, igazságügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, bírákra, ügyészekre és ügyészségi alkalmazottakra, közszolgálati tisztségviselőkre, honvédelmi és rendvédelmi dolgozókra, NAV szolgálati jogviszonyban állókra is.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog

Mindent az apasági szabadságról

A 2022. évi LXXIV. törvény az Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szól, tartalmaz számos Mt. változást, amelyek közül az apasági szabadságot fogom részletesen bemutatni a következőkben.

Kinek jár, mi az apasági szabadság mértéke, milyen díjazás jár rá és ki fizeti?

A szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, illetve örökbefogadó férfi tudja igénybe venni az apasági szabadságot (a házasság nem feltétel). Az apát 10 munkanap apasági szabadság illeti meg (az eddigi öt helyett). Az első 5 napra 100%-os távolléti díj jár (tehát a teljes bér), a második 5 napra azonban csak a távolléti díj 40%-a. Az eddigi jogszabály szerint ikreknél 7 nap kivételére volt jogosult az apa, most már nem tesz különbséget a törvény, így az ikreknél is 10 nap jár, ugyanazzal a díjazással.

A apasági szabadság első öt napját a munkáltató, a második öt napot az állam fizeti. (Megjegyzendő, hogy az EU-s irányelv minimumát teljesítette ezzel a változtatással a magyar állam. Mivel az apasági szabadság kivételére nem kötelezhető a munkavállaló, sokan minden bizonnyal csak az első öt napot fogják kivenni, lévén a második öt napra a bérének a 60%-át nem kapja meg. Ezzel nem biztos, hogy elősegítjük az apák jelenlétét az első fontos hetekben, illetve az uniós irányelv célja sem teljesül: a munka és magánélet közötti egyensúly hatékonyabb megteremtése.)

Mikor, meddig adható ki az apasági szabadság?

Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig veheti ki az apasági szabadságot, amelyet kérésének megfelelő időpontban,
legfeljebb két részletben kell kiadni. Akkor is jár az apasági szabadság, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal. Például a gyermek megszületik 2023.01.10-én, akkor az apasági szabadság 2023. március 31-ig vehető ki.

A munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023. február 28-ig tudja kivenni az eddig ki nem vett apasági szabadságot. (Mivel az uniós irányelvet 2022. augusztusától kellett volna már beültetni a magyar jogrendszerbe, így átmeneti rendelkezésre volt szükség.)

Egyéb tudnivalók az apasági szabadsággal kapcsolatban

  • Ha az apát például próbaidő alatt küldi el a munkáltató, miközben kivette az apasági szabadságát, és azt vélelmezi, hogy a megszüntetés oka az apaszabadság igénybevétele, akkor kérhet indoklást a munkáltatótól annak ellenére, hogy próbaidő alatt nem köteles a munkáltató indokolni. Így a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A munkavállaló a jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.
  • A munkaviszony nem szüntethető meg munkáltatói felmondással az apasági szabadság alatt, tehát felmondási védelem illeti meg ebben az időszakban az apát.
  • Az apasági szabadságot a munkaviszony megszűnésekor nem válthatjuk meg. Ha nem vette ki a munkavállaló, akkor viszi tovább a következő helyére (figyelembe véve a kiadási határidőt).
  • A munkáltató nem halaszthatja el az apasági szabadság kiadását, azt mindenképpen a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • A megkezdett apasági szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg.
  • Vezető állású munkavállalók esetében sem lehet eltérni, tehát nekik is jár az apasági szabadság.

Miyen munkaadói teendők vannak most az apasági szabadsággal kapcsolatosan?

  • Célszerű felmérni, hogy a munkavállalók körében kinek született gyermeke 2022.08.02 – 2022.12.31. közötti (vagy fogadtak gyermeket örökbe), mert nekik jár a ki nem vett apasági szabadság, amelyet 2023.02.28-ig lehet még kivenni.
  • Tervezni kell a plusz 5 nap kivétele esetén felmerülő plusz költségekkel.
  • Célszerű erre a célra rendszeresített nyomtatványt készíteni, amelyen a munkavállaló jelezheti az apasági szabadság kivételi szándékát.
  • A munkáltatónak a jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetnie az apasági szabadság kivételéről. Munkavállalónak az igényléskor a születési anyakönyvi kivonatot is be kell mutatni, nyilatkozni kell a bemutatott okirat számáról is.
  • Frissíteni kell a bérszámfejtő programokat, hogy 10 nap kivételére legyenek alkalmasak.
  • Munkaviszony megszűnésekor igazolást kell kiadni a kivett apasági szabadság tartamáról.

Az apasági szabadság módosításai nem csak Munka Törvénykönyve szerinti foglalkoztatottakra vonatkoznak, hanem az alábbi jogviszonyban dolgozókra is: közalkalmazottakra, igazságügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, bírákra, ügyészekre és ügyészségi alkalmazottakra, közszolgálati tisztségviselőkre, honvédelmi és rendvédelmi dolgozókra, NAV szolgálati jogviszonyban állókra is.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, TB ellátások

Kiscsoportos tréningek várandósoknak, munkába visszatérőknek, vállalkozóknak

Szeretnék azoknak a (leendő) anyukáknak segíteni, akik szeretnének felkészültek lenni a jogaik, kötelezettségeik, lehetőségeik kapcsán, tudni szeretnék részletesen, milyen ellátások járnak a családnak a gyermekvállalás során, mit mikor hol kell igényelni, milyen nyomtatányokat kell használni, hogyan számolják az ellátásokat. Munkába való visszatérők esetében segítek felkészülni a munkáltatóval való kommunikációra, bemutatom a munkaviszony megszüntetések formáit, milyen járandóságokra lehet számítani akár közös, akár munkáltatói felmondás esetén. Ha pedig vállalkozó vagy, akkor bemutatom, milyen összegű ellátásokat remélhetsz, ha katás vagy, ha átalányadózó vagy éppen szja szerint adózású egyéni vállalkozó. Ehhez szervezem legújabb, kiscsoportos tréningjeimet.

Milyen egy kiscsoportos tréning és kiknek való?

  • minimum 3, de maximum 6 fős tréning, ahol egy kisebb csoportban beszéljük át a témát érintő minden részletet
  • 2 órás interaktív előadás, ahol az első órában főleg én beszélek, a második részben pedig igyekszem minden egyéni kérdésre válaszolni. Természetesen közben is bármikor kérdezhettek.
  • gyakorlat-orientált előadás, ahol nem jogi, hanem érthető nyelven igyekszem átadni Nektek mindent, hogy aztán ki tudjátok számolni a várható ellátásokat, tudjátok az igénylések folyamatait, az információk birtokában tudjatok tervezni, munkába való visszatérés során pedig tudjátok, mi jár, mikor érdemes aláírni a közöst
  • a kiscsoportos tréning azoknak szól, akiknek nincs szükségük személyre szabott tanácsadásra, de szeretnének felkészültek lenni a jogaik és kötelezettségeik kapcsán, szeretnék tudni, milyen összegekre számítsanak táppénz, csed, gyed tekintetében, illetve felkészületen érkezzenek a munkáltatóval történő beszélgetésre
  • tapasztalatból tudom, hogy sok munkáltató hibázik, vannak olyan helyek, ahol nincsenek felkészült szakemberek, sokszor még a szabadságok kiszámolásában is hibáznak. Százezer forintok múlhatnak azon, hogy ismered a jogaidat, tudod mi jár, és ennek megfelelően kommunikálsz a munkáltatóval, állsz ki a jogaidért

Kiscsoportos tréning várandós kismamáknak – 2022. szeptember 13. kedd 10:00-12:00

Tematika:

  • az összes ellátás, támogatás, kedvezmény részletes bemutatása: táppénz, csed, gyed, gyes, családi pótlék, anyasági ellátás, családi adókedvezmény
  • ellátások igénylésének folyamata, határidők, nyomtatványok
  • milyen összegekre számíthasz, hogyan számold ki az ellátások összegét? mikor indítsd a csedet?
  • hogyan, mikor kommunikálj a munkáltatóval?
  • ellátások melletti munkavégzés
  • várandósokat védő Mt. jogszabályok (felmondási védelem, munkaidő-kedvezmények, orvosi vizsgálatok a terhesgondozás során)
  • tippek, javaslatok a magasabb összegű ellátások érdekében
  • egyéni kérdések átbeszélése

Tréning díja: 15 ezer Ft / tréning, amiért a következőket kapod:

  • 2 órás kiscsoportos interaktív tréning, ahol minden információt megkapsz az ellátásokról
  • a tréning után ki tudod számolni, milyen összegű ellátásokra számíthatsz
  • tisztában leszel, mikor milyen ellátásokat kell megigényelni, nyugodtan foglalkozhatsz a babáddal, tudod, hogy egyik ellátásról sem maradsz le
  • egyéni kérdéseidre válaszokat kapsz
  • a tréning prezentációját a tréninget követően megkapod
  • a várandósokra vonatkozó fontosabb jogszabályokról tájékoztatót küldök
  • az ellátások igényléséhez szükséges nyomtatványokat is megkapod

Jelentkezés: bernadett@munkavallaloert.hu

  • küldj kérlek számlázási adatokat: nevet és címet, amire az elektronikus számlát kiállíthatom. A tréningen akkor tudsz részt venni, ha a tréning díja előtte kiegyenlítésre kerül.
  • Kérlek, hogy a jelentkezéskor írd le röviden, milyen kérdésekre keresed elsősorban a választ, mire szeretnél választ kapni.

Kiscsoportos tréning munkába visszatérő anyukáknak – 2022. szeptember 20. kedd 10:00-12:00

Tematika:

  • a munkaviszony megszüntetések formái, mikor mi jár kötelezően
  • mindent a végkielégítésről, felmondási időről
  • szabadság-kiszámítás módja
  • munkáltatói felmondás vagy közös – mikor melyiket válaszd? mikor mit írjak alá?
  • milyen okkal küldhetnek el?
  • munkáltatóval történő kommunikáció, hogyan állj ki magadért, mi a helyes stratégia?
  • bérfejlesztés – vagyis milyen bérrel kell visszavenniük?
  • részmunkaidős foglalkoztatás
  • fizetés nélküli szabadság megszüntetése 3 éves kor előtt, gyed és a táppénz kapcsolata
  • egyéni kérdések átbeszélése

Tréning díja: 15 ezer Ft / tréning, amiért a következőket kapod:

  • 2 órás kiscsoportos interaktív tréning, ahol minden információt megkapsz a munkába való visszatérésről, járandóságokról, a munkáltatóval történő helyes kommunikációról
  • a tréninget követően ki tudod számolni, mennyi végkielégítés, felmondási idő jár, ha munkaviszony megszüntetésre kerülne sor
  • ki tudod számolni, mennyi szabadságra leszel jogosult
  • tudod képviselni a jogaidat a munkáltató előtt, tudod mi jár
  • egyéni kérdéseidre válaszokat kapsz
  • a tréning prezentációját a tréninget követően megkapod
  • a munkába visszatérőkre vonatkozó legfontosabb jogszabályról tájékoztatót küldök

Jelentkezés: bernadett@munkavallaloert.hu

  • küldj kérlek számlázási adatokat: nevet és címet, amire az elektronikus számlát kiállíthatom. A tréningen akkor tudsz részt venni, ha a tréning díja előtte kiegyenlítésre kerül.
  • Kérlek, hogy a jelentkezéskor írd le röviden, milyen kérdésekre keresed elsősorban a választ, mire szeretnél választ kapni.

Kiscsoportos tréning várandós vállalkozó anyukáknak – 2022. szeptember 29. csütörtök 10:00-12:00

Tematika:

  • az összes ellátás, támogatás, kedvezmény részletes bemutatása: táppénz, csed, gyed, gyes, családi pótlék, anyasági ellátás, családi adókedvezmény
  • milyen összegekre számíthasz a következő adózási formák esetén? hogyan számold ki az ellátásokat? – kata, átalányadózás, szja szerint normál adózás (arról nem szól a tréning, hogy a vállalkozásodnak melyik adózási forma való, ezt könyvelővel tudod egyeztetni. Én abban segítek, hogy az adott vállalkozói forma esetén milyen összegű ellátásokat realizálhatsz.)
  • ellátások igénylésének folyamata, határidők, nyomtatványok – könyvelő vagy saját igénylés esetén
  • ellátások melletti vállalkozás, fizetendő járulékok
  • tippek, javaslatok a magasabb összegű ellátások érdekében
  • egyéni kérdések átbeszélése

Tréning díja: 15 ezer Ft / tréning, amiért a következőket kapod:

  • 2 órás kiscsoportos interaktív tréning, ahol minden információt megkapsz az ellátásokról
  • tudni fogod, hogy milyen összegű táppénz, csedet, gyedet várhatsz kata, átalányadózó, szja szerinti normál adózás esetén
  • tisztában leszel az ellátások igénylésének folyamataival, határidőkkel, így nem maradsz le egyik ellátásról sem
  • egyéni kérdéseidre válaszokat kapsz
  • a tréning prezentációját a tréninget követően megkapod
  • az ellátások igényléséhez szükséges nyomtatványokat is megküldöm

Jelentkezés: bernadett@munkavallaloert.hu

Ha pedig a személyre szabott tanácsadást preferálod, keress privátban: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, TB ellátások

Mi változik 2022. január 1-től a munkavállalóknak?

Január 1. mindig sok változást hoz, jelen cikkemben azt emelem ki, amely munkavállalói oldalról érint majd minket, elsősorban adózási, illetve tb területen.

  • emelkedik a minimálbér és garantált bérminimum: a napi 8, heti 40 órás teljes munkaidős minimálbér 2022. január 1-től bruttó 200 000 Ft (ez nettó 133 000 Ft), a garantált bérminimum pedig bruttó 260 000 Ft (nettó 172 900 Ft.
  • emelkedik a gyed maximum: mindig a minimálbér kétszerese után számítják, vagyis 2022-ben a bruttó 200 000 Ft után. Így a minimálbér kétszerese bruttó 400 000 Ft-ból számolják, amiből a gyed maximum bruttó 280 000 Ft. Ez nettó 210 000 Ft.
  • emelkedik az örökbefogadói díj: ez alapvetően a gyeddel megegyező összeg örökbefogadás esetén. Összege tehát maximumálisan ugyanús nettó 210 000 Ft lehet, mind a sima gyednél.
  • emelkedik a diplomás gyed összege: felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százaléka a gyed (ami bruttó 200 000 Ft esetén bruttó 140 000 Ft, ami nettó 105 000 Ft). A mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a diplomás gyed összege a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka. (Bruttó 260 000 Ft-ból bruttó 182 000 Ft, ami nettó 136 500 Ft.)
  • emelkedik a táppénz maximuma: a táppénz maximuma is a mindenkori minimálbérhez köthető, nevezetesen a minimálbér kétszeresének a harmincad része az egy napra járó maximum táppénz összege (ez bruttó 13 3333,33 Ft). Ebből 15% szja kerül levonásra, és ezt annyi nappal szorozzuk fel, amennyi nap táppénzen voltunk.
  • emelkedik az álláskeresési járadék: jelenleg az álláskeresési járadék maximum 90 napig, tehát 3 hónapig járhat maximálisan. Az egy hónapra kapható legmagasabb járadék pedig a minimálbér. Így 2022-ben ennek az összege bruttó 200 000 Ft lehet maximum.
  • 25 év alattiak szja mentessége: január 1-től nem vonnak szja-t a 25 év alattiaktól. Az szja 15%, tehát ennyivel kap többet ettől a hónaptól a 25 év alatti fiatal. Ez addig a hónapig jár neki, amelyik hónapban a 25 évet betölti.
  • munkáltatói költség csökken: január 1-től megszűnik a 1,5% szakképzési hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó pedig 15,5% százalékről 13%-ra csökken. Ez nem befolyásolja a munkavállalók bérét, de jó tudni, mennyibe kerülünk a munkáltatónak. Tehát ezentúl a bruttó bérünkre 13% szochó kerül, más nem.
  • emelkedik az árvaellátás minimuma havi 50 000 Ft-ra
  • a szép kártya vendéglátás alszámlája élelmiszerboltokban is elkölthető február 1. – május 30. között (dohányt és alkoholt azonban nem lehet venni belőle) – ez tehát nem január 1-től érvényes

Személyre szabott munkajogi és tb tanácsadással kapcsolatban keress bátran email címemen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, TB ellátások

Gyed és bölcsőde egyszerre – 2021-ben

Gyakori téma, hogy mikor jár a gyed, ha a gyermekem bölcsődébe jár. Számít, hogy állami vagy magán? Mennyit kell mellette dolgozni? Beszoktatás is számít? Automatikusan elveszik? Kinek kell szólnom? Számos kérdés, amelyekre az alábbi cikkemben igyekszem válaszokat adni, valamint felhívni a figyelmet egy 2021. július 1. óta érvényes kiegészítésre, amely a nappali iskolai tanulmányokat is beemelte a jogszabályba.

Kezdjük egyből a jogszabállyal, vagyis milyen esetben nem jár a gyed (többek között):

Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt.

Értelmezzük a jogszabályban leírtakat:

  • nem lehet olyat, hogy a gyermek bölcsődében van, a gyedet igénylő személy pedig nem folytat keresőtevékenységet, vagy nem tanul nappali tagozaton (a nappali tagozaton való tanulmányok folytatása új elem, 2021. július 1-jén vezették be)
  • mindig a gyedet igénylő személyre vonatkozik a szabály, tehát nem mindkettő szülőre
  • adott napon, amikor jár a gyed, azon a napon kell megfelelni a feltételeknek: vagyis már beszoktatáskor a gyermek bölcsődébe jár, a szülőnek már akkor vagy szabadságon kell lennie a munkahelyén, vagy iskolába járnia, vagy vállalkozásában dolgozni
  • nem megoldás az egyszerűsített foglalkoztatás, vagyis alkalmi munka – maximum havi szinten 15 napon keresztül lehet alkalmi munkát vállalni és éves szinten pedig 90 napot (idénymunkás 120 napot).
  • ahogy a jogszabályban látjuk, mindegy, hogy állami vagy magán bölcsődébe jár a gyermek, a jogszabály mindenkire vonatkozik
  • nem határozza meg a jogszabály, hogy heti hány órás munkavégzés szükséges ahhoz, hogy a gyed járjon
  • levelező tanulmányok nem felelnek meg a feltételeknek, mindenképpen nappali tagozaton kell tanulni
  • a keresőtevékenység munkaviszony mellett lehet például egyéni vagy társas vállalkozás is, megbízási jogviszony vagy őstermelő tevékenység is
  • ha az anya várandós, és táppénzen van, az keresőtevékenység, tehát alatta az első gyermeke lehet bölcsiben, miközben neki jár a gyed. Azonban ha a gyermek megszületik és cseden lesz, mellette nem dolgozhat, otthon van a kicsivel. A nagyra nem jár tovább a gyed abban az esetben, ha a nagy közben bölcsiben van.
  • nem veszik el automatikusan az ellátás folyósítását. Amikor a gyed kérelmet leadjuk a munkáltatónak, aláírjuk rajta a végén, hogy saját felelősségünk, hogy értesítjük a munkáltatót / folyósítót minden változásról, például, ha gyermekünk bölcsődébe kerül, de mi nem folytatunk keresőtevékenységet (vagy most már, nem tanulunk nappalin)
  • jogszabály szerint ilyenkor a gyedben részesülőnek kell jeleznie a munkáltatója felé a változást, és beadni a gyed lemondó kérelmet

Mit lehet tenni, hogy járnon mégis a gyed, ha a gyermekem bölcsiben van és én még nem tudtam elkezdeni dolgozni?

  • ha anya otthon marad, de nem ő veszi igénybe a gyedet, hanem lemondja és apa igényli onnan. Persze ez akkor lehet megoldás, ha apa közben dolgozik. Az apa gyednek is vannak hátrányai az anyára nézve, így érdemes minden szempontot figyelembe véve dönteni
  • ha heti pár órás munkaviszonyt létesít az anya
  • ha vállalkozást indít
  • ha nem veszi vissza a munkahelye, de legalább a szabadságokat kiadja, amely idő alatt a gyermek már bölcsődébe jár, a szülő pedig új munkát keres (ahol elkezd dolgozni egyből, miután a másik jogviszonya megszűnt)

Sok helyzet nem könnyű, érdemes személyre szabottan megvizsgálni a helyzetet. Például, ha már régóta vállalkozást szeretnél indítani és úgy érzed, itt az idő, akkor mindenképpen könyvelővel érdemes egyeztetni, milyen adózási forma felel meg számodra a legjobban.

Ha pedig munkajogi és tb területen van szükséged segítségre, keress engem bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu Tanácsadási szolgáltatásaimról itt olvashatsz.

Munkajog

Mikor lehet gyes mellett dolgozni és mikor nem?

Azt sokan tudják, hogy csed mellett keresőtevékenységet folytatni nem lehet (ez ugye az első 168 nap), legyen szó akár munkaviszonyról, akár vállalkozásról. A jogszabály ezt konkrétan meghatározza, jelen cikkemben azonban most azzal foglalkozom, hogy mi a helyzet a gyes melletti keresőtevékenységgel.

A gyest, vagyis a gyermekgondozást segítő ellátást a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza, tehát családtámogatási ellátás, nem kötött biztosítási jogviszonyhoz. Szoktuk mondani, hogy alanyi jogon jár. A gyest talán a legtöbben a gyermek 2 és 3 éves kora között veszik igénybe, a csedet, majd a gyedet követően. Mivel az összege nem túl magas, és a gyermek is ilyenkor már elérte a 2 éves kort, sokan visszamennek ilyenkor már dolgozni, akár teljes munkaidőben, miközben a gyest továbbra is kapják.

Ugyanis a gyes mellett korlátlanul lehet munkát végezni, legyen szó munkaviszonyról, vállalkozásról, egyéb munkvégzésre irányuló jogviszonyról (pl. megbízási joviszony).

Vannak azonban megkötések, és nem mindegy, ki veszi igénybe a gyest:

A GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet

  • a gyermek fél éves koráig nem folytathat,
  • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
  • ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra.

A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után folytathat heti 30 órában, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A GYES-ben részesülő, a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőkereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő – a (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti életkort már betöltötte.

(2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

kiskorú szülő gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

Ahogy láttuk fent, a gyermek fél éves koráig a gyest igénybe vevő nem dolgozhat, a jogszabályból pontosan idézve:

21. § (1) A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

De mit jelent a kereső tevékenység? Ami érdekes, hogy más a fogalma a 1997. évi LXXXIII. törvény [ Ebtv. ]-ben (pl. csed, gyed esetében), és mást a Cst. törvény szerint. Nevezetesen:

4. § d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység

Bár a legtöbb anya az első 6 hónapban semmilyen keresőtevékenységet nem folytat, nem is célja, azonban sok vállalkozó a vállalkozását nem feltétlenül szeretné szüneteltetni, lehet nem dolgozna annyira aktívan, azonban időnként akár állítana ki számlát az anyai feladatok mellett. Mint az előző jogszabályi részletből láthattuk, munkaviszonyban (és még néhány jogviszonyban) valóban nem lehet keresőtevékenységet folytatni gyes alatt, azonban a vállalkozás valami miatt a Cst. törvény szerint nem keresőtevékenység. Vagy akár az őstermelői munka sem.

Lehet, hogy jogosult vagy csedre, azonban katás voltál, és nem különösebben sokat kapnál, azonban tudnál számlázni még az első 6 hónapban is a gyermeked születése után. Csed mellett nem számlázhatsz, azonban gyes mellett igen. Van, akinek ez sokkal jobban megéri, hogy nem kéri a csedet, kapja a gyest és mellette a vállalkozása is aktívan működik. Az is lehet, hogy eleve nem jogosult csedre, csak gyesre, vállalkozása már van, és itt folytatná tovább a munkáját úgy, hogy a gyesre is jogosult mellette.

Tehát az első 6 hónapban is dolgozhatsz vállalkozásodban úgy, hogy közben gyesre is jogosult vagy!

Személyre szabott tanácsadás miatt keress bizalommal az alábbi email címemen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, TB ellátások

Elindult a “csak 1-2 kérdésem van” csomag!

Nagyon sok emailt kapok naponta különféle hosszabb vagy rövidebb eseteket illetően. Ahol nem volt szükség teljes tanácsadásra, igyekeztem válaszolni ingyenesen, de aztán jött a válasz email, hogy még ezt, még ezt, még ezt. Ezért úgy döntöttem, hogy elérhetővé teszek egy olyan csomagot, ahol “csak 1-2 kérdése” van a nekem írónak. Nézzük meg részletesen, kinek is ajánlom ezt a tanácsadási lehetőséget!

Fő szakterületem a várandós kismamák támogatása tb, családtámogatási szempontból, milyen ellátásokra vagyok jogosult, milyen összegben, hogyan jövök ki jobban, hogyan tudnánk optimalizálni a tb ellátásokat.. Másik fő terület a munkajogi vetület, amikor szeretne visszatérni az anyuka a munkahelyére, ott pedig nem feltétlenül várják örömmel, így felkészítem az anyukákat arra, hogy ismerjék jogaikat (és persze kötelezettségeiket), mit írjanak alá és mit ne, mire figyeljenek, milyen járandóságokra jogosultak. Milyen indokkal küldhetik el, mit kell kifizetni számukra mindenképpen, mennyi szabadság jár, mikor védett, mikor lehet többes jogviszonya, és így tovább. Ezek komplex témák, komplex tanácsadásokat igényelnek, így erre kialakított csomagok állnak rendelkezésre.

De mi van akkor, ha nem kell számolni, ha tisztában van a szülő a jogaival, tudja mire jogosult, mennyi ellátást kap. De megerősítésre van szüksége, hogy vajon adott jogszabály rá is vonatkozik-e, mennyi családi adókedvezményre jogosult, akkor hogyan is írja meg a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmét? Milyen munkaidő kedvezmény vonatkozik rá, ha várandós? Részmunkaidőbe hogyan tudok visszamenni dolgozni? Bölcsibe menne a gyermekem, mire is figyeljek akkor a bölcsi-gyed kapcsolatában?

Több olyan eset, kérdés lehet, amikor szükséged van a megerősítésre, pontosításra, kis segítségre, azonban nincs szükséged teljes komplex tanácsadásra. Így jött létre a “csak 1-2 kérdésem van” csomag, amelynek ára 2900 Ft (alanyi adómentes, áfa tartalma így nincs). Ha tehát van 1-2 kérdésed, szeretnél biztosra menni, hogy ne ezen múljon a mukáltatóval való jó kapcsolatod, vagy bármilyen ellátásod (pl. mikor, hol tudom ezt vagy azt igényelni), akkor keress, írj és rövid határidővel megkapod a válaszokat: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy

Mikor és hogyan jelentsük be a munkáltatónknak a várandósságot? —– Jön a baba! sorozat – 1. rész

Július hónapban érkezett meg hozzánk is a második gyermekünk, ezért arra gondoltam, több cikkben bemutatom a várandósság alatti, a gyermek születése kapcsán felmerülő, valamint a szülési és a fizetés nélküli szabadság alatti teendőket TB, illetve munkajogi szempontból. Ennek első része a mostani cikkem, melyben arról írok, mikor és hogyan érdemes bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak, mire kell figyelni, milyen jogai vannak egy várandós kismamának, aki egyben Mt. alatti munkavállaló is.

Ami mindenkit első körben érdekel: a várandós kismama felmondási védelem alatt áll, tehát a munkaviszonya nem szüntethető meg. A következő jogszabály rendelkezik erről: 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság …. alatt.

Nem számít, hogy éppen veszélyhelyzet vagy koronavírus van, és a munkáltatónk nem tud munkát adni, mert például nem tudja kinyitni a boltját, éttermét. Nem számít a munkáltatónk gazdasági helyzete, a várandós munkavállaló munkaviszonyát nem tudja megszüntetni. Más a helyzet, ha a vállalat megszűnik, felszámolják, mert a vállalat megszűnésével a munkavállalók munkaviszonya is automatikusan megszűnik – ilyen esetben a védelem nem él. Azonban egy felszámolás hosszadalmas, sokszor több éves folyamat, így elképzelhető, hogy a 9 hónapos várandós időszakra nem lesz befolyással. Amennyiben a gyermek már megszületik, és a munkaviszony még él, akkor az ellátások járni fognak (a feltételek megléte esetén), és nincs befolyással a csedre, gyedre, gyesre, hogy utána akár pár hónap múlva a cég megszűnik.

Amennyiben határozott idős szerződése van a kismamának, akkor a szerződést ugyanúgy nem lehet megszüntetni, azonban nincs hosszabbítási kötelezettsége sem a munkáltatónak. Vagyis, ha a határozott idejű szerződésének a vége hamarabb eljön, mint a gyermek születésének a napja, akkor esélyesen nem fog ellátást kapni az anyuka (csedet és gyedet) – legalábbis ennek a munkaviszonynak az aprópóján nem. Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül születik meg a gyermek, akkor passzív jogon a csed járni fog, gyed azonban nem. Határozott idős szerződés lejárta esetén érdemes körbe járni a dolgot, van-e valamilyen lehetősége a kismamának, hogy mégis ellátásban részesüljön.

Mikor jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

A legtöbben a magzat 12. hetes koráig várni szoktak a bejelentéssel. Nincs kötelező határidő a bejelentésre, ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. A gyermek (magzat) 91. napos korától jár a családi adókedvezmény, így ha valaki ezt havonta érvényesíteni szeretné a saját munkáltatójánál, akkor a bejelentést is meg kell tennie értelemszerűen.

Amit fontos tudni: a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltatónak tudomása van a várandósság tényéről, így érdemes minél előbb bejelenteni a várandósságot, főleg ha a munkáltató nincs jó gazdasági helyzetben, és tartunk tőle, hogy elküldések várhatók.

Ide vonatkozó jogszabály:  65. § (5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A hosszú távú és kölcsönös együttműködés reményében érdemes időben tájékoztatni a munkáltatót a várandósságról, hogy a munkáltató is át tudja gondolni a helyettesítést. Amennyire lehetséges, tervezzük meg, meddig akarunk/tudunk dolgozni a várandósság alatt, mikortól nem számíthat ránk a munkáltatónk. Nem vagyunk kötelesek tudni, hogy mikor tervezünk visszatérni a munka világába, de a terveinkről érdemes beszélgetni a munkáltatóval. Ha a vállalat felvesz valakit a helyünkre, van arra is lehetősége a munkáltatónak, hogy a helyettes határozott idős szerződésébe nem egy konkrét időpontot határoznak meg, mint a szerződés vége, hanem az adott kismama visszatérését jelölik meg.

Amennyiben próbaidős vagy, akkor érdemes tudni, hogy a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkavállaló szerződését azonnali hatállyal. A várandósságra a próbaidő alatt sem hivatkozhat, azonban ha bejelented a próbaidő alatt, hogy terhes vagy, és a munkaviszonyodat megszüntetik (indoklás nélkül), akkor bizonyítani kell tudni, hogy a várandósság miatt küldtek el. Ez pedig a legtöbb esetben nem könnyű, és rendkívül hosszadalmas procedúra (per során).

Hogyan jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

Mindenképpen írásban. Akkor tudunk bármit is bizonyítani (ha szükséges), ha írásos nyoma van a bejelentésünknek. Amennyiben postai úton jelentjük be a várandósság tényét, akkor mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel levelünket.

Ha személyesen jelentjük be, akkor írjunk egy rövid “nyilatkozatot” két példányban, és vetessük át a vezetővel (átadás-átvételi), hogy a bejelentésnek nyoma legyen. Érdemes akár utána emailben egy “memót” küldeni az érintetteknek, hogy ahogy személyesen is megbeszéltük…

Az emailes bejelentés is tökéletes választás a bejelentésnek, tegyük a címzettek közé az összes érintettet, mint a HR-est, a közvetlen vezetőt, munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Orvosi igazolást automatikusan nem kell leadni, mint a várandósság bizonyítékát. Amennyiben kérik, akkor a 91. napos igazolás megfelelő a terhességgel kapcsolatos tájékoztatásra, az ambuláns lapon vagy ultrahangon lévő információk nem tartoznak a munkáltatóra.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Veszélyhelyzet megszűnése – amire figyeljünk

A koronavírus kapcsán a kormány veszélyhelyzetet hirdetett március 11-től kezdődően, ami most június 17-én lejárt. A tegnap megjelent közlönyből emelem ki azokat, amelyekre mindenképpen érdemes most odafigyelni elsősorban a munkavállalóknak, kismamáknak, állásukat elvesztetteknek, fizetés nélküli szabadságon lévőknek.

Fizetés nélküli szabadságon lévők figyelmébe a 144. számú közlönyben megjelentek közül a következőt ajánlom:

  1. § A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő
    munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet
    megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.

Ez azt jelenti, hogy június 18-től még 60 napig a munkáltató fizeti a fizetés nélküli szabadságon lévőek egészségügyi szolgálatási járulékot, vagy a 7710 Ft-os havi “tb-t.” Aki augusztus 17-től is ugyanúgy fizetés nélküli szabadságon van (ide nem értve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot), annak ettől a naptól kezdve magának kell majd fizetnie a havi járulékot.

Álláskeresési járadék: az a személy, akinek munkaügyi hivatalban van intéznivalója, például járadékra szeretne regisztráltatni, az még a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig ezt elektronikusan megteheti, tehát nem szükséges a személyes jelenlét. Vagyis július 2-ig van lehetőség a kizárólagos elektronikus kapcsolattartásra, vagyis ebben az idősávban még elektronikusan lehet az álláskeresési járadékra való regisztrálás, adategyeztetés, dokumentum-benyújtás folyamatát végigvinni.

GYED, GYES, GYET hosszabbítás: a veszélyhelyzet idején lejárt (tehát március 11. és június 17. között) gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása június 30-ig érvényben van. Azok az ellátások, amelyek június 18. után járnak le, már nem kerülnek továbbfolyósításra június 30-ig. Tehát, június hónapra még teljes ellátást kapnak a veszélyhelyzet alatt lejáró ellátások kapcsán a jogosultak, az esetleges következő ellátást (pl. GYED után GYES-t) pedig július 1-től kell kérvényezni.

A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-ig meghosszabbodik.

Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor, akkor
a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és
b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés
a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.

Mt-ben foglalt átmeneti rendelkezések július 1-ig:

  • joga van a munkáltatónak az egyoldalú távmunka, otthoni munkavégzés elrendelésére
  • a munkáltatónak lehetősége van a munkaidő-beosztás elrendelésére az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően
  • a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti
  • a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek

A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. – Vagyis, a már elrendelt akár 24 havi munkaidőkeret továbbra is fennáll. Külön megjegyezendő, hogy 24 hónapos munkaidőkeret továbbra is elrendelhető, amennyiben azt engedélyezi az arra hivatott szerv és amennyiben megállapításra kerül, hogy a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.