Munkaügy

Munkába járás költségtérítése – benzin vagy bérlet, mikor mi kötelező?

Hiába a jogszabály, sok munkáltató a bérlettámogatást sem biztosítja a munkavállalói számára, a benzintámogatásról már nem is beszélve. Vannak azonban meghatározott esetek, amikor ez is kötelező lenne a feltételek megléte esetén.

A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik a munkába járással kapcsolatos útiköltségtérítésről, legyen szó bérletről vagy benzinről.

Nézzük először a bérlettámogatást!

Napi munkába járás során a következő esetekben kötelező a bérlet 86%-nak a megtérítése a munkavállaló felé, a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkavégzési hely között:

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán történő munkába járás esetén
  • menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton történő munkába járás esetén
  • elővárosi vasúton (HÉV-en) történő munkába járás esetén
  • menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő munkába járás esetén
  • továbbá ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

Amennyiben tehát a munkavállaló helyi közlekedéssel pl. metró, helyi busz, villamos utazik a munkavégzés helyére, akkor ezt a munkáltató nem köteles megtéríteni, és adómentesen nem is teheti meg. Ez azt jelenti, ha valaki közigazgatási határon kívül él, és a fent említett közlekedési eszközökkel jár munkába, akkor a bérlet vagy a napi jegyek 86%-át a munkáltatónak meg kell térítenie. Felső határa nincs, tehát ha a munkavállaló napi szinten például Kecskemétről jár Budapestre dolgozni, akkor ennek a (feltételezhetően magasabb összegű) bérletnek a 86%-át is meg kell térítenie a munkáltatónak. (Munkáltatói oldalról nézve érthető, ha ezt a költséget nem tudja/akarja vállalni, így véleményem szerint érdemes munkavállalói oldalról felülvizsgálni, ha messziről járnánk be dolgozni, és inkább adott településre költözni.)

Egy példát nézve: munkavállaló Budaörsön lakik, van egy helyközi bérlete Budaörs és Budapest között. Busszal közlekedik Kelenföldig, majd onnan BKV bérletet használva megy tovább a munkavégzési helyére. A munkáltatójának kizárólag a helyközi bérlet 86%-át kell megfizetnie, amennyiben erre a munkavállaló igényt nyújt be, a BKV bérletet már nem köteles megtéríteni.

A napi munkába járás mellett szót kell még ejteni a hétvégi hazautazásról is. A jogszabály ugyanis annak a térítését is kötelezővé teszi, ha az állandó lakhely és a tartózkodási hely különböző településen van. Hazautazásnak nevezzük a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást. A jegy árának itt is a 86%-át kell megtéríteni.

Kötelező a benzintámogatás?

Bizonyos esetekben igen. Ha a fenti példánál maradunk, és Budaörsön lakik a munkavállaló, akkor a bérlet helyett nem köteles a munkáltató benzintámogatást fizetni, lévén közösségi közlekedéssel Budapest könnyen megközelíthető. A következő eseteket határozza meg a jogszabály, mint kötelező munkába járás költségének a térítése:

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Ezen pontok fennállása esetén a munkáltatónak kötelező térítenie a munkavállaló munkába járását minimum 9 Ft/km összegben, de adómentesen saját döntése értelmében 15 Ft/km is adható.

Ki kell mindenképpen emelnünk a következő jogszabályi pontot: 5. § A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. – Vagyis, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, illetve bölcsődés vagy tíz év alatti gyermeke van, akkor közigazgatási határon belül is meg kell téríteni a munkába járást.

Kiegészítve a fenti példát, a Budaörsön élő és Budapesten dolgozó munkavállalónak van egy bölcsődés gyermeke, és emiatt jár autóval munkába, akkor a munkáltatónak térítenie kell a 9 Ft/km-t a munkavállaló számára.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Családi adókedvezmény érvényesítése várandósság során – Jön a baba! 2. rész

Fel szokott merülni kérdésként a tanácsadások során, mire jogosult a várandós anyuka a terhesség alatt. Általában ilyenkor a kismama dolgozik (amennyiben van munkaviszonya), esetleg táppénzen van, ha veszélyeztetett terhes. Milyen plusz pénzt várhatunk a várandósság 9 hónapjában?

A várandósság alatt már jogosult lehet a szülő a családi adó-, illetve járulékkedvezményre. Bár az alábbi cikk 2019-es, de a kedvezmény mértéke, összege nem változott idén sem. Ebben a cikkben pedig részletesen olvashatsz a családi adókedvezmény feltételeiről (2018 óta ezen a téren nem volt változás).

A magzat 91. napos korától lehet érvényesíteni a családi adó-, és járulékkedvezményt, amelynek összege attól függ, hány gyermek van a családban (akire tekintettel jogosult lehet a szülő a kedvezmény érvényesítésére). Amennyiben első gyermeküket várják a szülők, akkor nettó 10 ezer Ft realizálódik adókedvezményként, amennyiben a második gyermek születik, akkor pedig gyermekenként 20 ezer Ft-tal (tehát összesen havi 40 ezer Ft-tal) marad több pénz a pénztárcában. Három gyermeknél háromszor 33 ezer Ft, vagyis összesen 99 ezer Ft plusszal lehet kalkulálni. Ha háromnál több gyermeked van, több kedvezmény akkor sem érvényesíthető, a 3szor 99 ezer Ft a maximum.

A családi adó-, illetve járulékkedvezmény érvényesítéséhez szja köteles jövedelemre van szükség, tehát nem tudja érvényesíteni eleve az a kismama, akinek nincs például munkaviszonya, vagy KATA-s vállalkozása van, esetleg éppen gyesen van.

Érvényesíteni tudja azonban munkabérből, táppénzből is, csedből, gyedből, ha van elég adója, illetve járuléka. 2020. július 1-től már nincsen külön egészségbiztosítási pénzbeli, természetbeni járulék, nyugdíjjárulék, illetve munkaerő-piaci járulék, hanem egységesen 18,5% TB járulék van, és július 1-től már az egész 18,5% TB járulék terhére is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Ha anya esetleg gyesen van az első gyermekkel (vagyis nincs szja köteles jövedelme), de a házastárs munkaviszonyban dolgozik, akkor ő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére, hiszen ez a kedvezmény a családnak jár, nem kifejezetten az anyának. Direkt írtam házastársat, mert amennyiben a szülők nem házastársak, akkor az apa csak a gyermek születését követően tudja egyben visszaigényelni adóbevalláskor az igénybe nem vett kedvezményt, havi szinten nem. Ha házastársak, akkor már magzatként is érvényesítheti havi szinten az apa a kedvezményt. (illetve nem számít, hogy ő az apa vagy sem)

Mit kell tenni, hogy érvényesíteni tudd?

A nőgyógyász szakorvos adja ki az igazolást arról, hogy mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ezt az igazolást nem kell a munkáltatónak leadni (de vannak, akik kérik), de meg kell őrizned 5 évig, hogy NAV ellenőrzés esetén bizonyítani tudd, mikortól voltál jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ha havonta szeretnéd érvényesíteni a kedvezményt, akkor ebből adódóan be kell jelentened a várandósságot már ekkor a munkáltatódnak, és ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet. (Ezt egyébként minden adóév elején, tehát januárban újra le kell adni, ha kéred arra az évre. Tehát a kérelem nem visszavonásig érvényes.) Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni, akkor jövő év tavaszán, az adóbevallás során egy összegben is vissza tudod igényelni az összeget. Ebben az esetben a munkáltatód nem vesz részt ebben a folyamatban.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy

Mikor és hogyan jelentsük be a munkáltatónknak a várandósságot? —– Jön a baba! sorozat – 1. rész

Július hónapban érkezett meg hozzánk is a második gyermekünk, ezért arra gondoltam, több cikkben bemutatom a várandósság alatti, a gyermek születése kapcsán felmerülő, valamint a szülési és a fizetés nélküli szabadság alatti teendőket TB, illetve munkajogi szempontból. Ennek első része a mostani cikkem, melyben arról írok, mikor és hogyan érdemes bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak, mire kell figyelni, milyen jogai vannak egy várandós kismamának, aki egyben Mt. alatti munkavállaló is.

Ami mindenkit első körben érdekel: a várandós kismama felmondási védelem alatt áll, tehát a munkaviszonya nem szüntethető meg. A következő jogszabály rendelkezik erről: 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság …. alatt.

Nem számít, hogy éppen veszélyhelyzet vagy koronavírus van, és a munkáltatónk nem tud munkát adni, mert például nem tudja kinyitni a boltját, éttermét. Nem számít a munkáltatónk gazdasági helyzete, a várandós munkavállaló munkaviszonyát nem tudja megszüntetni. Más a helyzet, ha a vállalat megszűnik, felszámolják, mert a vállalat megszűnésével a munkavállalók munkaviszonya is automatikusan megszűnik – ilyen esetben a védelem nem él. Azonban egy felszámolás hosszadalmas, sokszor több éves folyamat, így elképzelhető, hogy a 9 hónapos várandós időszakra nem lesz befolyással. Amennyiben a gyermek már megszületik, és a munkaviszony még él, akkor az ellátások járni fognak (a feltételek megléte esetén), és nincs befolyással a csedre, gyedre, gyesre, hogy utána akár pár hónap múlva a cég megszűnik.

Amennyiben határozott idős szerződése van a kismamának, akkor a szerződést ugyanúgy nem lehet megszüntetni, azonban nincs hosszabbítási kötelezettsége sem a munkáltatónak. Vagyis, ha a határozott idejű szerződésének a vége hamarabb eljön, mint a gyermek születésének a napja, akkor esélyesen nem fog ellátást kapni az anyuka (csedet és gyedet) – legalábbis ennek a munkaviszonynak az aprópóján nem. Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül születik meg a gyermek, akkor passzív jogon a csed járni fog, gyed azonban nem. Határozott idős szerződés lejárta esetén érdemes körbe járni a dolgot, van-e valamilyen lehetősége a kismamának, hogy mégis ellátásban részesüljön.

Mikor jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

A legtöbben a magzat 12. hetes koráig várni szoktak a bejelentéssel. Nincs kötelező határidő a bejelentésre, ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. A gyermek (magzat) 91. napos korától jár a családi adókedvezmény, így ha valaki ezt havonta érvényesíteni szeretné a saját munkáltatójánál, akkor a bejelentést is meg kell tennie értelemszerűen.

Amit fontos tudni: a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltatónak tudomása van a várandósság tényéről, így érdemes minél előbb bejelenteni a várandósságot, főleg ha a munkáltató nincs jó gazdasági helyzetben, és tartunk tőle, hogy elküldések várhatók.

Ide vonatkozó jogszabály:  65. § (5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A hosszú távú és kölcsönös együttműködés reményében érdemes időben tájékoztatni a munkáltatót a várandósságról, hogy a munkáltató is át tudja gondolni a helyettesítést. Amennyire lehetséges, tervezzük meg, meddig akarunk/tudunk dolgozni a várandósság alatt, mikortól nem számíthat ránk a munkáltatónk. Nem vagyunk kötelesek tudni, hogy mikor tervezünk visszatérni a munka világába, de a terveinkről érdemes beszélgetni a munkáltatóval. Ha a vállalat felvesz valakit a helyünkre, van arra is lehetősége a munkáltatónak, hogy a helyettes határozott idős szerződésébe nem egy konkrét időpontot határoznak meg, mint a szerződés vége, hanem az adott kismama visszatérését jelölik meg.

Amennyiben próbaidős vagy, akkor érdemes tudni, hogy a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkavállaló szerződését azonnali hatállyal. A várandósságra a próbaidő alatt sem hivatkozhat, azonban ha bejelented a próbaidő alatt, hogy terhes vagy, és a munkaviszonyodat megszüntetik (indoklás nélkül), akkor bizonyítani kell tudni, hogy a várandósság miatt küldtek el. Ez pedig a legtöbb esetben nem könnyű, és rendkívül hosszadalmas procedúra (per során).

Hogyan jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

Mindenképpen írásban. Akkor tudunk bármit is bizonyítani (ha szükséges), ha írásos nyoma van a bejelentésünknek. Amennyiben postai úton jelentjük be a várandósság tényét, akkor mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel levelünket.

Ha személyesen jelentjük be, akkor írjunk egy rövid “nyilatkozatot” két példányban, és vetessük át a vezetővel (átadás-átvételi), hogy a bejelentésnek nyoma legyen. Érdemes akár utána emailben egy “memót” küldeni az érintetteknek, hogy ahogy személyesen is megbeszéltük…

Az emailes bejelentés is tökéletes választás a bejelentésnek, tegyük a címzettek közé az összes érintettet, mint a HR-est, a közvetlen vezetőt, munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Orvosi igazolást automatikusan nem kell leadni, mint a várandósság bizonyítékát. Amennyiben kérik, akkor a 91. napos igazolás megfelelő a terhességgel kapcsolatos tájékoztatásra, az ambuláns lapon vagy ultrahangon lévő információk nem tartoznak a munkáltatóra.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

KRESZ és nyelvvizsga támogatás kismamáknak, kispapáknak, nagyszülőknek

2018. január 1-től él az első nyelvvizsga megszerzésére irányuló támogatás, 2018. július 1-től pedig a KRESZ vizsga (B kategóriás) megszerzésének támogatására szóló rendelet. Míg a nyelvvizsga támogatást a 35 éven aluliak igényelhették, a KRESZ támogatási igényt a 20 évet még el nem érő fiatalok adhatták be. 2020. július 1-től azonban a jogosultak köre mindkét támogatás esetén bővült a cseden, gyeden és gyesen lévőkre egyaránt.

A legtöbb embernek az jut ilyenkor eszébe, hogy azok az anyák, akik éppen cseden, gyeden, gyesen vannak, rájuk vonatkozik ez a rendelet. Azonban egyre több apa kapja a gyedet, vagy akár a nagyszülő is lehet gyeden, gyesen, így a támogatást ők is igénybe vehetik, ha ők kapják az adott ellátást.

A támogatás mértéke KRESZ esetén a vizsga díja, maximum 25 ezer Ft, a nyelvvizsga esetében pedig a vizsga díja, illetve maximum az adott évi minimálbér 25%-a, amely 2020-ban 40 250 Forint.

Nyelvvizsga esetében az első B2-es, vagy C1-es nyelvvizsgára kérhető a támogatás, tehát középfok, illetve felsőfok. Komplex nyelvvizsgára érvényesíthető a támogatás, illetve részvizsgák teljesítése esetén akkor, ha a második rész teljesítve lett. Nyelvvizsgával egyenértékű érettségire, illetve honosított vizsgára is kérvényezhető.

Az igényt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet benyújtani postai vagy elektronikus úton, 1 éven belül érvényesíthető a KRESZ vizsga, illetve a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének napjától számítva. Cseden, gyeden, gyesen lévők akkor kérhetik a támogatást, ha a vizsga napja 2020. július 1. után volt, és ezen a napon cseden, gyeden, illetve gyesen voltak.

A határozat meghozatalát követően 13 napon belül fizetik ki a támogatást belföldi számlára való utalással. Az összeget külföldi számlára, illetve postai úton való kifizetéssel nem lehet kérni.

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Veszélyhelyzet megszűnése – amire figyeljünk

A koronavírus kapcsán a kormány veszélyhelyzetet hirdetett március 11-től kezdődően, ami most június 17-én lejárt. A tegnap megjelent közlönyből emelem ki azokat, amelyekre mindenképpen érdemes most odafigyelni elsősorban a munkavállalóknak, kismamáknak, állásukat elvesztetteknek, fizetés nélküli szabadságon lévőknek.

Fizetés nélküli szabadságon lévők figyelmébe a 144. számú közlönyben megjelentek közül a következőt ajánlom:

  1. § A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő
    munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet
    megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.

Ez azt jelenti, hogy június 18-től még 60 napig a munkáltató fizeti a fizetés nélküli szabadságon lévőek egészségügyi szolgálatási járulékot, vagy a 7710 Ft-os havi “tb-t.” Aki augusztus 17-től is ugyanúgy fizetés nélküli szabadságon van (ide nem értve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot), annak ettől a naptól kezdve magának kell majd fizetnie a havi járulékot.

Álláskeresési járadék: az a személy, akinek munkaügyi hivatalban van intéznivalója, például járadékra szeretne regisztráltatni, az még a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig ezt elektronikusan megteheti, tehát nem szükséges a személyes jelenlét. Vagyis július 2-ig van lehetőség a kizárólagos elektronikus kapcsolattartásra, vagyis ebben az idősávban még elektronikusan lehet az álláskeresési járadékra való regisztrálás, adategyeztetés, dokumentum-benyújtás folyamatát végigvinni.

GYED, GYES, GYET hosszabbítás: a veszélyhelyzet idején lejárt (tehát március 11. és június 17. között) gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása június 30-ig érvényben van. Azok az ellátások, amelyek június 18. után járnak le, már nem kerülnek továbbfolyósításra június 30-ig. Tehát, június hónapra még teljes ellátást kapnak a veszélyhelyzet alatt lejáró ellátások kapcsán a jogosultak, az esetleges következő ellátást (pl. GYED után GYES-t) pedig július 1-től kell kérvényezni.

A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-ig meghosszabbodik.

Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor, akkor
a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és
b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés
a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.

Mt-ben foglalt átmeneti rendelkezések július 1-ig:

  • joga van a munkáltatónak az egyoldalú távmunka, otthoni munkavégzés elrendelésére
  • a munkáltatónak lehetősége van a munkaidő-beosztás elrendelésére az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően
  • a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti
  • a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek

A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. – Vagyis, a már elrendelt akár 24 havi munkaidőkeret továbbra is fennáll. Külön megjegyezendő, hogy 24 hónapos munkaidőkeret továbbra is elrendelhető, amennyiben azt engedélyezi az arra hivatott szerv és amennyiben megállapításra kerül, hogy a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Egy kérdésért nem fizetek

A Munkavállalóért oldalon eddig azt hiszem, hogy mindig szakmai cikkek jelentek meg, a véleményemet ritkábban hangoztattam. Szeretnék most arra pár sort szánni, miért kerül pénzbe a tanácsadásom, a tudásom.

Volt már máskor is ilyen, akik elcsodálkoztak azon, hogy fizetni kell a munkajogi, TB tanácsadásért, nem ingyen adom a tudásomat. Miért fizessek egy kérdés megválaszolásáért ennyit? Amennyiben a kérdés az, hogy milyen jogaim vannak, mikor visszatérek a munkahelyemre; vagy hogyan tudom elérni azt, hogy magasabb legyen a GYED-em a legkisebb költség mellett – akkor ezek számszerűen egy kérdést jelentenek, megválaszolni azonban nem egy mondat, hanem személyre szabott tanácsadás. Én is meg tudom kérdezni, hogy hogyan javítod meg a kazánt? Egy kérdést könnyű feltenni, a probléma megoldásához, a kérdés személyre szabott megválaszolásához azonban sok tudásra, nagy tapasztalatra, folyamatos továbbképzésre és tanulásra van szükség.

A munkajogi szakembereknek, bér- és tb ügyintézőknek, könyvelőknek, és sok hasonló területen dolgozó kollégának több évébe telt és nem kevés költségébe, míg eljutott egy olyan szintre, amikor magabiztosan válaszol kérdésekre, megold nehezebb eseteket. És folyamatosan változó szakmákról beszélünk, így minden évben mi is költünk arra, hogy továbbképezzük magunkat.

Mindez a tudás nem ingyenes, mint ahogy a boltban sem ingyen vesszük a kiflit. Nagyon sokan vagyunk, akik gyakran kínálunk ingyenes anyagokat, segítséget, kedvezményes lehetőségeket. Akár szakmai FB csoportokban (én is nagyon sok helyen tettem, most jelenleg saját csoportomban), akár most a koronavírus kapcsán másfél hónapig nem kértem pénzt a vírus kapcsán elbocsátott hozzám fordulóktól.

De a tudásomnak és a tanácsadásnak ára van, és az állandóan csak egy kérdéssel jövök, de a válasz akár 3-4 írott oldalt is kitenne legalább – az nem ingyenes. Tiszteljük meg a tudást, amit a másik kínál, és ne felejtsük el azt, hogy 10-15-20 ezer Forintért mit kapunk cserébe – akár több százezer Forintos különbséget az így megkapott ellátások kapcsán, vagy több milliós végkielégítést, felmondási időt a sima szabadságmegváltás helyett. Nem mindegy. Érdemes befektetni. Egyet érteni nem kötelező, annak javaslom az interneten fellelhető számos ellentmondó, nem releváns, nem aktuális, nem friss anyag, cikk, komment, gyakori kérdések átlapozását, amelyek alapján a végén olyan döntést hoz, ami után már csak a fejét foghatja. És igaz ez a tb területen fellelhető online kalkulátorok használatára is.

Aki mégis személyesre szabott tanácsadást szeretne, itt elér: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Ingyenes munkajogi segítség koronavírus idején!

Szeretném én is felajánlani segítségemet azoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek, a munkáltatója el akarja küldeni, csökkenteni akarja a fizetésüket, közös megegyezést lobogtat a kezében.

Ezért április végéig, ha szakmai tanácsra lenne szükséged a fenti témákkal kapcsolatosan, akkor keress meg kérdéseddel az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu Igyekszem minél hamarabb reagálni a levelekre, ingyenesen!

Ha kismamaként pedig TB kérdésekben lenne szükséged segítségre, mostanában fogsz szülni és szeretnéd még optimalizálni a várható ellátásaid összegét, vagy a munkáltatód csökkenteni szeretné a béredet (amibe Te nem mész bele!) és számolni kellene, hogyan jársz jobban (mikor milyen ellátást vegyél igénybe), akkor is keress bátran, mert április végéig az összes tanácsadási formámat a helyzetre való tekintettel 50%-os kedvezménnyel kínálom!

Személyes tanácsadásra most természetesen nincs lehetőség, de emailesre (kedvezményesen az ára 7000 Ft), Skype tanácsadásra (kedvezményesen 5000 Ft) igen! Email címem: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy, TB ellátások

GYED maximumból mennyi családi adókedvezményt tudok érvényesíteni?

A 2020-as GYED maximum bruttó 225 400 Ft (minimálbér kétszeresének a 70%-a). A GYED-ből SZJA (15%) és nyugdíjjárulék (10%) kerül levonásra. Vagyis a nettó GYED mindenféle kedvezmény nélkül 169 050 Ft.

Mennyi családi kedvezményt lehet ebből érvényesíteni?

A családi kedvezménnyel (adó- és járulékkedvezmény) adóalapot lehet csökkenteni, ennek eredményeképpen kevesebb adót fizetünk be az államkasszába, több nettó marad a zsebünkben. Az adóalap csökkentés a következőképpen néz ki:

  • egy eltartott után 66 670 Ft a kedvezmény, amely nettóban 10 000 Ft-ot jelent
  • két eltartott után 133 330 Ft a kedvezmény, vagyis nettóban 40 000 Ft eltartottanként
  • 3 vagy több eltartott után pedig 220 000 Ft a kedvezmény, vagyis eltartottanként nettó 33 000 Ft

A családi kedvezmény mind az SZJA-ból, mind a nyugdíj-járulékból érvényesíthető, vagyis 2020-ban a bruttó 225 400 Ft-ból 25% adónk és járulékunk van, aminek terhére kedvezményt tudunk igénybe venni. Ez a 25% 56 350 Ft.

Egy gyermekre a 10 ezer Ft könnyen érvényesíthető, két gyermekre a 40 ezer Ft is kijön. Ha 3 gyermekünk van, és mindhárom kedvezményezett eltartott, tehát jár utánuk a kedvezmény, akkor 99 000 Ft adóra, illetve járulékra van szükség. 56 350 Ft-ból ez nem jön ki, tehát itt mindenképpen megosztásra van szükség az apa és az anya között, ha közösen szeretnék érvényesíteni. Három gyermek esetén az anya GYED maximummal csak 1 gyermekre tudja igénybe venni, ami 33 ezer Ft adó/járulék, két gyermek már nem jön ki 3 gyermek/eltartott esetén.

Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

4 gyermekes anyák SZJA mentessége

2020. január 1-től él a 4 gyermekes anyák SZJA mentességére vonatkozó jogszabály. Ennek a részleteit vesszük most végig.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (a továbbiakban NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult magánszemély, amely kedvezményt a jogosult értékhatár nélkül veheti igénybe. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket a későbbiekben részletezzük, de mit is jelent a mondat második része. Értékhatár nélkül, vagyis mindegy, hogy valakinek bruttó 200 000 Ft vagy 2 millió Ft a bére, amennyiben megfelel a feltételeknek, akkor az SZJA mentesség az egész bérének SZJA vonzatára vonatkozik. A pontosság kedvéért, az SZJA ma Magyarországon 15%.

Kik a jogosultak, kik számítanak 4 gyermekes anyának?

Az első kulcsszó, hogy kizárólag az anyákra vonatkozik a kedvezmény, tehát apákra nem. Tehát hiába van egy 4 gyermekes család, ahol az anya a gyermekekkel van otthon, jövedelme nincs, az apa jól keres. Az apára nem vonatkozik a kedvezmény, tehát az is lehet, hogy az anya nem fogja tudni érvényesíteni a kedvezményt, vagy csak nagyon kis mértékben.

Tehát négy vagy több gyermeket nevelő anya (a továbbiakban: nétak-os anya) az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után a) családi pótlékra jogosult, vagy b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri. Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

Ez azt jelenti, hogy vagy éppen családi pótlékot folyósítanak a gyermekekre, vagy ha már nem, akkor adott gyermekre vonatkozóan 12 éven keresztül jogosultnak kellett lennie az anyának családi pótlékra. A jogosultság a fontos, nem a tényleges folyósítás, tehát ha apa vette igénybe a családi pótlékot, az is jogosultságnak számít az anya számára, amennyiben közös háztartásban lakott a család.

Mikor nem számít már 4 gyermekes anyának a jogosult nő?

A NÉTAK az anya élete végéig jár (ameddig van SZJA köteles olyan jövedelme, amiből érvényesíthető), vannak azonban olyan esetek, amikor már nem számít 4 gyermekes anyának a jogszabály tekintetében. Néhány eset:

  • amikor a 4 gyermekből legalább 1 kikerül a családból, pl. örökbe adják, gyámság alá kerül a gyermek
  • a szülők elválnak, és a 12 évesnél kisebb gyermek az apához kerül – tehát nem volt az anya 12 évig jogosult családi pótlékra a gyermek után
  • a két gyermeket nevelő anya és egy két gyermeket nevelő apa összeházasodik, akkor csak úgy vehető igénybe az anyának a 4 gyermek szja mentesség tekintetében, ha a férfi 2 gyermekét örökbe fogadja

Ugyanúgy 4 gyermekesnek számítanak azonban a következő anyák a jogszabály tekintetében:

  • anyának 4 gyermeke van, egyik sem iskolás már, elköltöztek
  • a 4 gyermek közül valamelyik (kek) elhalálozik
  • anyának 4 gyermeke van, a legnagyobb 16 éves, aki a szülők válásakor az apához kerül (mert anyának megvan a legalább 12 éves családi pótlékra vonatkozó jogosultsága)

A kedvezmény érvényesítése és a jogosultság időtartama

A kedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni (legkorábban 2020. január hónapra vonatkozóan), amikor az anya 4 gyermekesnek számít. Ha anyának 2020. február 10-én születik meg a 4. gyermeke, akkor 2020. február 1-től jogosult az SZJA mentességre. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a családi kedvezménnyel, a 91 napos magzat még nem számít bele a 4 gyermekbe, majd csak a születésétől fogva, tehát amikortól családi pótlékra jogosultak rá. Nem számít, hogy adott hónap melyik napján született a gyermek, hanem már adott hónap első napjától, tehát egész hónapra vonatkozik rájuk az SZJA mentesség. A kedvezmény annak a hónapnak a végéig érvényesíthető, amelyik hónapban az anya még 4 gyermekesnek számít. Ha például a 10 éves gyermek apához kerül a váláskor 2020. március 10-én, és így volt 4 gyermeke az anyának, akkor az anya 2020. március 31-ig jogosult a kedvezményt igénybe venni.

Az igénybevétel nyilatkozat-tétellel történik ugyanúgy, mint a családi kedvezmény, vagy az első házasok adókedvezményének esetében. Ugyanúgy minden hónapban lehet érvényesíteni a havi fizetésből, vagy adóbevalláskor egy összegben utólag is lehet kérni az SZJA visszafizetését. A nyomtatványok az alábbi NAV oldalról letölthetők.

Milyen jövedelemből érvényesíthető a kedvezmény?

Alapvetően olyan jövedelemből, amely bérnek minősül, illetve nem önálló jövedelemnek tekintendő. Ide tartozik például a munkaviszonyból származó jövedelem, az álláskeresési járadék, az összes egészségbiztosítási pénzbeli ellátás (mint a táppénz, CSED, GYED) (GYES-ből és GYET-ből SZJA-t nem vonnak, így ezekből nem érvényesíthető), a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül pedig például az egyéni vállalkozás vállalkozói kivétje, őstermelők jövedelme, a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelme.

Nem lehet tehát olyan SZJA köteles jövedelmekből a mentességet igénybe venni, mint például bérbeadás, osztalék felvétel, cafeteria.

Munkaügy

Mennyit “tb-t” kell 2020-ban fizetni?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, köznyelven TB fizetés abban az esetben kötelező Magyarországon, ha valamilyen egyéb oknál fogva (pl. munkaviszony, vállalkozás, hallgatói jogviszony, stb.) nem vagy biztosított. Minden évben emelkedik a járulék összege, így történt ez 2020-ban is.

2020. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7.710 Ft (napi 257 Ft).

2020. július 1-től az egész TB törvény megújul, ami kihatással lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, illetve szabályozására is. Erről tavasszal részletesen fogok majd írni.

Személyre szabott tanácsadásra az alábbi email címen lehet jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu