Munkaügy, TB ellátások

GYED maximumból mennyi családi adókedvezményt tudok érvényesíteni?

A 2020-as GYED maximum bruttó 225 400 Ft (minimálbér kétszeresének a 70%-a). A GYED-ből SZJA (15%) és nyugdíjjárulék (10%) kerül levonásra. Vagyis a nettó GYED mindenféle kedvezmény nélkül 169 050 Ft.

Mennyi családi kedvezményt lehet ebből érvényesíteni?

A családi kedvezménnyel (adó- és járulékkedvezmény) adóalapot lehet csökkenteni, ennek eredményeképpen kevesebb adót fizetünk be az államkasszába, több nettó marad a zsebünkben. Az adóalap csökkentés a következőképpen néz ki:

  • egy eltartott után 66 670 Ft a kedvezmény, amely nettóban 10 000 Ft-ot jelent
  • két eltartott után 133 330 Ft a kedvezmény, vagyis nettóban 40 000 Ft eltartottanként
  • 3 vagy több eltartott után pedig 220 000 Ft a kedvezmény, vagyis eltartottanként nettó 33 000 Ft

A családi kedvezmény mind az SZJA-ból, mind a nyugdíj-járulékból érvényesíthető, vagyis 2020-ban a bruttó 225 400 Ft-ból 25% adónk és járulékunk van, aminek terhére kedvezményt tudunk igénybe venni. Ez a 25% 56 350 Ft.

Egy gyermekre a 10 ezer Ft könnyen érvényesíthető, két gyermekre a 40 ezer Ft is kijön. Ha 3 gyermekünk van, és mindhárom kedvezményezett eltartott, tehát jár utánuk a kedvezmény, akkor 99 000 Ft adóra, illetve járulékra van szükség. 56 350 Ft-ból ez nem jön ki, tehát itt mindenképpen megosztásra van szükség az apa és az anya között, ha közösen szeretnék érvényesíteni. Három gyermek esetén az anya GYED maximummal csak 1 gyermekre tudja igénybe venni, ami 33 ezer Ft adó/járulék, két gyermek már nem jön ki 3 gyermek/eltartott esetén.

Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

4 gyermekes anyák SZJA mentessége

2020. január 1-től él a 4 gyermekes anyák SZJA mentességére vonatkozó jogszabály. Ennek a részleteit vesszük most végig.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (a továbbiakban NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult magánszemély, amely kedvezményt a jogosult értékhatár nélkül veheti igénybe. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket a későbbiekben részletezzük, de mit is jelent a mondat második része. Értékhatár nélkül, vagyis mindegy, hogy valakinek bruttó 200 000 Ft vagy 2 millió Ft a bére, amennyiben megfelel a feltételeknek, akkor az SZJA mentesség az egész bérének SZJA vonzatára vonatkozik. A pontosság kedvéért, az SZJA ma Magyarországon 15%.

Kik a jogosultak, kik számítanak 4 gyermekes anyának?

Az első kulcsszó, hogy kizárólag az anyákra vonatkozik a kedvezmény, tehát apákra nem. Tehát hiába van egy 4 gyermekes család, ahol az anya a gyermekekkel van otthon, jövedelme nincs, az apa jól keres. Az apára nem vonatkozik a kedvezmény, tehát az is lehet, hogy az anya nem fogja tudni érvényesíteni a kedvezményt, vagy csak nagyon kis mértékben.

Tehát négy vagy több gyermeket nevelő anya (a továbbiakban: nétak-os anya) az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után a) családi pótlékra jogosult, vagy b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri. Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

Ez azt jelenti, hogy vagy éppen családi pótlékot folyósítanak a gyermekekre, vagy ha már nem, akkor adott gyermekre vonatkozóan 12 éven keresztül jogosultnak kellett lennie az anyának családi pótlékra. A jogosultság a fontos, nem a tényleges folyósítás, tehát ha apa vette igénybe a családi pótlékot, az is jogosultságnak számít az anya számára, amennyiben közös háztartásban lakott a család.

Mikor nem számít már 4 gyermekes anyának a jogosult nő?

A NÉTAK az anya élete végéig jár (ameddig van SZJA köteles olyan jövedelme, amiből érvényesíthető), vannak azonban olyan esetek, amikor már nem számít 4 gyermekes anyának a jogszabály tekintetében. Néhány eset:

  • amikor a 4 gyermekből legalább 1 kikerül a családból, pl. örökbe adják, gyámság alá kerül a gyermek
  • a szülők elválnak, és a 12 évesnél kisebb gyermek az apához kerül – tehát nem volt az anya 12 évig jogosult családi pótlékra a gyermek után
  • a két gyermeket nevelő anya és egy két gyermeket nevelő apa összeházasodik, akkor csak úgy vehető igénybe az anyának a 4 gyermek szja mentesség tekintetében, ha a férfi 2 gyermekét örökbe fogadja

Ugyanúgy 4 gyermekesnek számítanak azonban a következő anyák a jogszabály tekintetében:

  • anyának 4 gyermeke van, egyik sem iskolás már, elköltöztek
  • a 4 gyermek közül valamelyik (kek) elhalálozik
  • anyának 4 gyermeke van, a legnagyobb 16 éves, aki a szülők válásakor az apához kerül (mert anyának megvan a legalább 12 éves családi pótlékra vonatkozó jogosultsága)

A kedvezmény érvényesítése és a jogosultság időtartama

A kedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni (legkorábban 2020. január hónapra vonatkozóan), amikor az anya 4 gyermekesnek számít. Ha anyának 2020. február 10-én születik meg a 4. gyermeke, akkor 2020. február 1-től jogosult az SZJA mentességre. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a családi kedvezménnyel, a 91 napos magzat még nem számít bele a 4 gyermekbe, majd csak a születésétől fogva, tehát amikortól családi pótlékra jogosultak rá. Nem számít, hogy adott hónap melyik napján született a gyermek, hanem már adott hónap első napjától, tehát egész hónapra vonatkozik rájuk az SZJA mentesség. A kedvezmény annak a hónapnak a végéig érvényesíthető, amelyik hónapban az anya még 4 gyermekesnek számít. Ha például a 10 éves gyermek apához kerül a váláskor 2020. március 10-én, és így volt 4 gyermeke az anyának, akkor az anya 2020. március 31-ig jogosult a kedvezményt igénybe venni.

Az igénybevétel nyilatkozat-tétellel történik ugyanúgy, mint a családi kedvezmény, vagy az első házasok adókedvezményének esetében. Ugyanúgy minden hónapban lehet érvényesíteni a havi fizetésből, vagy adóbevalláskor egy összegben utólag is lehet kérni az SZJA visszafizetését. A nyomtatványok az alábbi NAV oldalról letölthetők.

Milyen jövedelemből érvényesíthető a kedvezmény?

Alapvetően olyan jövedelemből, amely bérnek minősül, illetve nem önálló jövedelemnek tekintendő. Ide tartozik például a munkaviszonyból származó jövedelem, az álláskeresési járadék, az összes egészségbiztosítási pénzbeli ellátás (mint a táppénz, CSED, GYED) (GYES-ből és GYET-ből SZJA-t nem vonnak, így ezekből nem érvényesíthető), a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül pedig például az egyéni vállalkozás vállalkozói kivétje, őstermelők jövedelme, a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelme.

Nem lehet tehát olyan SZJA köteles jövedelmekből a mentességet igénybe venni, mint például bérbeadás, osztalék felvétel, cafeteria.

Munkaügy

Mennyit “tb-t” kell 2020-ban fizetni?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, köznyelven TB fizetés abban az esetben kötelező Magyarországon, ha valamilyen egyéb oknál fogva (pl. munkaviszony, vállalkozás, hallgatói jogviszony, stb.) nem vagy biztosított. Minden évben emelkedik a járulék összege, így történt ez 2020-ban is.

2020. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7.710 Ft (napi 257 Ft).

2020. július 1-től az egész TB törvény megújul, ami kihatással lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, illetve szabályozására is. Erről tavasszal részletesen fogok majd írni.

Személyre szabott tanácsadásra az alábbi email címen lehet jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Minimálbér 2020

Az elmúlt napokban még vártunk arra, hogy lesz újabb megegyezés egy 8%-osnál magasabb minimálbér-emelésről, azonban a mai napon kihirdették a 2020-as minimálbért és garantált bérminimumot, melyek a következők lesznek teljes munkaidő esetén:

  • minimálbér bruttó 161 000 Ft (amely nettóban 107 165 Ft mindenféle kedvezmény nélkül)
  • garantált bérminimum bruttó 210 600 Ft (amely nettóban 140 049 Ft mindenféle kedvezmény nélkül)

Személyre szabott tanácsadásra jelentkezés: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Kétszer utalnak családi pótlékot decemberben

Mint már megszokhattuk, iskolakezdés és a karácsonyi ünnepek előtt hamarabb utalják a következő havi családi pótlékot, segítve ezzel az ezekben az időszakokban megnövekedett kiadások fedezetét.

Fontos kiemelni, nem dupla kifizetésről van szó, nem karácsonyi ajándékról, hanem a január elején esedékes havi családi pótlék kifizetését hozzák előre karácsony előttre. December 2-át utalnak első alkalommal (a készpénzesek december 3-4 körül várhatják a postást), második alkalommal pedig december 19-én (készpénzesen december 20-21). Hátránya, hogy januárban nem lesz utalás, majd csak legközelebb február elején.

A családi pótlék összege 2008 óta változatlan a következők szerint:

  • egy gyermek után: 12.200 forint,
  • egy gyermek után, ha egyedülálló neveli: 13.700 forint,
  • kettő gyermek után: 13.300 forint gyermekenként,
  • kettő gyermek után, ha a szülő egyedül neveli: 14.800 forint gyermekenként,
  • három vagy több gyermek után: 16.000 forint gyermekenként,
  • három vagy több gyermek esetén, ha egyedül neveli valamelyik szülő: 17.000 forint
    gyermekenként,
  • súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén: 23.300 forint gyermekenként,
  • ha súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg a gyermek, és a nevelő egyedülálló, akkor a
    havi családi pótlék összege 25.900 forint gyermekenként.
Munkaügy

Családi pótlék előrehozott utalása

Mint azt már pár éve megszokássá vált, a szeptember elején esedékes családi pótlék utalását augusztus végére hozzák előre. Ennek az oka, hogy az iskolakezdés miatt megnövekedett kiadásokat ezzel is segítsék még a hó végi bevásárlásnál. Augusztusban tehát két utalás van (hó elején és végén), ami nem dupla kifizetést jelent, hanem a szeptemberit hozzák előre. Legközelebbi utalás ennek megfelelően majd október elején lesz.

Az alábbi Magyar Államkincstári tájékoztatás szerint augusztus 23-án már megtörténnek a bankszámlákon a jóváírások, valamint a postai kézbesítések is megkezdődnek.

Munkaügy

Bölcsődei támogatásra való jelentkezés

Nem régen az alábbi cikkben írtam részletesen a bölcsődei támogatásról, amelynek keretében havi 40 ezer Forint igényelhető azon szülők számára, akik gyermekvállalás miatt voltak otthon valamilyen egészségbiztosítási pénzbeli ellátáson (CSED, GYED), vagy családtámogatásban (GYES, GYET) részesültek és vissza szeretnének térni a munkaerő-piacra. A vissza nem térítendő támogatásra az alábbi Magyar Államkincstári oldalon lehet beadni az igényt és pályázni.

Munkaügy

Havi 40 ezer Forint bölcsődei támogatás

Július 31-el lehet majd jelentkezni a Magyar Államkincstár által nyújtott és folyósított vissza nem térítendő támogatásra, amely a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra való visszatérését szeretné támogatni. A havi összeg 40 ezer Forint lehet maximálisan, és azok a szülők jelentkezhetnek, akiknek a támogatás benyújtásakor munkaerő-piaci státuszuk inaktív. Nézzük a részleteket!

GINOP-5.3.11-18 – Kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének támogatása címmel lesz elérhető hamarosan az a vissza nem térítendő támogatás, amelyre az egész országból lehet pályázni, nincs területi megkötés régiókra vonatkozóan. Az előzetes felhívásban részletesen olvashatóak a feltételek, a végleges feltételeket a Magyar Államkincstár július végén, augusztus elején teszi közzé a felhívás szerint. Elméletileg az igénylés július 31-el elérhető, érdemes tehát majd folyamatosan figyelni a friss információkat. Az igénylés feltételei a következők:

  • az igénylő szülőnek (vér szerinti, nevelő vagy örökbefogadó) az igényléskor inaktív munkaerő-piaci státuszúnak kell lennie. Mit is jelent ez? Nem lehet munkaviszonya, nem lehet aktív vállalkozása. A benyújtáskor a munkaerő-piacra való visszatérést igazoló munkáltatói igazolásra, illetve egyéni vállalkozás nyilvántartásba-vételéről szóló igazolásra lesz majd szükség.
  • az a szülő igényelheti a támogatást, aki gyermeke után csedben, gyedben, gyesben vagy gyetben részesült(t)
  • lakóhelyek (állandó vagy tartózkodási) szerint csoportosítják az igénylőket. Az a személy, aki a mellékletekben nem szereplő településen lakik (a gyermeknek is ezen a lakóhelyen kell laknia), annak a benyújtáshoz szükséges az önkormányzat által fenntartott bölcsődétől egy elutasító határozat. Ez azt jelenti, hogy ha az igénylő olyan helyen lakik, amely a listában nem szerepel, ő csak akkor részesülhet a támogatásban, ha a gyermekét az állami bölcsődébe nem vették fel helyhiány miatt.
  • a gyermeknek 20 hetesnél idősebbnek kell lennie

A vissza nem térítendő támogatás összege maximum 40 ezer Forint lehet havonta. Ha kevesebb összeget fizet a szülő, akkor a támogatás is kevesebb, ha többet, akkor a különbözetet a szülő téríti. Mind családi, mind munkahelyi bölcsődére is igénybe vehető a támogatás. Ha a szülő a támogatás igénybe vétele közben újra munkanélküli lesz, akkor 3 hónap türelmi idő áll rendelkezésére, hogy újra munkát találjon, vagy vállalkozását elindítsa. A folyósító folyamatosan ellenőrzi, hogy az aktív státusz fennáll-e. Amennyiben a családban több gyermekre fennállnak a feltételek, akkor a támogatás több gyermekre is igényelhető azzal a feltétellel, hogy külön-külön kell az igénylést beadni. Az előzetes információk szerint július 31-től lehet a pályázatokat beadni annak felfüggesztéséig, de legkésőbb 2021. december 31-ig. A támogatás 2019. szeptember 1-től igényelhető legkésőbb 2022. június 30-al. A támogatást a Magyar Államkincstár nyújtja, rajtuk keresztül lehet majd kizárólag ügyfélkapuval pályázatot benyújtani.

Személyre szabott tanácsadásért keressen bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy, TB ellátások

EU-kártya vagy utasbiztosítás?

Sokunknak nem egyértelmű, mire jó az egyik, mire a másik, miért érdemes kiváltani az EU-kártyát, ha például van a bankkártyához állandó biztosítás hozzárendelve. Illetve fordítva is igaz, érdemes utasbiztosítást kötni, ha már van EU-kártyám? A cikkben semmilyen csomag, pénztár, bank, biztosító mellett nem korteskedem, önmagában csak az utasbiztosítást, mint utazót védő szolgáltatást vizsgálom. 

Vizsgáljuk meg első körben, kinek jár az EU-kártya, ki kérheti, mennyi ideig érvényes és mire használható fel. Hivatalosan Európai Egészségbiztosítási Kártyát azok a magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek vehetik igénybe, akik Magyarországon, vagy az Európai Unió más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel. Egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy leegyszerűsítve az a személy, aki Magyarországon biztosított (például munkaviszonyára, vállalkozására, iskolai tanulmányaira tekintettel), de ide tartoznak azok is, akik bár semmilyen jogviszonyuk jelenleg nincs, de fizetik maguk után a kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot, így orvosi ellátásra jogosultak. Így egy másik tagállamban is EU-kártyával igénybe tudja venni a jogosult személy azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek orvosilag szükségesek és indokoltak.

Mit jelent, hogy orvosilag indokolt és szükséges? Orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátások azon ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba. Ennek eldöntése minden esetben orvos-szakmai kérdés. Külföldi tartózkodás során az orvos kompetenciája eldönteni, hogy adott egészségügyi probléma esetén mely beavatkozásokat szükséges feltétlenül elvégezni, figyelembe véve a beteg kint tartózkodásának várható időtartamát is. Amennyiben egy turista egy hetet tölt el adott országban, és rosszul lesz, akkor az orvosilag szükséges vizsgálatokat elvégzik ahhoz, hogy a beteg majd haza tudjon térni a saját országába. Más lehet a helyzet, ha várhatóan csak 2 hónap múlva tér haza az utas.

Fontos, hogy a kártyát csak ott fogják elfogadni, amely egészségügyi szolgáltató szerződésben van az adott ország “TB” -jével.  Az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne biztosított. Előfordulhat olyan is azonban, hogy adott országban nem mindenre van ingyenes TB alapú ellátás, amit mi itthon megszokhattunk. Vannak olyan országok (például Belgium, Franciaország, Finnország), ahol úgynevezett visszatérítéses rendszer működik, vagyis bizonyos szolgáltatások esetében előre ki kell fizetni az ellátást, amit aztán visszautal a rendszer. A legtöbb országban a különféle mentéseket nem fedi a TB, és ez nem feltétlen csak a hegyi mentésre vonatkozik. Az Európai Bizottság határozatai alapján orvosilag szükséges ellátásnak minősül szüléssel kapcsolatos ellátás is, de mindenképpen érdemes előtte ennek utána járni.

Az EU-kártya tehát hasznos, de nem minden esetben nyújthat teljes segítséget. Kiváltása mindenképpen célszerű, bármely kormányhivatalnál megtehető, vagy ügyfélkapun keresztül is. Az alábbi linken az igénylőlap is letölthető. Az EU-kártya 36 hónapig érvényes, de az itthoni TAJ kártyát nem váltja ki.

Miért érdemes tehát utasbiztosítást is kötni? Saját véleményem, de a pár ezer Forintos tétel nem nagy áldozás cserébe azért, hogy sosem lehet tudni, mikor kerülünk nehéz helyzetbe külföldön. Lehet, hogy mentésre van szükségünk, vagy csak magánorvosi szolgáltatás érhető el a közelben és gyorsan. Nem ritka jelenség, hogy csak magánpraxis érhető el az üdülőhelyen, ahol éppen nyaral a család. Így nem árt, ha utasbiztosításunk is van, ami fedezi ezeket az extra és sokszor jelentős költségeket. Nem beszélve az utasbiztosítás mellé járó baleset, poggyász és egyéb biztosításról.

 

Munkaügy

Hosszú hétvégék 2020-ban

Megjelent a Magyar Közlönyben a 2020-as hosszú hétvégék listája, pontosabban azok a munkanap áthelyezések, amelyek miatt 4 napos hosszú hétvégéknek örülhetünk. Íme a munkaszüneti napok és a hosszú hétvégék listája 2020-ban:

  • január 1. szerda
  • március 15. vasárnap – így nem jelent plusz szabadnapot
  • április 10. péntek – április 13. hétfő  – Nagypéntek, Húsvét
  • május 1. péntek
  • május 31. vasárnap – június 1. hétfő – Pünkösd
  • augusztus 20. csütörtök – augusztus 23. vasárnap
  • augusztus 29. szombat – munkanap
  • október 23. péntek – október 25. vasárnap
  • november 1. vasárnap – így nem jelent plusz napot
  • december 12. szombat – munkanap
  • december 24. csütörtök – december 27. vasárnap – Karácsony