Munkaügy

Családi adókedvezmény érvényesítése

Ebben a tavaly augusztusi cikkemben írtam arról, hogy a családi adó-, illetve járulékkedvezmény már a magzat 91. napos korától igénybe vehető. 2019-ben változtak utoljára a visszaigényelhető összegek, ezekről az alábbi cikkemben írtam – még mindig ez van 2021-ben is érvényben.

Emlékeztetőül:

  • egy gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 66 670 Ft, ez nettó 10 000 Ft-ot jelent havonta
  • két gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 133 330 Ft, ez nettó 2*20 000 Ft-ot jelent havonta
  • három vagy több gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 220 000 Ft, amely 33 000 Ft-ot jelent havonta, gyermekenként

A Munkavállalóért Facebook csoportjában rendszeresek a kérdések a családi adó-, és járulékkedvezményről, és nagyon sokan nem tudják, hogy ha havonta nem tudta igénybe venni a családi adókedvezményt az anya és/vagy az apa, de egyébként adott adóévben van, lesz annyi adójuk, hogy egyébként egyösszegben, adóbevalláskor érvényesíteni tudják, akkor ezt megtehetik.

Az adóbevallást már a NAV elkészíti, legalábbis egy tervezetet, és többé-kevésbé jól – bár mindenképpen érdemes ellenőrizni. Azt azonban a NAV nem tudja, hogy családi adókedvezményre lennénk jogosultak, illetve hogy ezt mi megosztva családon belül, vagy miképpen szeretnénk érvényesíteni. Így ha nem értünk hozzá, mindenképpen kérjünk segíteséget és ne hagyjuk bent ezt a sokszor több százezer Forintnyi összeget.

Ha ebben segítségre van szükséged és kifejezetten a családi adókedvezmény visszaigénylésére keresel egy segítőt, akkor ebben tudok Neked segíteni. (Ha egyéb bevallási tételeid is vannak, mint ingatlan, osztalék, stb., akkor az a kapacitásomba már nem fér bele, így vállalni nem tudom.) Kifejezetten a családi adókedvezmény érvényesítésében tudok tehát segíteni. A NAV március 31-ig szokta a tervezetet elkészíteni, kereshetsz utána is, de akár már január végétől is, amikor megvannak a munkáltatóktól kapott M30as béradatok. Ennek az ára 3000 Ft, és ide írj, ha szeretnéd kérni: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Mikor utalják 2021-ben a gyest, családi pótlékot?

Minden év elején a Magyar Államkincstár megjelenteti az utalási naptárt, amikor (várhatóan) utalásra kerülnek a következők: családi pótlék, gyes, gyet, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka. Ezek a banki jóváírás várható dátumai. Ha valaki postai úton kéri az ellátások kifizetését, akkor erre a dátumra még 2-4 munkanapot rá kell számolnia. Íme az utalási tábla:

IdőszakBanki jóváírás várható időpontja
2021. január2021. február 02. (kedd)
2021. február2021. március 02. (kedd)
2021. március2021. április 06. (kedd)
2021. április2021. május 04. (kedd)
2021. május2021. június 02. (szerda)
2021. június2021. július 02. (péntek)
2021. július2021. augusztus 03. (kedd)
2021. augusztus2021. augusztus 25. (szerda)
2021. szeptember2021. október 04. (hétfő)
2021. október2021. november 03. (szerda)
2021. november2021. december 02. (csütörtök)
2021. december2022. január 04. (kedd)
Munkaügy

Megszűnt a kereseti korlát a megváltozott munkaképességűeknél

2021. január 1-től új szabály vonatkozik a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás melletti munkavégzésre.

Decemberben elfogadták a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló törvényt, amely 2021. január 1-jén lépett életbe.

December 31-ig úgy volt, hogy ha három egymást követő hónapon keresztül a havi bruttó kereset meghaladta a minimálbér másfélszeresét (szakképzettség esetén a garantált bérminimum másfélszeresét), akkor a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást megszünt. Ez jelentősen befolyásolta a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülők munkavállalási lehetőségeit, illetve csökkentette a keresei lehetőségeiket. Épp itt volt tehát az ideje, hogy megszüntessék ezt a fajta kereseti korlátozást, mivel sok ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű munkavállaló sokat hozzátesz, illetve hozzátenne a vállalkozás működéséhez, fejlődéséhez, mégis a munkájuk nem volt megfelelően megfizetve.

Január 1-től ez változik, ugyanis megszűnik ez a kereseti korlátozás, vagyis piaci béreket kereshet a megváltozott munkaképességű személy is – nem kell lemondania az ellátásáról sem.

Munkaügy

Hogyan ne szúrd el a lakáscélú jelzáloghitel-tartozásod csökkentését?

Saját tapasztalatomat és elszúrásomat osztom meg Veletek, hogy Ti ne járjatok így, mint mi. Vagyis mire figyelj, ha igénybe szeretnéd venni a többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozás csökkentésére irányuló támogatást?

Magáról a támogatásról röviden (hosszabban pedig itt): ha megszületik a második gyermeked, és mellette van lakáscélú jelzáloghiteled, akkor 1 millió Forintot elengednek a hiteledből (majd a bank újraszámolja a havi törlesztődet). Ha megszületik a 3. baba (egy gyerek “nem számít”), akkor további 4 milliót engednek el, majd a további gyermekek további 1-1 milliót jelentenek a hitel csökkentése szempontjából. (A hitelnek korábbinak kell lennie, mint a gyermek születésének.) A gyermek már magzati korban, 91. napos korától is számít, tehát akár már akkor el lehet indítani az egy millió elengedését, amikor a baba még meg sem született.

Ezt terveztük mi is, gyermekünk betöltötte magzatként a 91. napot és én már be is gyűjtöttem az információkat, dokumentumokat, amelyek a jelzáloghitel adott részének elengedéséhez kell. Mindezt nem a bankban, hanem a kormányhivatalban kell elintézni. Február volt ekkor, márciusra foglaltam is időpontot, azonban beütött a covid, az időpontot pedig lemondtam. Ráérünk még, gondoltam. A fiunk megszületett július végén, és valljuk be, nem az első gondolatom, hogy kormányhivatalba menjünk be intézkedni ilyenkor, így tolódott a dolog. Most novemberben jutottam el odáig, hogy akkor intézzük el a dolgot, és elkezdtem megint utána járni (ugyanaz-e a dokumentum, pontosan akkor mi is kell, stb.). És ekkor jött a feketeleves.

Kiderült, hogy július 1-el jogszabályváltozás történt a következők szerint: A 2020. június 30-át követően született vagy örökbefogadott gyermekekre tekintettel benyújtott kérelmekre határidőt állapít meg a jogszabály. A kérelem vér szerinti gyermek esetén a gyermek vagy ikergyermekek születését követő 60 napon, örökbefogadásnál az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 60 napon belül nyújtható be, azzal, hogy e határidőnek az igénylő önhibáján kívüli okból történő elmulasztása esetén előterjeszthető igazolási kérelem.

A gyermekünk július végén született, így szeptember végéig lettünk volna jogosultak a jelzáloghitel-tartozásunk csökkentésére vonatkozó támogatás igénybe vételére. Mivel nem bújom minden nap a Magyar Közlönyt (úgy látszik pedig, hogy kellene) és sem a kormány, sem a sajtó nem hívta fel az emberek figyelmét erre a változásra, így elestünk egy millió Forinttól. Ha ez 4 millió lenne (mert 3. gyermekről lenne éppen szó), még jobba fájna.

A cikk tehát azért született meg, hogy felhívjam erre a változásra a figyelmeteket, ne járjatok így. Annyi könnyítés most, hogy mivel jelenleg veszélyhelyzet van február 8-ig (és lehet akár majd tovább is), egy kijött rendelet szerint ez önhibán kívüli esetnek, oknak minősül, így ha a határidő, vagyis a 60 nap veszélyhelyzet idején jár le, akkor a támogatás még utána is intézhető, kérhető a veszélyhelyzet lejártát követő 30 napon belül. (Magyar Közlöny 2020. évi 272. szám)

Ha pedig személyre szabott munkajogi, tb, családtámogatási ellátások kapcsán tanácsadásra van szükséged, keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Családok otthonfelújítási támogatásáról részletesen

Tegnap kijött a rendelet, úgyhogy vegyük is végig részletesen, ki jogosult a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatására és milyen feltételekkel.

A támogatáson való részvétel lehetősége 2021. január 1-től indul és 2022. december 31-én zárul. A tájékoztatás szerint felülről nyitott, tehát nincs maximálisan felhasználható keret országosan, hanem minden igénylő tud részesülni belőle, amennyiben a feltételeknek megfelel. A támogatást az igénylő (együttes igénylők összesen) egy alkalommal veheti igénybe.

Mi az igénylés feltétele, kik igényelhetik a támogatást?

  • szükség van legalább egy gyermekre, aki maximum 25 éves, vagy legalább 12. hetet betöltött magzat (a gyermek lehet vér szerinti vagy örökbefogadott is; illetve 25 év feletti, amennyiben megváltozott munkaképességű; vagy kiskorú rokon, ha gyámja leszünk)
  • az igénylő magyar állapolgár, nagykorú és cselekvőképes természetes személy
  • azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak együttesen igényelhetik (tehát nem lehet olyat, hogy van két házunk és egyikre a feleség, másikra a férj igényli meg a támogatást)

A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az igénylő (együttes igénylés esetén legalább az egyik fél):

  • az igényléskor biztosított legyen (Tbj. 6. §-a szerint) (ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt) vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül ÉS
  • legalább 1 éves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (folyamatos, ha nincs benne 30 napnál hosszabb megszakítás)
  • az utóbbi két pontot nem kell figyelembe venni azoknak, akik az igényléskor gyodban vagy ápolási díjban részesülnek VAGY ha kiskorú rokon gyámjaként igényli a támogatást és saját jogon nyugdíjas vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesül (és nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek)
  • az igénylőnek (együttes igénylés esetén mindkét félnek) nincs köztartozása

Milyen ingatlanra vehető fel a támogatás?

  • Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei
  • ha a felújítandó ingatlanban az igénylő, illetve kiskorú gyermeke legalább 50%-ban tulajdonos
  • ha az igénylő (együttes igénylés esetén mindkét fél), valamint a támogatásnál való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik (az egyéves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni magzat és az egy évesnél fiatalabb gyermek esetén, vagy ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor)

A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 millió Forint. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%os arányban szerepelhet.

Támogatható építési tevékenységek:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
d) az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
e) a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,
g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
h) klímaberendezés beépítése, cseréje,
i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
j) belső tér felújítása, ideértve
ja) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
jb) a galériaépítést,
jc) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
jd) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
je) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
jf) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
k) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
l) kerítés építése,
m) gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
n) terasz, loggia, erkély, előtető építése,
o) térburkolat készítése, cseréje,
p) télikert kialakítása,
q) – amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,
r) alapozási szerkezet megerősítése, valamint
s) beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

A támogatás igénybevételének folyamata röviden

  • a felújítást végző vállalkozóval vagy vállalkozókkal szerződést kell kötni
  • az igénylő nevére szóló számlát, számlákat kell gyűjteni majd egyben benyújtani az anyagköltségről, illetve munkadíjról
  • amennyiben a vállalkozó veszi az anyagot is a felújításhoz, akkor a számlákon egyértelműen látni kell külön az anyagköltséget és munkadíjat (vállalkozói díjat)
  • (megjegyzés: a vállalkozó nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója, élettársa, gazdasági szervezet esetén pedig nem lehet az igénylő vagy annak közeli hozzátartozója vagy élettársa a szervezet tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője)
  • a támogatás a lakáson végzett felújítások befejezését és a számlák befizetését követő 60 napon belül igényelhető (több számla esetén az utolsó számla befizetési időpontját kell alapul venni)
  • az igénylési folyamatot a Magyar Államkincstár kezeli (elektronikusan, postai úton vagy személyesen kormányablaknál lehet majd igényelni a célra rendszeresített nyomtatványokon)
  • a vállalkozási szerződések legkorábban január 1-jei keltezésűek lehetnek ahhoz, hogy a támogatásba bevonhatók legyenek
  • a támogatási kérelmeket a MÁK 30 napon belül bírálja el és maximum egyszer lehet hiányt pótolni
  • a MÁK támogatói okiratot állít ki, amit megküld az igénylőnek és innen számítva 5 napon belül folyósítják a támogatást (csak belföldi bankszámlára)
  • a támogatás folyósítását követő 180 napon belül várható a kormányhivatal részéről a támogatás jogos felhasználásának ellenőrzése helyszínen

A rendelet több egyéb részletre is kitér (például miket kell benyújtani a támogatáshoz), így mindenképpen javaslom elolvasni a rendeletet, főképpen akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel majd. A rendelet itt érhető el, 259. számú (november 25-én megjelentetett).

Munkaügy

A baba iratai – Jön a baba! 4. rész

Jön a baba! sorozatom 4. részében azzal foglalkozom, honnan, hogyan, mikor lesznek a babánknak iratai, taj és adószáma, mik a teendők ezzel kapcsolatban.

A jó hír az, hogy a legtöbb mindent már a kórházban elindíthatjuk. Talán sok kismama tapasztalta, én biztosan, hogy szülés másnapján már kérdezték a nővérek, hogy voltam-e lent már abban az irodában, ahol az anyakönyvezést intézik. A mamacsomag része eleve a szülők személyes iratainak a fénymásolata (személyi igazolvány, lakcímkártya), a házassági anyakönyvi kivonat másolata. Ha nem házasok a szülők, akkor apasági nyilatkozat szükséges, amennyiben azt szeretnénk, hogy az apa nevére kerüljön a gyermek. Ezt kormányhivatalban előre személyesen kell elintézni.

Mindezekkel az iratokkal keressük fel a szükséges irodát a kórházban (covid alatt valószínűleg csak anya intézheti), és helyben ki kell tölteni 2 több oldalas nyomtatványt. Rengeteg kérdés, sok felesleges is és szerintem személyiségi jogokat sértő (pl. volt-e abortuszom), de abban a pár percben (pláne ha pincehelyiségben, maszkban, hálóingben és fáradtan töltöd), nem kezdesz el reklamálni. (Pedig szeretnék…)

A papírok kitöltésével és leadásával elindítják a gyermek lakcímkártyájának, taj kártyájának és adókártyájának a legyártását. Kb. 1 hét elteltével elkészül a lakcímkártya, amiért vagy visszamész a kórházba vagy esetleg ha adnak rá lehetőséget, postáznak. (Mindenhol más.) Megkapod a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a lakcímkártyát, a taj kártyát és az adókártyát pedig postázza majd az adott illetékes szerv. A taj kártya 1-2 héten belül megérkezik, ami fontos, hiszen szükséges minden ellátás megigényléséhez. Az adókártya hosszabb idő, sokak tapasztalata szerint akár fél év is, nekem utoljára 1 hónap alatt megérkezett. Hamarabb (2-4 hét) alatt azonban jellemzően mindenki kap egy babakötvényes levelet, amiben szerepel a baba adószáma, így ha kell a családi adókedvezmény igényléséhez, akkor innen kinézhető, ha adókártyánk még nincs. Telefonon a NAV nem ad erről ki információt, személyesen lehet bemenni NAV ügyfélszolgálatra, ha gyorsabban kell az adat.

A baba lakcíme az anya állandó lakcíme lesz, amely a lakcímkártyán is szerepel. Nem számít, hogy más kérnek, vagy van más hivatalos tartózkodási hely. Később azonban ezt meg lehet változtatni.

Minden magyar állampolgár köteles egy érvényes személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezni, ez a csecsemőkre is igaz, így kötelező a személyi igazolvány (14 éves korig az útlevél is elegendő). Bármelyik kormányhivatalnál el tudjuk intézni, viszont fontos, hogy mindkét szülő személyes jelenléte szükséges az elkészítéshez.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

2021-es hosszú hétvégék és munkaszüneti napok

Személy szerint mindig érdekelt, hogyan alakulnak a jövő évi hosszú hétvégék, és egyből elkezdtem tervezgetni a nyaralásokat, kirándulásokat, rövidebb utazásokat. A covid még jövőre is velünk lesz minden bizonnyal, de a belföldi hosszú hétvégékről, kirándulásokról így sem kell lemondanunk. Nézzük, hogyan fog alakulni a 2021-es év ebből a szempontból:

január 1. péntek pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (január 1-2-3.)
március 15. hétfő pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (márius 13-14-15.)
április 2. péntek Nagypéntek pihenőnap
április 5. hétfő Húsvét pihenőnap – 4 napos hosszú hétvége (április 2-3-4-5.)
május 1. szombat  – normál hétvége
május 24. hétfő Pünkösd pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (május 22-23-24.)
augusztus 20. péntek pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (augusztus 20-21-22.)
október 23. szombat  – normál hétvége
november 1. hétfő Mindenszentek pihenőnap – 3 napos hosszú hétvége (október 30-31-november 1.)
december 11. szombat áthelyezett munkanap (Szentestét kell ledolgozni)
december 24. péntek Szenteste pihenőnap
december 25. szombat Karácsony hétvége
december 26. vasárnap Karácsony hétvége – 3 napos hosszú hétvége (december 24-25-26.)
2022. január 1. szombat  – normál hétvége

Munkaügy

Munkába járás költségtérítése – benzin vagy bérlet, mikor mi kötelező?

Hiába a jogszabály, sok munkáltató a bérlettámogatást sem biztosítja a munkavállalói számára, a benzintámogatásról már nem is beszélve. Vannak azonban meghatározott esetek, amikor ez is kötelező lenne a feltételek megléte esetén.

A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik a munkába járással kapcsolatos útiköltségtérítésről, legyen szó bérletről vagy benzinről.

Nézzük először a bérlettámogatást!

Napi munkába járás során a következő esetekben kötelező a bérlet 86%-nak a megtérítése a munkavállaló felé, a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkavégzési hely között:

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán történő munkába járás esetén
  • menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton történő munkába járás esetén
  • elővárosi vasúton (HÉV-en) történő munkába járás esetén
  • menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő munkába járás esetén
  • továbbá ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

Amennyiben tehát a munkavállaló helyi közlekedéssel pl. metró, helyi busz, villamos utazik a munkavégzés helyére, akkor ezt a munkáltató nem köteles megtéríteni, és adómentesen nem is teheti meg. Ez azt jelenti, ha valaki közigazgatási határon kívül él, és a fent említett közlekedési eszközökkel jár munkába, akkor a bérlet vagy a napi jegyek 86%-át a munkáltatónak meg kell térítenie. Felső határa nincs, tehát ha a munkavállaló napi szinten például Kecskemétről jár Budapestre dolgozni, akkor ennek a (feltételezhetően magasabb összegű) bérletnek a 86%-át is meg kell térítenie a munkáltatónak. (Munkáltatói oldalról nézve érthető, ha ezt a költséget nem tudja/akarja vállalni, így véleményem szerint érdemes munkavállalói oldalról felülvizsgálni, ha messziről járnánk be dolgozni, és inkább adott településre költözni.)

Egy példát nézve: munkavállaló Budaörsön lakik, van egy helyközi bérlete Budaörs és Budapest között. Busszal közlekedik Kelenföldig, majd onnan BKV bérletet használva megy tovább a munkavégzési helyére. A munkáltatójának kizárólag a helyközi bérlet 86%-át kell megfizetnie, amennyiben erre a munkavállaló igényt nyújt be, a BKV bérletet már nem köteles megtéríteni.

A napi munkába járás mellett szót kell még ejteni a hétvégi hazautazásról is. A jogszabály ugyanis annak a térítését is kötelezővé teszi, ha az állandó lakhely és a tartózkodási hely különböző településen van. Hazautazásnak nevezzük a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást. A jegy árának itt is a 86%-át kell megtéríteni.

Kötelező a benzintámogatás?

Bizonyos esetekben igen. Ha a fenti példánál maradunk, és Budaörsön lakik a munkavállaló, akkor a bérlet helyett nem köteles a munkáltató benzintámogatást fizetni, lévén közösségi közlekedéssel Budapest könnyen megközelíthető. A következő eseteket határozza meg a jogszabály, mint kötelező munkába járás költségének a térítése:

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Ezen pontok fennállása esetén a munkáltatónak kötelező térítenie a munkavállaló munkába járását minimum 9 Ft/km összegben, de adómentesen saját döntése értelmében 15 Ft/km is adható.

Ki kell mindenképpen emelnünk a következő jogszabályi pontot: 5. § A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. – Vagyis, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, illetve bölcsődés vagy tíz év alatti gyermeke van, akkor közigazgatási határon belül is meg kell téríteni a munkába járást.

Kiegészítve a fenti példát, a Budaörsön élő és Budapesten dolgozó munkavállalónak van egy bölcsődés gyermeke, és emiatt jár autóval munkába, akkor a munkáltatónak térítenie kell a 9 Ft/km-t a munkavállaló számára.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Családi adókedvezmény érvényesítése várandósság során – Jön a baba! 2. rész

Fel szokott merülni kérdésként a tanácsadások során, mire jogosult a várandós anyuka a terhesség alatt. Általában ilyenkor a kismama dolgozik (amennyiben van munkaviszonya), esetleg táppénzen van, ha veszélyeztetett terhes. Milyen plusz pénzt várhatunk a várandósság 9 hónapjában?

A várandósság alatt már jogosult lehet a szülő a családi adó-, illetve járulékkedvezményre. Bár az alábbi cikk 2019-es, de a kedvezmény mértéke, összege nem változott idén sem. Ebben a cikkben pedig részletesen olvashatsz a családi adókedvezmény feltételeiről (2018 óta ezen a téren nem volt változás).

A magzat 91. napos korától lehet érvényesíteni a családi adó-, és járulékkedvezményt, amelynek összege attól függ, hány gyermek van a családban (akire tekintettel jogosult lehet a szülő a kedvezmény érvényesítésére). Amennyiben első gyermeküket várják a szülők, akkor nettó 10 ezer Ft realizálódik adókedvezményként, amennyiben a második gyermek születik, akkor pedig gyermekenként 20 ezer Ft-tal (tehát összesen havi 40 ezer Ft-tal) marad több pénz a pénztárcában. Három gyermeknél háromszor 33 ezer Ft, vagyis összesen 99 ezer Ft plusszal lehet kalkulálni. Ha háromnál több gyermeked van, több kedvezmény akkor sem érvényesíthető, a 3szor 99 ezer Ft a maximum.

A családi adó-, illetve járulékkedvezmény érvényesítéséhez szja köteles jövedelemre van szükség, tehát nem tudja érvényesíteni eleve az a kismama, akinek nincs például munkaviszonya, vagy KATA-s vállalkozása van, esetleg éppen gyesen van.

Érvényesíteni tudja azonban munkabérből, táppénzből is, csedből, gyedből, ha van elég adója, illetve járuléka. 2020. július 1-től már nincsen külön egészségbiztosítási pénzbeli, természetbeni járulék, nyugdíjjárulék, illetve munkaerő-piaci járulék, hanem egységesen 18,5% TB járulék van, és július 1-től már az egész 18,5% TB járulék terhére is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Ha anya esetleg gyesen van az első gyermekkel (vagyis nincs szja köteles jövedelme), de a házastárs munkaviszonyban dolgozik, akkor ő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére, hiszen ez a kedvezmény a családnak jár, nem kifejezetten az anyának. Direkt írtam házastársat, mert amennyiben a szülők nem házastársak, akkor az apa csak a gyermek születését követően tudja egyben visszaigényelni adóbevalláskor az igénybe nem vett kedvezményt, havi szinten nem. Ha házastársak, akkor már magzatként is érvényesítheti havi szinten az apa a kedvezményt. (illetve nem számít, hogy ő az apa vagy sem)

Mit kell tenni, hogy érvényesíteni tudd?

A nőgyógyász szakorvos adja ki az igazolást arról, hogy mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ezt az igazolást nem kell a munkáltatónak leadni (de vannak, akik kérik), de meg kell őrizned 5 évig, hogy NAV ellenőrzés esetén bizonyítani tudd, mikortól voltál jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ha havonta szeretnéd érvényesíteni a kedvezményt, akkor ebből adódóan be kell jelentened a várandósságot már ekkor a munkáltatódnak, és ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet. (Ezt egyébként minden adóév elején, tehát januárban újra le kell adni, ha kéred arra az évre. Tehát a kérelem nem visszavonásig érvényes.) Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni, akkor jövő év tavaszán, az adóbevallás során egy összegben is vissza tudod igényelni az összeget. Ebben az esetben a munkáltatód nem vesz részt ebben a folyamatban.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy

Mikor és hogyan jelentsük be a munkáltatónknak a várandósságot? —– Jön a baba! sorozat – 1. rész

Július hónapban érkezett meg hozzánk is a második gyermekünk, ezért arra gondoltam, több cikkben bemutatom a várandósság alatti, a gyermek születése kapcsán felmerülő, valamint a szülési és a fizetés nélküli szabadság alatti teendőket TB, illetve munkajogi szempontból. Ennek első része a mostani cikkem, melyben arról írok, mikor és hogyan érdemes bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak, mire kell figyelni, milyen jogai vannak egy várandós kismamának, aki egyben Mt. alatti munkavállaló is.

Ami mindenkit első körben érdekel: a várandós kismama felmondási védelem alatt áll, tehát a munkaviszonya nem szüntethető meg. A következő jogszabály rendelkezik erről: 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság …. alatt.

Nem számít, hogy éppen veszélyhelyzet vagy koronavírus van, és a munkáltatónk nem tud munkát adni, mert például nem tudja kinyitni a boltját, éttermét. Nem számít a munkáltatónk gazdasági helyzete, a várandós munkavállaló munkaviszonyát nem tudja megszüntetni. Más a helyzet, ha a vállalat megszűnik, felszámolják, mert a vállalat megszűnésével a munkavállalók munkaviszonya is automatikusan megszűnik – ilyen esetben a védelem nem él. Azonban egy felszámolás hosszadalmas, sokszor több éves folyamat, így elképzelhető, hogy a 9 hónapos várandós időszakra nem lesz befolyással. Amennyiben a gyermek már megszületik, és a munkaviszony még él, akkor az ellátások járni fognak (a feltételek megléte esetén), és nincs befolyással a csedre, gyedre, gyesre, hogy utána akár pár hónap múlva a cég megszűnik.

Amennyiben határozott idős szerződése van a kismamának, akkor a szerződést ugyanúgy nem lehet megszüntetni, azonban nincs hosszabbítási kötelezettsége sem a munkáltatónak. Vagyis, ha a határozott idejű szerződésének a vége hamarabb eljön, mint a gyermek születésének a napja, akkor esélyesen nem fog ellátást kapni az anyuka (csedet és gyedet) – legalábbis ennek a munkaviszonynak az aprópóján nem. Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül születik meg a gyermek, akkor passzív jogon a csed járni fog, gyed azonban nem. Határozott idős szerződés lejárta esetén érdemes körbe járni a dolgot, van-e valamilyen lehetősége a kismamának, hogy mégis ellátásban részesüljön.

Mikor jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

A legtöbben a magzat 12. hetes koráig várni szoktak a bejelentéssel. Nincs kötelező határidő a bejelentésre, ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. A gyermek (magzat) 91. napos korától jár a családi adókedvezmény, így ha valaki ezt havonta érvényesíteni szeretné a saját munkáltatójánál, akkor a bejelentést is meg kell tennie értelemszerűen.

Amit fontos tudni: a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltatónak tudomása van a várandósság tényéről, így érdemes minél előbb bejelenteni a várandósságot, főleg ha a munkáltató nincs jó gazdasági helyzetben, és tartunk tőle, hogy elküldések várhatók.

Ide vonatkozó jogszabály:  65. § (5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A hosszú távú és kölcsönös együttműködés reményében érdemes időben tájékoztatni a munkáltatót a várandósságról, hogy a munkáltató is át tudja gondolni a helyettesítést. Amennyire lehetséges, tervezzük meg, meddig akarunk/tudunk dolgozni a várandósság alatt, mikortól nem számíthat ránk a munkáltatónk. Nem vagyunk kötelesek tudni, hogy mikor tervezünk visszatérni a munka világába, de a terveinkről érdemes beszélgetni a munkáltatóval. Ha a vállalat felvesz valakit a helyünkre, van arra is lehetősége a munkáltatónak, hogy a helyettes határozott idős szerződésébe nem egy konkrét időpontot határoznak meg, mint a szerződés vége, hanem az adott kismama visszatérését jelölik meg.

Amennyiben próbaidős vagy, akkor érdemes tudni, hogy a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkavállaló szerződését azonnali hatállyal. A várandósságra a próbaidő alatt sem hivatkozhat, azonban ha bejelented a próbaidő alatt, hogy terhes vagy, és a munkaviszonyodat megszüntetik (indoklás nélkül), akkor bizonyítani kell tudni, hogy a várandósság miatt küldtek el. Ez pedig a legtöbb esetben nem könnyű, és rendkívül hosszadalmas procedúra (per során).

Hogyan jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

Mindenképpen írásban. Akkor tudunk bármit is bizonyítani (ha szükséges), ha írásos nyoma van a bejelentésünknek. Amennyiben postai úton jelentjük be a várandósság tényét, akkor mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel levelünket.

Ha személyesen jelentjük be, akkor írjunk egy rövid “nyilatkozatot” két példányban, és vetessük át a vezetővel (átadás-átvételi), hogy a bejelentésnek nyoma legyen. Érdemes akár utána emailben egy “memót” küldeni az érintetteknek, hogy ahogy személyesen is megbeszéltük…

Az emailes bejelentés is tökéletes választás a bejelentésnek, tegyük a címzettek közé az összes érintettet, mint a HR-est, a közvetlen vezetőt, munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Orvosi igazolást automatikusan nem kell leadni, mint a várandósság bizonyítékát. Amennyiben kérik, akkor a 91. napos igazolás megfelelő a terhességgel kapcsolatos tájékoztatásra, az ambuláns lapon vagy ultrahangon lévő információk nem tartoznak a munkáltatóra.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu