Munkaügy

KRESZ és nyelvvizsga támogatás kismamáknak, kispapáknak, nagyszülőknek

2018. január 1-től él az első nyelvvizsga megszerzésére irányuló támogatás, 2018. július 1-től pedig a KRESZ vizsga (B kategóriás) megszerzésének támogatására szóló rendelet. Míg a nyelvvizsga támogatást a 35 éven aluliak igényelhették, a KRESZ támogatási igényt a 20 évet még el nem érő fiatalok adhatták be. 2020. július 1-től azonban a jogosultak köre mindkét támogatás esetén bővült a cseden, gyeden és gyesen lévőkre egyaránt.

A legtöbb embernek az jut ilyenkor eszébe, hogy azok az anyák, akik éppen cseden, gyeden, gyesen vannak, rájuk vonatkozik ez a rendelet. Azonban egyre több apa kapja a gyedet, vagy akár a nagyszülő is lehet gyeden, gyesen, így a támogatást ők is igénybe vehetik, ha ők kapják az adott ellátást.

A támogatás mértéke KRESZ esetén a vizsga díja, maximum 25 ezer Ft, a nyelvvizsga esetében pedig a vizsga díja, illetve maximum az adott évi minimálbér 25%-a, amely 2020-ban 40 250 Forint.

Nyelvvizsga esetében az első B2-es, vagy C1-es nyelvvizsgára kérhető a támogatás, tehát középfok, illetve felsőfok. Komplex nyelvvizsgára érvényesíthető a támogatás, illetve részvizsgák teljesítése esetén akkor, ha a második rész teljesítve lett. Nyelvvizsgával egyenértékű érettségire, illetve honosított vizsgára is kérvényezhető.

Az igényt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet benyújtani postai vagy elektronikus úton, 1 éven belül érvényesíthető a KRESZ vizsga, illetve a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének napjától számítva. Cseden, gyeden, gyesen lévők akkor kérhetik a támogatást, ha a vizsga napja 2020. július 1. után volt, és ezen a napon cseden, gyeden, illetve gyesen voltak.

A határozat meghozatalát követően 13 napon belül fizetik ki a támogatást belföldi számlára való utalással. Az összeget külföldi számlára, illetve postai úton való kifizetéssel nem lehet kérni.

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Veszélyhelyzet megszűnése – amire figyeljünk

A koronavírus kapcsán a kormány veszélyhelyzetet hirdetett március 11-től kezdődően, ami most június 17-én lejárt. A tegnap megjelent közlönyből emelem ki azokat, amelyekre mindenképpen érdemes most odafigyelni elsősorban a munkavállalóknak, kismamáknak, állásukat elvesztetteknek, fizetés nélküli szabadságon lévőknek.

Fizetés nélküli szabadságon lévők figyelmébe a 144. számú közlönyben megjelentek közül a következőt ajánlom:

  1. § A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő
    munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet
    megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.

Ez azt jelenti, hogy június 18-től még 60 napig a munkáltató fizeti a fizetés nélküli szabadságon lévőek egészségügyi szolgálatási járulékot, vagy a 7710 Ft-os havi “tb-t.” Aki augusztus 17-től is ugyanúgy fizetés nélküli szabadságon van (ide nem értve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot), annak ettől a naptól kezdve magának kell majd fizetnie a havi járulékot.

Álláskeresési járadék: az a személy, akinek munkaügyi hivatalban van intéznivalója, például járadékra szeretne regisztráltatni, az még a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig ezt elektronikusan megteheti, tehát nem szükséges a személyes jelenlét. Vagyis július 2-ig van lehetőség a kizárólagos elektronikus kapcsolattartásra, vagyis ebben az idősávban még elektronikusan lehet az álláskeresési járadékra való regisztrálás, adategyeztetés, dokumentum-benyújtás folyamatát végigvinni.

GYED, GYES, GYET hosszabbítás: a veszélyhelyzet idején lejárt (tehát március 11. és június 17. között) gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása június 30-ig érvényben van. Azok az ellátások, amelyek június 18. után járnak le, már nem kerülnek továbbfolyósításra június 30-ig. Tehát, június hónapra még teljes ellátást kapnak a veszélyhelyzet alatt lejáró ellátások kapcsán a jogosultak, az esetleges következő ellátást (pl. GYED után GYES-t) pedig július 1-től kell kérvényezni.

A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-ig meghosszabbodik.

Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor, akkor
a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és
b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés
a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.

Mt-ben foglalt átmeneti rendelkezések július 1-ig:

  • joga van a munkáltatónak az egyoldalú távmunka, otthoni munkavégzés elrendelésére
  • a munkáltatónak lehetősége van a munkaidő-beosztás elrendelésére az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően
  • a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti
  • a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek

A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. – Vagyis, a már elrendelt akár 24 havi munkaidőkeret továbbra is fennáll. Külön megjegyezendő, hogy 24 hónapos munkaidőkeret továbbra is elrendelhető, amennyiben azt engedélyezi az arra hivatott szerv és amennyiben megállapításra kerül, hogy a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Egy kérdésért nem fizetek

A Munkavállalóért oldalon eddig azt hiszem, hogy mindig szakmai cikkek jelentek meg, a véleményemet ritkábban hangoztattam. Szeretnék most arra pár sort szánni, miért kerül pénzbe a tanácsadásom, a tudásom.

Volt már máskor is ilyen, akik elcsodálkoztak azon, hogy fizetni kell a munkajogi, TB tanácsadásért, nem ingyen adom a tudásomat. Miért fizessek egy kérdés megválaszolásáért ennyit? Amennyiben a kérdés az, hogy milyen jogaim vannak, mikor visszatérek a munkahelyemre; vagy hogyan tudom elérni azt, hogy magasabb legyen a GYED-em a legkisebb költség mellett – akkor ezek számszerűen egy kérdést jelentenek, megválaszolni azonban nem egy mondat, hanem személyre szabott tanácsadás. Én is meg tudom kérdezni, hogy hogyan javítod meg a kazánt? Egy kérdést könnyű feltenni, a probléma megoldásához, a kérdés személyre szabott megválaszolásához azonban sok tudásra, nagy tapasztalatra, folyamatos továbbképzésre és tanulásra van szükség.

A munkajogi szakembereknek, bér- és tb ügyintézőknek, könyvelőknek, és sok hasonló területen dolgozó kollégának több évébe telt és nem kevés költségébe, míg eljutott egy olyan szintre, amikor magabiztosan válaszol kérdésekre, megold nehezebb eseteket. És folyamatosan változó szakmákról beszélünk, így minden évben mi is költünk arra, hogy továbbképezzük magunkat.

Mindez a tudás nem ingyenes, mint ahogy a boltban sem ingyen vesszük a kiflit. Nagyon sokan vagyunk, akik gyakran kínálunk ingyenes anyagokat, segítséget, kedvezményes lehetőségeket. Akár szakmai FB csoportokban (én is nagyon sok helyen tettem, most jelenleg saját csoportomban), akár most a koronavírus kapcsán másfél hónapig nem kértem pénzt a vírus kapcsán elbocsátott hozzám fordulóktól.

De a tudásomnak és a tanácsadásnak ára van, és az állandóan csak egy kérdéssel jövök, de a válasz akár 3-4 írott oldalt is kitenne legalább – az nem ingyenes. Tiszteljük meg a tudást, amit a másik kínál, és ne felejtsük el azt, hogy 10-15-20 ezer Forintért mit kapunk cserébe – akár több százezer Forintos különbséget az így megkapott ellátások kapcsán, vagy több milliós végkielégítést, felmondási időt a sima szabadságmegváltás helyett. Nem mindegy. Érdemes befektetni. Egyet érteni nem kötelező, annak javaslom az interneten fellelhető számos ellentmondó, nem releváns, nem aktuális, nem friss anyag, cikk, komment, gyakori kérdések átlapozását, amelyek alapján a végén olyan döntést hoz, ami után már csak a fejét foghatja. És igaz ez a tb területen fellelhető online kalkulátorok használatára is.

Aki mégis személyesre szabott tanácsadást szeretne, itt elér: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Ingyenes munkajogi segítség koronavírus idején!

Szeretném én is felajánlani segítségemet azoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek, a munkáltatója el akarja küldeni, csökkenteni akarja a fizetésüket, közös megegyezést lobogtat a kezében.

Ezért április végéig, ha szakmai tanácsra lenne szükséged a fenti témákkal kapcsolatosan, akkor keress meg kérdéseddel az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu Igyekszem minél hamarabb reagálni a levelekre, ingyenesen!

Ha kismamaként pedig TB kérdésekben lenne szükséged segítségre, mostanában fogsz szülni és szeretnéd még optimalizálni a várható ellátásaid összegét, vagy a munkáltatód csökkenteni szeretné a béredet (amibe Te nem mész bele!) és számolni kellene, hogyan jársz jobban (mikor milyen ellátást vegyél igénybe), akkor is keress bátran, mert április végéig az összes tanácsadási formámat a helyzetre való tekintettel 50%-os kedvezménnyel kínálom!

Személyes tanácsadásra most természetesen nincs lehetőség, de emailesre (kedvezményesen az ára 7000 Ft), Skype tanácsadásra (kedvezményesen 5000 Ft) igen! Email címem: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy, TB ellátások

GYED maximumból mennyi családi adókedvezményt tudok érvényesíteni?

A 2020-as GYED maximum bruttó 225 400 Ft (minimálbér kétszeresének a 70%-a). A GYED-ből SZJA (15%) és nyugdíjjárulék (10%) kerül levonásra. Vagyis a nettó GYED mindenféle kedvezmény nélkül 169 050 Ft.

Mennyi családi kedvezményt lehet ebből érvényesíteni?

A családi kedvezménnyel (adó- és járulékkedvezmény) adóalapot lehet csökkenteni, ennek eredményeképpen kevesebb adót fizetünk be az államkasszába, több nettó marad a zsebünkben. Az adóalap csökkentés a következőképpen néz ki:

  • egy eltartott után 66 670 Ft a kedvezmény, amely nettóban 10 000 Ft-ot jelent
  • két eltartott után 133 330 Ft a kedvezmény, vagyis nettóban 40 000 Ft eltartottanként
  • 3 vagy több eltartott után pedig 220 000 Ft a kedvezmény, vagyis eltartottanként nettó 33 000 Ft

A családi kedvezmény mind az SZJA-ból, mind a nyugdíj-járulékból érvényesíthető, vagyis 2020-ban a bruttó 225 400 Ft-ból 25% adónk és járulékunk van, aminek terhére kedvezményt tudunk igénybe venni. Ez a 25% 56 350 Ft.

Egy gyermekre a 10 ezer Ft könnyen érvényesíthető, két gyermekre a 40 ezer Ft is kijön. Ha 3 gyermekünk van, és mindhárom kedvezményezett eltartott, tehát jár utánuk a kedvezmény, akkor 99 000 Ft adóra, illetve járulékra van szükség. 56 350 Ft-ból ez nem jön ki, tehát itt mindenképpen megosztásra van szükség az apa és az anya között, ha közösen szeretnék érvényesíteni. Három gyermek esetén az anya GYED maximummal csak 1 gyermekre tudja igénybe venni, ami 33 ezer Ft adó/járulék, két gyermek már nem jön ki 3 gyermek/eltartott esetén.

Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

4 gyermekes anyák SZJA mentessége

2020. január 1-től él a 4 gyermekes anyák SZJA mentességére vonatkozó jogszabály. Ennek a részleteit vesszük most végig.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (a továbbiakban NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult magánszemély, amely kedvezményt a jogosult értékhatár nélkül veheti igénybe. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket a későbbiekben részletezzük, de mit is jelent a mondat második része. Értékhatár nélkül, vagyis mindegy, hogy valakinek bruttó 200 000 Ft vagy 2 millió Ft a bére, amennyiben megfelel a feltételeknek, akkor az SZJA mentesség az egész bérének SZJA vonzatára vonatkozik. A pontosság kedvéért, az SZJA ma Magyarországon 15%.

Kik a jogosultak, kik számítanak 4 gyermekes anyának?

Az első kulcsszó, hogy kizárólag az anyákra vonatkozik a kedvezmény, tehát apákra nem. Tehát hiába van egy 4 gyermekes család, ahol az anya a gyermekekkel van otthon, jövedelme nincs, az apa jól keres. Az apára nem vonatkozik a kedvezmény, tehát az is lehet, hogy az anya nem fogja tudni érvényesíteni a kedvezményt, vagy csak nagyon kis mértékben.

Tehát négy vagy több gyermeket nevelő anya (a továbbiakban: nétak-os anya) az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után a) családi pótlékra jogosult, vagy b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri. Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

Ez azt jelenti, hogy vagy éppen családi pótlékot folyósítanak a gyermekekre, vagy ha már nem, akkor adott gyermekre vonatkozóan 12 éven keresztül jogosultnak kellett lennie az anyának családi pótlékra. A jogosultság a fontos, nem a tényleges folyósítás, tehát ha apa vette igénybe a családi pótlékot, az is jogosultságnak számít az anya számára, amennyiben közös háztartásban lakott a család.

Mikor nem számít már 4 gyermekes anyának a jogosult nő?

A NÉTAK az anya élete végéig jár (ameddig van SZJA köteles olyan jövedelme, amiből érvényesíthető), vannak azonban olyan esetek, amikor már nem számít 4 gyermekes anyának a jogszabály tekintetében. Néhány eset:

  • amikor a 4 gyermekből legalább 1 kikerül a családból, pl. örökbe adják, gyámság alá kerül a gyermek
  • a szülők elválnak, és a 12 évesnél kisebb gyermek az apához kerül – tehát nem volt az anya 12 évig jogosult családi pótlékra a gyermek után
  • a két gyermeket nevelő anya és egy két gyermeket nevelő apa összeházasodik, akkor csak úgy vehető igénybe az anyának a 4 gyermek szja mentesség tekintetében, ha a férfi 2 gyermekét örökbe fogadja

Ugyanúgy 4 gyermekesnek számítanak azonban a következő anyák a jogszabály tekintetében:

  • anyának 4 gyermeke van, egyik sem iskolás már, elköltöztek
  • a 4 gyermek közül valamelyik (kek) elhalálozik
  • anyának 4 gyermeke van, a legnagyobb 16 éves, aki a szülők válásakor az apához kerül (mert anyának megvan a legalább 12 éves családi pótlékra vonatkozó jogosultsága)

A kedvezmény érvényesítése és a jogosultság időtartama

A kedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni (legkorábban 2020. január hónapra vonatkozóan), amikor az anya 4 gyermekesnek számít. Ha anyának 2020. február 10-én születik meg a 4. gyermeke, akkor 2020. február 1-től jogosult az SZJA mentességre. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a családi kedvezménnyel, a 91 napos magzat még nem számít bele a 4 gyermekbe, majd csak a születésétől fogva, tehát amikortól családi pótlékra jogosultak rá. Nem számít, hogy adott hónap melyik napján született a gyermek, hanem már adott hónap első napjától, tehát egész hónapra vonatkozik rájuk az SZJA mentesség. A kedvezmény annak a hónapnak a végéig érvényesíthető, amelyik hónapban az anya még 4 gyermekesnek számít. Ha például a 10 éves gyermek apához kerül a váláskor 2020. március 10-én, és így volt 4 gyermeke az anyának, akkor az anya 2020. március 31-ig jogosult a kedvezményt igénybe venni.

Az igénybevétel nyilatkozat-tétellel történik ugyanúgy, mint a családi kedvezmény, vagy az első házasok adókedvezményének esetében. Ugyanúgy minden hónapban lehet érvényesíteni a havi fizetésből, vagy adóbevalláskor egy összegben utólag is lehet kérni az SZJA visszafizetését. A nyomtatványok az alábbi NAV oldalról letölthetők.

Milyen jövedelemből érvényesíthető a kedvezmény?

Alapvetően olyan jövedelemből, amely bérnek minősül, illetve nem önálló jövedelemnek tekintendő. Ide tartozik például a munkaviszonyból származó jövedelem, az álláskeresési járadék, az összes egészségbiztosítási pénzbeli ellátás (mint a táppénz, CSED, GYED) (GYES-ből és GYET-ből SZJA-t nem vonnak, így ezekből nem érvényesíthető), a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül pedig például az egyéni vállalkozás vállalkozói kivétje, őstermelők jövedelme, a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelme.

Nem lehet tehát olyan SZJA köteles jövedelmekből a mentességet igénybe venni, mint például bérbeadás, osztalék felvétel, cafeteria.

Munkaügy

Mennyit “tb-t” kell 2020-ban fizetni?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, köznyelven TB fizetés abban az esetben kötelező Magyarországon, ha valamilyen egyéb oknál fogva (pl. munkaviszony, vállalkozás, hallgatói jogviszony, stb.) nem vagy biztosított. Minden évben emelkedik a járulék összege, így történt ez 2020-ban is.

2020. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7.710 Ft (napi 257 Ft).

2020. július 1-től az egész TB törvény megújul, ami kihatással lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, illetve szabályozására is. Erről tavasszal részletesen fogok majd írni.

Személyre szabott tanácsadásra az alábbi email címen lehet jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Minimálbér 2020

Az elmúlt napokban még vártunk arra, hogy lesz újabb megegyezés egy 8%-osnál magasabb minimálbér-emelésről, azonban a mai napon kihirdették a 2020-as minimálbért és garantált bérminimumot, melyek a következők lesznek teljes munkaidő esetén:

  • minimálbér bruttó 161 000 Ft (amely nettóban 107 165 Ft mindenféle kedvezmény nélkül)
  • garantált bérminimum bruttó 210 600 Ft (amely nettóban 140 049 Ft mindenféle kedvezmény nélkül)

Személyre szabott tanácsadásra jelentkezés: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Kétszer utalnak családi pótlékot decemberben

Mint már megszokhattuk, iskolakezdés és a karácsonyi ünnepek előtt hamarabb utalják a következő havi családi pótlékot, segítve ezzel az ezekben az időszakokban megnövekedett kiadások fedezetét.

Fontos kiemelni, nem dupla kifizetésről van szó, nem karácsonyi ajándékról, hanem a január elején esedékes havi családi pótlék kifizetését hozzák előre karácsony előttre. December 2-át utalnak első alkalommal (a készpénzesek december 3-4 körül várhatják a postást), második alkalommal pedig december 19-én (készpénzesen december 20-21). Hátránya, hogy januárban nem lesz utalás, majd csak legközelebb február elején.

A családi pótlék összege 2008 óta változatlan a következők szerint:

  • egy gyermek után: 12.200 forint,
  • egy gyermek után, ha egyedülálló neveli: 13.700 forint,
  • kettő gyermek után: 13.300 forint gyermekenként,
  • kettő gyermek után, ha a szülő egyedül neveli: 14.800 forint gyermekenként,
  • három vagy több gyermek után: 16.000 forint gyermekenként,
  • három vagy több gyermek esetén, ha egyedül neveli valamelyik szülő: 17.000 forint
    gyermekenként,
  • súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén: 23.300 forint gyermekenként,
  • ha súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg a gyermek, és a nevelő egyedülálló, akkor a
    havi családi pótlék összege 25.900 forint gyermekenként.
Munkaügy

Családi pótlék előrehozott utalása

Mint azt már pár éve megszokássá vált, a szeptember elején esedékes családi pótlék utalását augusztus végére hozzák előre. Ennek az oka, hogy az iskolakezdés miatt megnövekedett kiadásokat ezzel is segítsék még a hó végi bevásárlásnál. Augusztusban tehát két utalás van (hó elején és végén), ami nem dupla kifizetést jelent, hanem a szeptemberit hozzák előre. Legközelebbi utalás ennek megfelelően majd október elején lesz.

Az alábbi Magyar Államkincstári tájékoztatás szerint augusztus 23-án már megtörténnek a bankszámlákon a jóváírások, valamint a postai kézbesítések is megkezdődnek.