Munkaügy

Hosszú hétvégék 2020-ban

Megjelent a Magyar Közlönyben a 2020-as hosszú hétvégék listája, pontosabban azok a munkanap áthelyezések, amelyek miatt 4 napos hosszú hétvégéknek örülhetünk. Íme a munkaszüneti napok és a hosszú hétvégék listája 2020-ban:

  • január 1. szerda
  • március 15. vasárnap – így nem jelent plusz szabadnapot
  • április 10. péntek – április 13. hétfő  – Nagypéntek, Húsvét
  • május 1. péntek
  • május 31. vasárnap – június 1. hétfő – Pünkösd
  • augusztus 20. csütörtök – augusztus 23. vasárnap
  • augusztus 29. szombat – munkanap
  • október 23. péntek – október 25. vasárnap
  • november 1. vasárnap – így nem jelent plusz napot
  • december 12. szombat – munkanap
  • december 24. csütörtök – december 27. vasárnap – Karácsony

 

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Júniusban újra kedvezményes TB és munkajogi tanácsadási nap!

Június 13-án újra kedvezményes tanácsadási napot tartok, amikor is személyre szabott személyes tanácsadást kaphatnak az érdeklődők TB, családtámogatás és munkajogi témákban! Az egy óra csak a tiéd, minden felmerülő kérdést átbeszélünk! Nézzük milyen témákkal kereshetsz:

  • babát tervezünk és szeretnénk kalkulációt csinálni, milyen ellátásokra leszünk jogosultak
  • jön a baba, de munkahelyet váltottam, mi jár?
  • jön a kistesó, de közben részmunkaidőben dolgozom már. Jogosult leszek a kedvezményszabályra?
  • KATA-s vállalkozó vagyok. Mit tudok tenni, hogy jobb ellátást kapjak?
  • KATA-s vállalkozóként, gyed/gyes mellett mit kell befizetnem, ha dolgozni is szeretnék?
  • bölcsődés lenne a gyermekem, de közben nem dolgozom még, új munkahelyet keresek? mit tudok csinálni, mire figyeljek?
  • munkába szeretnék visszatérni, milyen jogaim és kötelezettségeim vannak?
  • nem vesznek vissza a munkahelyemre, milyen végkielégítésre számíthatok? mikor írjam alá a közöst és mikor nem?
  • mire kell figyelni egy közös megegyezésnél?
  • kevés a jövedelmem, mikor veheti apa is igénybe a gyedet?
  • munkaviszonyom nem volt elég, viszont az elmúlt években egyetemre jártam. Mik a diplomás gyed feltételei?

A kérdések sorát természetesen végtelenségig lehetne folytatni, csak néhány jellemző kérdést emeltem ki. Ha ilyen vagy hasonló problémával küzdesz, itt az alkalom, hogy mindenre választ kapj a kedvezményes tanácsadási nap keretein belül.

Egy óra jut egy főre, személyre szabottan átbeszéljük a felmerülő összes kérdést. A kedvezményes tanácsadás ára 9000 Ft/fő. 

Időpont: 2019. június 13. csütörtök 9:00-16:00 Helyszín: Budapest, Széll Kálmán tér (az egyik kávézóban)

Jelentkezés: bernadett@munkavallaloert.hu 

Munkaügy

Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról

Márciusban megjelent a Magyar Közlönyben a 45/2019. (III.12.) kormányrendelete, amely rendelkezik a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatás részleteiről.  A pénzbeli segítség a három-, vagy többgyermekes családoknak nyújthat támogatást, ugyanis ez a minimális gyerek létszám, amit a rendelet meghatároz. Nézzük a részleteket!

A támogatás a megfelelő befogadóképességű személygépkocsi vásárlása esetén jár, illetve ha annak tulajdonjoga zártvégű pénzügyi lízingszerződés útján kerül az igénylő tulajdonjogába.

Milyen autót vehetünk? A jogszabály szerint a megfelelő befogadóképességű személygépkocsi definíciója: a kérelem benyújtásának időpontjában a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet értelmében személyszállítás céljára készült és jóváhagyott, M1 járműkategóriába sorolt olyan járműkísérő lappal rendelkező gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legalább hét állandó ülőhely van, továbbá új járműnek minősül, ide nem értve a lakóautó jellegű járművet.

A szerzési támogatás mértéke 2 500 000 forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50%-a. Az igénylőnek a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti nagycsaládosnak kell lennie. Ennek értelmében nagycsaládos az igénylő, ha három gyermeke után családi pótlékra jogosult. Beleszámít a gyermekek számába a 12. hetet már betöltött magzat is. Kitétel, hogy a nagycsaládos igénylőnek (vagy annak házastársának, illetve élettársának) B kategóriás jogosítvánnyal kell rendelkeznie és nem állhat járművezetéstől való eltiltás vagy szabálysértési határozat hatálya alatt. Nem lehet köztartozása, nem állhat semmilyen eltiltás alatt bűncselekmény elkövetése kapcsán, valamint Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel kell, hogy rendelkezzen.

A személygépkocsit megvenni csak a támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követően lehet. A támogatás nem folyósítható, ha az adásvétel vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától hat hónapon belül nem jön létre. Az autókereskedő az adásvétel, illetve lízing után az autót “Családbarát Magyarország” logóval látja el, amely három évig nem távolítható el a járműről. A személygépkocsit szintén három évig eladni, illetve átalakítani nem lehet.

A támogatást vissza kell fizetni (kamattal ellátva) többek között abban az esetben, ha a vásárlást követő három éven belül a házasság vagy az élettársi viszony felbomlik, és emiatt nem számít már nagycsaládosnak az igénylő.

A támogatást 2019. július 1. és 2022. december 31. között lehet igényelni. A támogatások elbírálását a Magyar Államkincstár látja el. A kérelmeket a Kincstárnál vagy kormányablakokban lehet majd leadni legkorábban júliustól. A formanyomtatványok a Kincstár honlapján lesznek majd elérhetők.

Személyre szabott személyes tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy, TB ellátások

Be vagyok jelentve? Hol tudom megnézni?

Többen kerestek meg mostanában azzal kapcsolatban, hol tudják ellenőrizni, hogy be vannak-e jelentve a munkahelyükönKorábbi cikkemben részletesen írtam erről, most csak a konkrét linket szeretném megosztani azokkal, akik bizonytalanok abban, be vannak-e jelentve. Fontos, hogy már első naptól kezdve, próbaidő alatt is látszódnia kell a bejelentésnek az ügyfélkapuban. A link pedig:

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/taj.html

A linken nem csak bejelentést tudunk ellenőrizni, hanem a betegéletutunkat is meg tudjuk nézni TAJ szám alapján, vagyis, hogy milyen kezelésben volt részünk életünk során, milyen gyógyszert írtak ki ránk.

Munkajog, Munkaügy

Orvosi vizsgálat – mikor jár a kieső időre bérezés?

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 55. §-a rendelkezik arról, mely esetekben mentesülhet a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól. Azt már sokan tudják, hogy a számos eset között szerepel a kötelező orvosi vizsgálat, valamint az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés is. Több kérdést is feltehetünk ezzel kapcsolatban, például elmehetek fogorvoshoz munkaidőben? Ha várandós vagyok, de a vizsgálat munkaidőben van, köteles a munkáltatóm elengedni? Lombikbébi programban veszünk részt a párommal, a kezelések pedig munkaidőben vannak. El kell engednie a munkáltatómnak? És ha igen, ezekre a távollétekre jár bérezés? Érdemes külön-külön megvizsgálni az eseteket, mert különböző válaszokat kapunk.

A 55. § (1) bekezdése kimondja, hogy “a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az alábbi esetekben: ….

b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint

c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá….”

Az tehát jól látható, hogy a lombik és az inszemináció, mint emberi reprodukciós eljárás olyan kezelés, aminek időtartamára a munkáltatónak el kell engednie a munkavállalót munkaidőben. Elengedni nyilván akkor tudja, ha a munkavállaló tájékoztatja a munkáltatót a programban, a kezelésben való részvételről.

A másik egészségügyi kategória a kötelező orvosi vizsgálat, így azt kell tisztáznunk, mi számít kötelező orvosi vizsgálatnak. Ezt a 294. § (1) bekezdése határozza meg: “…d) kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is,…”

A fogorvosi vizsgálat tehát, amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása nem tesz róla említést, nem kötelező orvosi vizsgálat, így nincs mentesülés sem annak idejére. Mentesül a munkavállaló azonban minden olyan kötelező vizsgálatra, ami a munkaviszonyból ered, és kötelezően előírják az azon való részvételt. Ezt ledolgozni máskor nem kell, sem szabadságot kivenni, mert a munkavégzés alól ezen időszakok alatt mentesül a munkavállaló. Mint a jogszabályból látszik, a várandósság állapotára tekintettel előírt orvosi vizsgálatok is ide tartoznak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden vizsgálatot a munkaidő kellős közepére kell tenni, valamint, hogy aznap egész nap mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól. Törekedni kell arra, hogy az időpontok reggelre, munkaidő utánra essenek, de amennyiben a vizsgálat munkaidőben van, akkor a munkáltatónak arra a pár órára el kell engednie a munkavállalót.

Már csak az a kérdés, hogy ezekre a kieső időkre jár-e bérezés. A választ a 146. § (3) bekezdésének b) pontja adja meg: “… A munkavállalót távolléti díj illeti meg, ….. b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meghatározott esetben.”

Láthattuk fent, hogy az emberi reprodukciós eljárás az 55. § (1) bekezdés b) pontja, vagyis ebben az esetben nem jár távolléti díj a munkavállaló számára, bérezés nem illeti meg. A c) pontra, vagyis a kötelező orvosi vizsgálatra azonban jár távolléti díj, vagyis bérezés a munkavállaló számára.

Személyes tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu 

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Kedvezményes munkajog, TB tanácsadási nap februárban!

Újra kedvezményes tanácsadási nap Budapesten! Február 25-én, hétfőn lehetőség nyílik, hogy egy órán át átbeszéljük az összes felmerülő munkajogi, vagy TB/családtámogatási kérdésedet. Egy óra jut egy főre, így személyre szabottan kaphat most személyes tanácsadást néhány, gyermeket váró, vagy visszatérő anyuka. Az alábbi fő területek kapcsán lehet keresni engem:

  • gyermeket várunk, milyen ellátásra számíthaunk, milyen összegben?
  • gyermeket tervezünk, de közben munkahelyet váltok, mire kell ilyenkor figyelni?
  • KATA-s vállalkozó vagyok, milyen ellátásokra leszek jogosult?
  • nincs munkaviszonyom, hogyan kaphat a család mégis valamennyi ellátást?
  • hogyan tudjuk maximalizálni az ellátásokat? mennyi csed-re, gyed-re leszek jogosult?
  • jön a második gyermek, milyen ellátásra leszek jogosult (ha visszamegyek a két gyermek között, ha táppénzen leszek, ha nem megyek vissza egyáltalán)?
  • szeretnék visszatérni a munkahelyemre, milyen jogaim vannak?
  • várhatóan nem vesznek vissza a régi munkahelyemre. Hogyan érhetem el, hogy kifizessék a járandóságaimat?

Ha hasonló kérdések foglalkoztatnak, érdemes igénybe venned a mostani kedvezményes tanácsadásomat, most mindössze 9000 Ft-ért. 

A tanácsadás a Széll Kálmán térnél lesz, és egy óra jut egy résztvevőre.

Érdeklődés, jelentkezés: bernadett@munkavallaloert.hu

 

Munkaügy

Mire jó az egészségpénztár?

Az influenza járvány kellős közepén, valamint az adóbevallások készítésének kezdetén érdemes szót emelni az önkéntes egészségpénztár jellemzőiről, előnyeiről, körül járni, mire tudjuk felhasználni, miért érdemes taggá válni.

Kezdjük mindenekelőtt azzal, hogy sosem lehet tudni, mikor leszünk betegek, mikor lesz a családban valaki beteg, és mikor kell “a félhavi fizetésünket” gyógyszerre költeni. Tehát ha másért nem, már csak azért is megéri félretenni az egészségünk érdekében, mert például egy havi 5000 Ft-ot nem biztos, hogy megérzünk, viszont egy betegség esetén jól jöhet egy kis felhalmozott összeg.

Mindenképpen nagy előnye az önkéntes egészségpénztárnak, hogy adóvisszatérítés jár érte a munkavállalói befizetések után. A munkáltatói befizetéssel, a cafeterián keresztül kapott egészségpénztári munkáltatói hozzájárulással a cikkben most nem foglalkozom, lévén jelentősen kedvezőtlenné alakította át a kormány a cafeteria rendszert – de mindettől függetlenül nem szabad megfeledkezni a munkavállalói hozzájárulásról, az egészségünk érdekében kitalált öngondoskodási formáról. A munkavállalói egyéni befizetések után tehát évi 20%-os adóvisszatérítés jár, maximum 150 000 Ft. Ehhez SZJA köteles bérrel, jövedelemmel kell rendelkeznünk. Ha például 2018-ban befizettünk havi 10 000 Ft-ot, vagyis évi 120 000 Ft-ot, akkor a következő adóbevalláskor 24 000 Ft-ot utalnak vissza az egészségpénztári számlánkra, amit ismét az egészségünkre fordíthatunk.

Minden pénztár egyénileg szabja meg a havi minimum befizetendő összeget, amely 2000 Ft körül szokott alakulni. A befizetések után kamat is jár, valamint meg lehet jelölni közeli hozzátartozót, aki ugyanúgy felhasználhatja a kártyán lévő összeget. Ha például nagyobb fogorvosi kezelésre lesz szükség egyik házastársnál, előre havonta x összeget befizet mindkét fél a saját számlájára, jövőre megkapják mindketten az akár 150 000 Ft-os adóvisszatérítést, akkor akár 300 000 Ft összeggel közelebb kerültek a fogorvosi kezelés finanszírozásához. A pénztári megtakarítás örökölhető is, valamint kiemelendő, hogy nagyon sok pénztár köt együttműködési megállapodást egészségügyi intézményekkel, ahol 5-10-20%-os kedvezmények is megtalálhatóak a szolgáltatások igénybevétele esetén, egészségpénztári kártyával történő fizetés során. Érdemes tehát megnézni a tagság kiválasztása előtt, hova szeretnénk csatlakozni, milyen előnyökhöz jutunk a tagsággal.

Mire tudjuk felhasználni az egészségpénztári kártyára feltöltött összegeket?

Mindenekelőtt gyógyszerre és gyógyászati segédeszközökre, különböző egészségügyi szolgáltatásokra (mint például szakorvosi vizsgálatokra), otthoni gondozásra (úgymint gyógytornára, gyógymasszázsra és fizioterápiás kezelés igénybevételére), látássérült, mozgáskorlátozott, fogyatékos személyek életvitelét elősegítő szolgáltatásokrapénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokra (például ha beteg lesz és táppénzt kap az illető, táppénz-kiegészítésre is fordíthatja az összeget). Sokan gyakran vásárolunk drogériákban, ahol számos termékre felhasználható az összegyűjtött összeg. Amennyiben gyermekünk van, akkor nagyon sok gyermekápolással kapcsolatos terméket megvehetünk belőle, mint például a pelenkát, cumisüveget, mellszívót, de még a légzés figyelőt is. És tudtad, hogy a babának a matrac vagy a gumis lepedő is az elszámolható kategóriába tartozik?

Az egészségpénztári tagságunk mellé igénybe vehetünk kiegészítő önsegélyező szolgáltatást is. Ennek keretein belül elérhetővé válik a szülési támogatás, az álláskeresési vagy a beiskolázási támogatás, és kiemelendő az idősgondozás, a közüzemi díjak finanszírozásának vagy a lakáscélú jelzáloghitel előtörlesztésének a támogatása. Érdemes ezeknek részletesebben utána járni adott pénztárak honlapján.

Az egészségpénztári hozzájárulás nem csak betegség esetén, hanem megelőzésre is használható, szűrővizsgálatokra. Ráadásul a tag által igénybe vett prevenciós vizsgálatok után 10% adóvisszatérítés jár. 

Tipp: fizess be novemberben, decemberben egy nagyobb összeget, és év elején az adóbevallás elkészítése után hamarosan megkapod az adóvisszatérítést!

Munkaügy, TB ellátások

“Mennyi TB-t kell fizetnem 2019-ben?” – az egészségügyi szolgáltatási járulékról

Sokan szokták kérdezni: mennyit TB-t kell magam után fizetni? Hivatalosan egészségügyi szolgáltatási járulékról beszélünk, aminek fizetésére kötelezett többek között minden olyan belföldi személy, aki nem biztosított továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult.

Tehát ha nincs munkaviszonyod, nem vagy vállalkozó, nem részesülsz álláskeresési járadékban, vagy más módon sem vagy biztosított, akkor fizetned kell magad után az egészségügyi szolgáltatási járulékot ahhoz, hogy egészségügyi ellátásban részesülj. A fizetés nem választható, hanem minden érintettre nézve kötelező. A járulék befizetését a NAV-nál kell kezdeményezni, ügyfélkapun keresztül is intézhető. 2019-ben a havi összege 7500 Ft (naponta 250 Ft). Anyukáknak jó tudni, ha a gyermekgondozási díjat (gyed) vagy akár a gyest apa veszi igénybe, és anya nem dolgozik mellette, vagy más biztosítási jogviszonya nincs, akkor fizetni kell maga után a járulékot. 

Fontos információ, hogy amennyiben megszűnt a biztosítási jogviszonyod, például a munkaviszonyod, és az legalább 45 napig fennállt, akkor passzív jogon még 45 napig biztosított vagy, és csak utána kell megkezdeni az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetését, ha új biztosítási jogviszony nem keletkezett addig.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Közlemény a Női Ligától (endometriózis – szja kedvezmény)

Az endometriózissal kapcsolatos cikkem kiegészítéseként bemásolom a Női Liga 2019. január 4-én megjelent közleményét a témával kapcsolatban:

“Kedves Érintettek!

A 335/2009. (XII.29.) Kormányrendelet módosítása, igazi karácsonyi meglepetés volt mindannyiunk számára, így a sok irányból érkező, felmerülő kérdéseket folyamatosan gyűjtjük és dolgozzuk fel, illetőleg az alábbi közleményben foglaltak alapján várjuk a hivatalos (írásos) hatósági válaszokat is.

Az önellenőrzés- visszamenőlegesség miatt kérjük különös tekintettel a türelmet, megfontolt eljárást, ugyanis a NAV személyi kedvezmény igénybevétele vonatkozásában feltett igénylőlap tájékoztatójának második bekezdése tartalmazza az alábbit:
“Figyelmeztetés: Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie.”

Női Liga tagjai – Női Egészségért AlapítványMályvavirág Alapítvány, Mellrákinfó EgyesületEgészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen EgyesületBabagenetika Egyesület – 2018. tavasza óta azért dolgoznak összefogva, hogy a leggyakoribb női megbetegedések, úgy mint az endometriózis, mellrák, méhnyakrák, petefészekrák és a babagenetika területén támogassák a nők egészségét, érdekérvényesítésüket, és az edukációt. Mindezt hitelesen, szakmai támogatás mellett teszik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 40. §-a rendelkezik arról, hogy súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesíthetnek. A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg, amelyet 2009 óta nem módosítottak, nem kerültek bele új betegcsoportok. A Női Liga közbenjárásának köszönhetően az említett betegségekben érintett nők 2019. január 1-től adókedvezményre jogosultak.

Ez azt jelenti, hogy az érintettek súlyosan fogyatékos magánszemélynek minősülnek, így – ha erről orvosi igazolásuk van – a határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 %-ának megfelelő összeget kaphatják meg.
További információ elérhető ide kattintva: Női Egészségért Alapítvány oldalán vagy az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen weboldalán”

Munkaügy

Személyi kedvezmény endometriózisra is 2019-től

Az Endometriózis Magyarország és a Női Liga közös együttműködésének eredményeképpen sikerült elérniük, hogy a nagyon sok nőt érintő endometriózis, a mellrák, a petefészekrák, valamint a méhnyakrák is bekerüljön a személyi kedvezmény körébe. 

A személyi kedvezmény hasonlóan működik, mint a családi adókedvezmény vagy az első házasok kedvezménye, vagyis a személyi jövedelemadót csökkenthetjük havonta (vagy egyösszegben adóbevalláskor), így a nettója az adóalanynak több lesz.  A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.) 40. §-a rendelkezik a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezményéről, a 335/2009. (Xii.29.) Korm. rendelet pedig tartalmazza azokat a betegségeket, amelyek feljogosítanak a személyi kedvezmény igénybevételére. Ide került be január 1-től az endometriózis mellett a méhnyakrák, a mellrák és a petefészekrák is. Az összeg a mindenkori havi minimálbér 5%-a, amely 2019-ben 7450 Ft havonta. Az adókedvezmény érvényesítéséhez rendelkezni kell a megfelelő orvosi igazolással.

Jó hír, hogy a kedvezmény visszamenőleg (akár 5 évig is) érvényesíthető az adóbevallás során, önellenőrzéssel. Ezért mindenképpen fontos, hogy az igazolásra a diagnózis felállításánák első dátuma kerüljön.

Forrás és bővebb információ: Endometriózis Magyarország, https://bit.ly/2CREcRW