Mint minden év végén, számos jogszabályváltozás figyelhető meg. Most a munkavállalóknak fontos változásokat, információkat szedtem össze egycsokorba.
Minimálbér, garantált bérminimum
Kivételesen már 2023.12.01-től emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum:
- minimálbér: bruttó 266 800 Ft (teljes munkaidő esetén)
- garantált bérminimum: bruttó 326 000 Ft (teljes munkaidőben)
Gyed és táppénz maximum, hallgatói gyed
Bár a minimálbér emelkedésével párhuzamosan emelkedik például a gyed vagy a táppénz maximum is, a rendelet értelmében ezek maximuma csak 2024.01.01-től emelkedik, vagyis a február elején utalt gyermekgondozási díjban lehet majd érzékelni az esetleges emelkedést.
- gyed maximum: bruttó 373 520 Ft, ami nettóban 280 140 Ft (mindenféle adókedvezmény nélkül)
- táppénz maximum egy napra: 17 786,66 Ft
- hallgatói gyed (alapképzés után): bruttó 186 760 Ft
- hallgatói gyed (mester, doktori vagy osztatlan képzés után): bruttó 228 200 Ft
Személyi kedvezmény
Az első házasok kedvezménye, a családi adókedvezmény, 25 év alattiak, 30 év alatti anyák, valamint a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye, mértékük nem változott.
A személyi kedvezmény jogosultsági feltételei sem, azonban a minimálbér emelkedésével nőtt az igénybe vehető kedvezmény mértéke.
Személyi kedvezmény: mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve, 2024.01.01-től 88 900 Ft/hó, amely havonta nettóban 13 335 Ft többletet jelent
Adóelőleg-nyilatkozat: első házasok, személyi kedvezmény, négy vagy több gyermekes anyák adókedvezménye
Az összes adókedvezmény esetében igaz, hogy minden év elején nyilatkoztatni kell a munkavállalókat, hogy adott évben igénybe kívánják-e venni az adott kedvezményt. 2024.01.01-től a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermekes anyák adókedvezménye esetében lesz egy olyan lehetőség, hogy az adóelőleg-nyilatkozaton a nyilatkozó bejelöli a folytatólagos nyilatkozattételt, ami azt jelenti, hogy onnantól minden évben megkapja automatikusan az adókedvezményt újabb nyilatkozattétel nélkül.
Ez jól hangzik, azonban a nyilatkozatot tevőnek nagyon oda kell figyelnie, ha változás lép életbe nála, például valami miatt mégsem lesz jogosult a kedvezményre (például kikerül a gyermek a családból, első házasoknál válás miatt nem lesz jogosult a kedvezményre). Ez a nyilatkozattevő felelőssége, hogy minden változást bejelentsen.
Gyermek után járó pótszabadság igénybevétele
Nem változik a mértéke, tehát marad a gyermek után járó pótszabadság a következő:
- egy gyermek után két nap
- két gyermek után négy nap
- három vagy több gyermek esetén 7 nap
Fogyatékos gyermek esetén pedig plusz két nap.
Fontos tudni, hogy mindkét szülő jogosult a napokra, tehát nem kell megosztani.
A változás a gyermek után járó pótszabadság kivételében van. Eddig ugyanis a munkavállaló az összes szabadságából éves szinten csak 7 nappal rendelkezhetett. Ez maradt is, de kikerült belőle a gyermek után járó pótszabadság. Ezt a munkavállaló kérésére kell kiadni, 15 nappal előre kell legalább az igényt jelezni. Itt is igaz, hogy a munkáltató a kiadást kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén 60 nappal elhalaszthatja. Ezt írásban köteles indokolni és meg kell jelölni a kiadás javasolt időpontját.
Azoknak a munkavállalóknak ez nem lesz különösebben újdonság, ahol a szabadsággal kapcsolatos kérésük rendszerint teljesül. Azoknak lesz segítség, akiknél a munkáltató adja ki szigorúan a szabadságokat, ők határozzák meg, mikor mehet a munkavállaló szabadságra, kevesebb a mozgástér.
Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress emailben bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu
