TB ellátások

Mindent a családi adókedvezményről

Cikksorozatomat a TB ellátások, családtámogatások témakörében a családi adókedvezmény bemutatásával kezdem, lévén a terhességi időszakban ez az első kedvezmény, amivel találkozunk. Végigvesszük, milyen feltételek mellett lehet igénybe venni, ki jogosult rá, mennyi összegre számíthatunk. Igyekszem a gyakori tévhiteket eloszlatni, amellyekkel a tanácsadások során találkozom. Mindezt közérthetően, nem csak jogszabályi magyarázattal.

Ki jogosult a családi adókedvezményre és milyen feltételekkel?

Kezdjük máris egy tévhittel. Sok helyről hallottam, hogy ez egy plusz összeg, amit ad az állam, egy támogatás. Ez így nem teljesen igaz. A családi adókedvezmény jogosultságának első feltétele, hogy munkaviszonyban legyen vagy az apa, vagy az anya, vagy legyen összevonás alá eső rendszeres jövedelmük (például megbízási szerződéssel dolgozzanak). Ha valaki nem fizet személyi jövedelemadót, nem kaphat erre vonatkozó adókedvezményt sem. Vagyis nagyon fontos feltétel, hogy akkor tudja egy család igénybe venni a családi adókedvezményt, ha valamelyik fél munkavégzése kapcsán szja fizetésre kötelezett: így az adókedvezmény igénybe vételekor nem kell annyi adót befizetnie, mint amit a jogszabály meghatároz, bizonyos mértékű adókedvezményre jogosult. Ebből adódóan, aki például KATA-s vállalkozó, és nem fizet személyi jövedelemadót, nem is tudja igénybe venni a családi adókedvezményt – nincs miből levonni  a kedvezményt.

Főszabályként családi adókedvezményre az jogosult, aki a családi pótlékra is. Természetesen a szülők, illetve a várandós nő, vagy a vele közös háztartásban élő házastársa a várandósság 91. napjától. Nem csak gyermek után érvényesíthető a családi adókedvezmény, hanem például az a személy után is, aki rokkantsági járadékban részesül, vagy saját jogon kap családi pótlékot. Például, ha az anya, az apa és a 15. éves gyermekük mellett a közös háztartásban él még az anya rokkantsági járadékban részesülő testvére, akkor nem csak a gyermekük, hanem az anya testvére után is érvényesíthető a családi kedvezmény.

Vessünk pár pillantást az élettársi kapcsolatra. Élettárs is jogosult családi adókedvezmény igénybevételére, de mi van akkor, ha nem saját gyermekről van szó. Ebben az esetben akkor veheti igénybe a nem vér szerinti szülő, ha vagy bejegyzett élettársak, vagy legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, valamint közös háztartásban élnek. Nagyon fontos kiegészítő azonban, hogy ha még csak magzatról beszélünk, akkor év közben az élettárs nem veheti igénybe a a családi adókedvezményt, akkor sem, ha ő a gyermek apja. Majd csak a gyermek születésétől. Jó hír azonban, hogy a következő adóbevalláskor egyösszegben érvényesíthető az élettársnak is az adókedvezmény (aki az apa is egyben), amennyiben az anya ezt adott évben nem tudta, vagy nem akarta igénybe venni.

Milyen kedvezményre, összegre számíthatunk?

A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függően: jogosultsági hónaponként 1 kedvezményezett eltartott esetén 66 670 Ft-tal, 2 esetén 100 000 Ft-tal, 3 és több esetén 220 000 Ft-tal 2017-ben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1 kedvezményezett eltartott után havonta 10 000 Ft adókedvezmény jár, 2 után 15 000 Ft/fő, 3 vagy több után pedig 33 000 Ft/fő. Ha például van egy 10 és egy 17 éves gyermekünk, akkor havonta 2*15 000 Ft adót nem fizetünk be, így a havi nettónk 30 000 Ft-tal több lesz, amennyiben fizetünk legalább ennyi adót havonta az államnak. Fontos tudni, hogy a kedvezményt meg lehet osztani az arra jogosultak között, például ha az egyik gyerek után az anya, a másik után az apa érvényesíti a kedvezményt. Ezt főleg akkor érdemes tenni, ha egyik fél sem tudja mindkét gyermek után igénybe venni az adókedvezményt, mert nincs annyi befizetett adójuk havonta.

Amennyiben az igénylőnek nem állapítanak meg annyit adót, ami után az adókedvezmény teljes mértékben érvényesítheti, akkor családi járulékkedvezményre is van lehetőség bizonyos mértékig. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék, illetve az egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető a kedvezmény bizonyos fokig. Fontos kiegészítés, hogy ez nincs befolyással a nyugdíj, illetve az egészségbiztosítási ellátásunk jogosultságára.

A családi adókedvezményt havonta, illetve következő év elején, adóbevalláskor is érvényesíthetjük. Ilyenkor nem havonta kapunk például egy gyermek esetén 10 000 Ft-tal több nettó fizetést, hanem következő év elején (attól függően, mikor készítjük el a bevallást) egyösszegben kapjuk meg az előző évre vonatkozó kedvezményt. Ha egész évre járt, akkor egy gyermek esetén egyszerre kapunk vissza 120 000 Ft-ot. Érdemes ilyenkor mérlegelni, hogy havonta van szükségünk a kedvezményre, vagy jövő év elején egyösszegben szeretnénk inkább a kedvezményt megkapni, felhasználni.

Mit kell tennünk, hogy érvényesíthessük a kedvezményt?

A családi kedvezmény nyilatkozatot kitöltve 2 példányban kell leadni a munkáltató, illetve a kifizető felé. Várandósság esetén az orvos (jellemzően a nőgyógyász) állítja ki az ehhez szükséges igazolást, mely szerint a magzat mikor töltötte be a 91. napját, amikortól a családi adókedvezmény érvényesíthető. Ezt az igazolást leadni nem kell, azonban meg kell őrizni 5 évig.

Változások az elmúlt időszakban

Kedvező változás az idei évtől, hogy ha valaki kérte a magzat után az adókedvezményt, majd megszületett a gyermek, nem kell új igénylést kitöltenie és leadnia, automatikusan folytatódik a kedvezmény érvényesítése (amennyiben adott évben történt mindkettő, ugyanis a családi adókedvezményt egyébként évente kell igényelni a munkáltatónál, kifizetőnél).

Könnyítés, hogy 2017. januárjától már nem kell a másik fél munkáltatójának is leigazolnia a nyilatkozattétel tudomásulvételét. Az igénylő kitölti a dokumentumot, aláírják a másik féllel együtt, és leadja a munkáltatójának, kifizetőjének. Ha a felek közösen veszik igénybe a kedvezményt, akkor természetesen mindkét fél munkáltatójának, kifizetőjének le kell adni a kitöltött nyilatkozatot, hiszen közösen nyilatkoznak.

Fontos változás, hogy adóazonosító jel hiányában nem fogadja be a munkáltató, illetve a kifizető az igénylést. Így tehát magzatot kivéve a született gyermeknek is idejében el kell indítani (már a születéskor) az adószám, adókártya igénylését, mert nélküle a családi adókedvezmény nem érvényesíthető.

 

További kérdésed van? Személyre szabott tanácsadásra van szükséged? Keress meg és beszéljük át a Rád vonatkozó jogszabályokat, lehetőségeket! bernadett@munkavallaloert.hu