Munkaügy

Családi adókedvezmény érvényesítése várandósság során – Jön a baba! 2. rész

Fel szokott merülni kérdésként a tanácsadások során, mire jogosult a várandós anyuka a terhesség alatt. Általában ilyenkor a kismama dolgozik (amennyiben van munkaviszonya), esetleg táppénzen van, ha veszélyeztetett terhes. Milyen plusz pénzt várhatunk a várandósság 9 hónapjában?

A várandósság alatt már jogosult lehet a szülő a családi adó-, illetve járulékkedvezményre. Bár az alábbi cikk 2019-es, de a kedvezmény mértéke, összege nem változott idén sem. Ebben a cikkben pedig részletesen olvashatsz a családi adókedvezmény feltételeiről (2018 óta ezen a téren nem volt változás).

A magzat 91. napos korától lehet érvényesíteni a családi adó-, és járulékkedvezményt, amelynek összege attól függ, hány gyermek van a családban (akire tekintettel jogosult lehet a szülő a kedvezmény érvényesítésére). Amennyiben első gyermeküket várják a szülők, akkor nettó 10 ezer Ft realizálódik adókedvezményként, amennyiben a második gyermek születik, akkor pedig gyermekenként 20 ezer Ft-tal (tehát összesen havi 40 ezer Ft-tal) marad több pénz a pénztárcában. Három gyermeknél háromszor 33 ezer Ft, vagyis összesen 99 ezer Ft plusszal lehet kalkulálni. Ha háromnál több gyermeked van, több kedvezmény akkor sem érvényesíthető, a 3szor 99 ezer Ft a maximum.

A családi adó-, illetve járulékkedvezmény érvényesítéséhez szja köteles jövedelemre van szükség, tehát nem tudja érvényesíteni eleve az a kismama, akinek nincs például munkaviszonya, vagy KATA-s vállalkozása van, esetleg éppen gyesen van.

Érvényesíteni tudja azonban munkabérből, táppénzből is, csedből, gyedből, ha van elég adója, illetve járuléka. 2020. július 1-től már nincsen külön egészségbiztosítási pénzbeli, természetbeni járulék, nyugdíjjárulék, illetve munkaerő-piaci járulék, hanem egységesen 18,5% TB járulék van, és július 1-től már az egész 18,5% TB járulék terhére is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Ha anya esetleg gyesen van az első gyermekkel (vagyis nincs szja köteles jövedelme), de a házastárs munkaviszonyban dolgozik, akkor ő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére, hiszen ez a kedvezmény a családnak jár, nem kifejezetten az anyának. Direkt írtam házastársat, mert amennyiben a szülők nem házastársak, akkor az apa csak a gyermek születését követően tudja egyben visszaigényelni adóbevalláskor az igénybe nem vett kedvezményt, havi szinten nem. Ha házastársak, akkor már magzatként is érvényesítheti havi szinten az apa a kedvezményt. (illetve nem számít, hogy ő az apa vagy sem)

Mit kell tenni, hogy érvényesíteni tudd?

A nőgyógyász szakorvos adja ki az igazolást arról, hogy mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ezt az igazolást nem kell a munkáltatónak leadni (de vannak, akik kérik), de meg kell őrizned 5 évig, hogy NAV ellenőrzés esetén bizonyítani tudd, mikortól voltál jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ha havonta szeretnéd érvényesíteni a kedvezményt, akkor ebből adódóan be kell jelentened a várandósságot már ekkor a munkáltatódnak, és ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet. (Ezt egyébként minden adóév elején, tehát januárban újra le kell adni, ha kéred arra az évre. Tehát a kérelem nem visszavonásig érvényes.) Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni, akkor jövő év tavaszán, az adóbevallás során egy összegben is vissza tudod igényelni az összeget. Ebben az esetben a munkáltatód nem vesz részt ebben a folyamatban.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Július 1-től társadalombiztosítási járulék

Változnak a társadalombiztosítási szabályok 2020. július 1-től. Azokat a legfontosabbakat szeretném kiemelni az elkövetkező napokban néhány cikkben, amely munkavállalói oldalról érdekesek, magánszemélyeknek lehetnek fontosak.

Új fogalom: társadalombiztosítási járulék

Azzal sokan tisztában vannak, milyen levonások érik a bruttó bért, tehát hogyan lesz a bruttó bérből nettó. Egyrészt van jelenleg a 15%-os szja, továbbá különféle járulékok, nevezetesen:

  • 10% nyugdíjjárulék (ezért kapunk nyugdíjat),
  • 7% egészségbiztosítási járulék (ezen belül 3% természetbeni – ezért kapunk orvosi ellátást, 4% pénzbeni – ezért kapunk például táppénzt, csedet, gyedet),
  • 1,5% munkaerő-piaci járulék (ezért kapunk álláskeresési járadékot)

Ezt a 3 féle járuléktípust gyúrják össze július 1-től, és jön létre a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. A levonások mértéke tehát nem változik, ugyanannyi nettót kapunk, azonban a bérlapon már csak a társadalombiztosítási járulékot fogjuk látni a levonások oldalán a 15%-os szja mellett.

Mindez magával hozza azt a változást is, hogy a családi járulékkedvezmény most már a teljes járulékra érvényesíthető lesz, vagyis ha több gyermeke van a munkavállalónak, akkor a 15%-os szja mellett akár a teljes 18,5%-os járulékra is tudjuk érvényesíteni a kedvezményt.

Felmerülhet kérdésként, hogy mi lesz például a gyeddel és a gyessel, ha egybeolvadnak a járulékok – hiszen gyedből a 15% szja-t és 10% nyugdíjjárulékot, gyesből pedig csak 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Nem változik semmi, a nyugdíjjárulék megmarad, és ezekben és hasonló helyzetekben továbbra is az eddigiek kerülnek levonásra.

Munkaügy, TB ellátások

GYED maximumból mennyi családi adókedvezményt tudok érvényesíteni?

A 2020-as GYED maximum bruttó 225 400 Ft (minimálbér kétszeresének a 70%-a). A GYED-ből SZJA (15%) és nyugdíjjárulék (10%) kerül levonásra. Vagyis a nettó GYED mindenféle kedvezmény nélkül 169 050 Ft.

Mennyi családi kedvezményt lehet ebből érvényesíteni?

A családi kedvezménnyel (adó- és járulékkedvezmény) adóalapot lehet csökkenteni, ennek eredményeképpen kevesebb adót fizetünk be az államkasszába, több nettó marad a zsebünkben. Az adóalap csökkentés a következőképpen néz ki:

  • egy eltartott után 66 670 Ft a kedvezmény, amely nettóban 10 000 Ft-ot jelent
  • két eltartott után 133 330 Ft a kedvezmény, vagyis nettóban 40 000 Ft eltartottanként
  • 3 vagy több eltartott után pedig 220 000 Ft a kedvezmény, vagyis eltartottanként nettó 33 000 Ft

A családi kedvezmény mind az SZJA-ból, mind a nyugdíj-járulékból érvényesíthető, vagyis 2020-ban a bruttó 225 400 Ft-ból 25% adónk és járulékunk van, aminek terhére kedvezményt tudunk igénybe venni. Ez a 25% 56 350 Ft.

Egy gyermekre a 10 ezer Ft könnyen érvényesíthető, két gyermekre a 40 ezer Ft is kijön. Ha 3 gyermekünk van, és mindhárom kedvezményezett eltartott, tehát jár utánuk a kedvezmény, akkor 99 000 Ft adóra, illetve járulékra van szükség. 56 350 Ft-ból ez nem jön ki, tehát itt mindenképpen megosztásra van szükség az apa és az anya között, ha közösen szeretnék érvényesíteni. Három gyermek esetén az anya GYED maximummal csak 1 gyermekre tudja igénybe venni, ami 33 ezer Ft adó/járulék, két gyermek már nem jön ki 3 gyermek/eltartott esetén.

Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Családi adókedvezmény 2019-ben

2019-ben újra növekszik a családi adókedvezmény összege a két gyermekesek esetében, míg az egy és három gyermekesek kedvezménye változatlan marad. A következő kedvezmények érhetőek el tehát 2019-ben:

  • egy gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 66 670 Ft (vagyis ennyi után nem kell szja-t fizetni), ez nettó 10 000 Ft-ot jelent havonta
  • két gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 133 330 Ft, ez nettó 2*20 000 Ft-ot jelent havonta
  • három vagy több gyermekes családok esetében: az adóalap-kedvezmény 220 000 Ft, amely 33 000 Ft-ot jelent havonta, gyermekenként

A családi adókedvezmény továbbra is érvényesíthető havonta és egy összegben adóbevalláskor is.

Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy, TB ellátások

Mindent a családi adókedvezményről – 2018

A családtámogatások témakörében, a terhességi időszakban ez az első kedvezmény, amivel találkozunk. Végigvesszük, milyen feltételek mellett lehet igénybe venni, ki jogosult rá, mennyi összegre számíthatunk. Igyekszem a gyakori tévhiteket eloszlatni, amelyekkel a tanácsadások során találkozom. Mindezt közérthetően, nem csak jogszabályi magyarázattal.

Ki jogosult a családi adókedvezményre és milyen feltételekkel?

Kezdjük máris egy tévhittel. Sok helyről hallottam, hogy ez egy plusz összeg, amit ad az állam, egy támogatás. Ez így nem teljesen igaz. A családi adókedvezmény jogosultságának első feltétele, hogy munkaviszonyban legyen vagy az apa, vagy az anya, vagy legyen összevonás alá eső rendszeres jövedelmük (például megbízási szerződéssel dolgozzanak). Ha valaki nem fizet személyi jövedelemadót, nem kaphat erre vonatkozó adókedvezményt sem. Vagyis nagyon fontos feltétel, hogy akkor tudja egy család igénybe venni a családi adókedvezményt, ha valamelyik fél munkavégzése kapcsán szja fizetésre kötelezett: így az adókedvezmény igénybe vételekor nem kell annyi adót befizetnie, mint amit a jogszabály meghatároz, bizonyos mértékű adókedvezményre jogosult. Ebből adódóan, aki például KATA-s vállalkozó, és nem fizet személyi jövedelemadót, nem is tudja igénybe venni a családi adókedvezményt – nincs miből levonni  a kedvezményt.

Főszabályként családi adókedvezményre az jogosult, aki a családi pótlékra is. Természetesen a szülők, illetve a várandós nő, vagy a vele közös háztartásban élő házastársa a várandósság 91. napjától. Nem csak gyermek után érvényesíthető a családi adókedvezmény, hanem például az a személy után is, aki rokkantsági járadékban részesül, vagy saját jogon kap családi pótlékot. Például, ha az anya, az apa és a 15. éves gyermekük mellett a közös háztartásban él még az anya rokkantsági járadékban részesülő testvére, akkor nem csak a gyermekük, hanem az anya testvére után is érvényesíthető a családi kedvezmény.

Vessünk pár pillantást az élettársi kapcsolatra. Élettárs is jogosult családi adókedvezmény igénybevételére, de mi van akkor, ha nem saját gyermekről van szó. Ebben az esetben akkor veheti igénybe a nem vér szerinti szülő, ha vagy bejegyzett élettársak, vagy legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, valamint közös háztartásban élnek. Nagyon fontos kiegészítő azonban, hogy ha még csak magzatról beszélünk, akkor év közben az élettárs nem veheti igénybe a a családi adókedvezményt, akkor sem, ha ő a gyermek apja. Majd csak a gyermek születésétől. Jó hír azonban, hogy a következő adóbevalláskor egyösszegben érvényesíthető az élettársnak is az adókedvezmény (aki az apa is egyben), amennyiben az anya ezt adott évben nem tudta, vagy nem akarta igénybe venni.

Milyen kedvezményre, összegre számíthatunk?

A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függően: jogosultsági hónaponként 1 kedvezményezett eltartott esetén 66 670 Ft-tal, 2 esetén 116 670 Ft-tal, 3 és több esetén 220 000 Ft-tal 2017-ben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1 kedvezményezett eltartott után havonta 10 000 Ft adókedvezmény jár, 2 után 17 500 Ft/fő, 3 vagy több után pedig 33 000 Ft/fő. Ha például van egy 10 és egy 17 éves gyermekünk, akkor havonta 2*17 500 Ft adót nem fizetünk be, így a havi nettónk 35 000 Ft-tal több lesz, amennyiben fizetünk legalább ennyi adót havonta az államnak. Fontos tudni, hogy a kedvezményt meg lehet osztani az arra jogosultak között, például ha az egyik gyerek után az anya, a másik után az apa érvényesíti a kedvezményt. Ezt főleg akkor érdemes tenni, ha egyik fél sem tudja mindkét gyermek után igénybe venni az adókedvezményt, mert nincs annyi befizetett adójuk havonta.

Amennyiben az igénylőnek nem állapítanak meg annyit adót, ami után az adókedvezmény teljes mértékben érvényesítheti, akkor családi járulékkedvezményre is van lehetőség bizonyos mértékig. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék, illetve az egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető a kedvezmény bizonyos fokig. Fontos kiegészítés, hogy ez nincs befolyással a nyugdíj, illetve az egészségbiztosítási ellátásunk jogosultságára.

A családi adókedvezményt havonta, illetve következő év elején, adóbevalláskor is érvényesíthetjük. Ilyenkor nem havonta kapunk például egy gyermek esetén 10 000 Ft-tal több nettó fizetést, hanem következő év elején (attól függően, mikor készítjük el a bevallást) egyösszegben kapjuk meg az előző évre vonatkozó kedvezményt. Ha egész évre járt, akkor egy gyermek esetén egyszerre kapunk vissza 120 000 Ft-ot. Érdemes ilyenkor mérlegelni, hogy havonta van szükségünk a kedvezményre, vagy jövő év elején egyösszegben szeretnénk inkább a kedvezményt megkapni, felhasználni.

Mit kell tennünk, hogy érvényesíthessük a kedvezményt?

A családi kedvezmény nyilatkozatot kitöltve 2 példányban kell leadni a munkáltató, illetve a kifizető felé. Várandósság esetén az orvos (jellemzően a nőgyógyász) állítja ki az ehhez szükséges igazolást, mely szerint a magzat mikor töltötte be a 91. napját, amikortól a családi adókedvezmény érvényesíthető. Ezt az igazolást leadni nem kell, azonban meg kell őrizni 5 évig.

Változások az elmúlt időszakban

Kedvező változás 2017-től, hogy ha valaki kérte a magzat után az adókedvezményt, majd megszületett a gyermek, nem kell új igénylést kitöltenie és leadnia, automatikusan folytatódik a kedvezmény érvényesítése (amennyiben adott évben történt mindkettő, ugyanis a családi adókedvezményt egyébként évente kell igényelni a munkáltatónál, kifizetőnél).

Könnyítés, hogy 2017. januárjától már nem kell a másik fél munkáltatójának is leigazolnia a nyilatkozattétel tudomásulvételét. Az igénylő kitölti a dokumentumot, aláírják a másik féllel együtt, és leadja a munkáltatójának, kifizetőjének. Ha a felek közösen veszik igénybe a kedvezményt, akkor természetesen mindkét fél munkáltatójának, kifizetőjének le kell adni a kitöltött nyilatkozatot, hiszen közösen nyilatkoznak.

Fontos, hogy adóazonosító jel hiányában nem fogadja be a munkáltató, illetve a kifizető az igénylést. Így tehát magzatot kivéve a született gyermeknek is idejében el kell indítani (már a születéskor) az adószám, adókártya igénylését, mert nélküle a családi adókedvezmény nem érvényesíthető.

 

További kérdésed van? Személyre szabott tanácsadásra van szükséged? Keress meg és beszéljük át a Rád vonatkozó jogszabályokat, lehetőségeket! bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Mindent a családi adókedvezményről

Cikksorozatomat a TB ellátások, családtámogatások témakörében a családi adókedvezmény bemutatásával kezdem, lévén a terhességi időszakban ez az első kedvezmény, amivel találkozunk. Végigvesszük, milyen feltételek mellett lehet igénybe venni, ki jogosult rá, mennyi összegre számíthatunk. Igyekszem a gyakori tévhiteket eloszlatni, amellyekkel a tanácsadások során találkozom. Mindezt közérthetően, nem csak jogszabályi magyarázattal.

Ki jogosult a családi adókedvezményre és milyen feltételekkel?

Kezdjük máris egy tévhittel. Sok helyről hallottam, hogy ez egy plusz összeg, amit ad az állam, egy támogatás. Ez így nem teljesen igaz. A családi adókedvezmény jogosultságának első feltétele, hogy munkaviszonyban legyen vagy az apa, vagy az anya, vagy legyen összevonás alá eső rendszeres jövedelmük (például megbízási szerződéssel dolgozzanak). Ha valaki nem fizet személyi jövedelemadót, nem kaphat erre vonatkozó adókedvezményt sem. Vagyis nagyon fontos feltétel, hogy akkor tudja egy család igénybe venni a családi adókedvezményt, ha valamelyik fél munkavégzése kapcsán szja fizetésre kötelezett: így az adókedvezmény igénybe vételekor nem kell annyi adót befizetnie, mint amit a jogszabály meghatároz, bizonyos mértékű adókedvezményre jogosult. Ebből adódóan, aki például KATA-s vállalkozó, és nem fizet személyi jövedelemadót, nem is tudja igénybe venni a családi adókedvezményt – nincs miből levonni  a kedvezményt.

Főszabályként családi adókedvezményre az jogosult, aki a családi pótlékra is. Természetesen a szülők, illetve a várandós nő, vagy a vele közös háztartásban élő házastársa a várandósság 91. napjától. Nem csak gyermek után érvényesíthető a családi adókedvezmény, hanem például az a személy után is, aki rokkantsági járadékban részesül, vagy saját jogon kap családi pótlékot. Például, ha az anya, az apa és a 15. éves gyermekük mellett a közös háztartásban él még az anya rokkantsági járadékban részesülő testvére, akkor nem csak a gyermekük, hanem az anya testvére után is érvényesíthető a családi kedvezmény.

Vessünk pár pillantást az élettársi kapcsolatra. Élettárs is jogosult családi adókedvezmény igénybevételére, de mi van akkor, ha nem saját gyermekről van szó. Ebben az esetben akkor veheti igénybe a nem vér szerinti szülő, ha vagy bejegyzett élettársak, vagy legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, valamint közös háztartásban élnek. Nagyon fontos kiegészítő azonban, hogy ha még csak magzatról beszélünk, akkor év közben az élettárs nem veheti igénybe a a családi adókedvezményt, akkor sem, ha ő a gyermek apja. Majd csak a gyermek születésétől. Jó hír azonban, hogy a következő adóbevalláskor egyösszegben érvényesíthető az élettársnak is az adókedvezmény (aki az apa is egyben), amennyiben az anya ezt adott évben nem tudta, vagy nem akarta igénybe venni.

Milyen kedvezményre, összegre számíthatunk?

A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függően: jogosultsági hónaponként 1 kedvezményezett eltartott esetén 66 670 Ft-tal, 2 esetén 100 000 Ft-tal, 3 és több esetén 220 000 Ft-tal 2017-ben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1 kedvezményezett eltartott után havonta 10 000 Ft adókedvezmény jár, 2 után 15 000 Ft/fő, 3 vagy több után pedig 33 000 Ft/fő. Ha például van egy 10 és egy 17 éves gyermekünk, akkor havonta 2*15 000 Ft adót nem fizetünk be, így a havi nettónk 30 000 Ft-tal több lesz, amennyiben fizetünk legalább ennyi adót havonta az államnak. Fontos tudni, hogy a kedvezményt meg lehet osztani az arra jogosultak között, például ha az egyik gyerek után az anya, a másik után az apa érvényesíti a kedvezményt. Ezt főleg akkor érdemes tenni, ha egyik fél sem tudja mindkét gyermek után igénybe venni az adókedvezményt, mert nincs annyi befizetett adójuk havonta.

Amennyiben az igénylőnek nem állapítanak meg annyit adót, ami után az adókedvezmény teljes mértékben érvényesítheti, akkor családi járulékkedvezményre is van lehetőség bizonyos mértékig. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék, illetve az egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető a kedvezmény bizonyos fokig. Fontos kiegészítés, hogy ez nincs befolyással a nyugdíj, illetve az egészségbiztosítási ellátásunk jogosultságára.

A családi adókedvezményt havonta, illetve következő év elején, adóbevalláskor is érvényesíthetjük. Ilyenkor nem havonta kapunk például egy gyermek esetén 10 000 Ft-tal több nettó fizetést, hanem következő év elején (attól függően, mikor készítjük el a bevallást) egyösszegben kapjuk meg az előző évre vonatkozó kedvezményt. Ha egész évre járt, akkor egy gyermek esetén egyszerre kapunk vissza 120 000 Ft-ot. Érdemes ilyenkor mérlegelni, hogy havonta van szükségünk a kedvezményre, vagy jövő év elején egyösszegben szeretnénk inkább a kedvezményt megkapni, felhasználni.

Mit kell tennünk, hogy érvényesíthessük a kedvezményt?

A családi kedvezmény nyilatkozatot kitöltve 2 példányban kell leadni a munkáltató, illetve a kifizető felé. Várandósság esetén az orvos (jellemzően a nőgyógyász) állítja ki az ehhez szükséges igazolást, mely szerint a magzat mikor töltötte be a 91. napját, amikortól a családi adókedvezmény érvényesíthető. Ezt az igazolást leadni nem kell, azonban meg kell őrizni 5 évig.

Változások az elmúlt időszakban

Kedvező változás az idei évtől, hogy ha valaki kérte a magzat után az adókedvezményt, majd megszületett a gyermek, nem kell új igénylést kitöltenie és leadnia, automatikusan folytatódik a kedvezmény érvényesítése (amennyiben adott évben történt mindkettő, ugyanis a családi adókedvezményt egyébként évente kell igényelni a munkáltatónál, kifizetőnél).

Könnyítés, hogy 2017. januárjától már nem kell a másik fél munkáltatójának is leigazolnia a nyilatkozattétel tudomásulvételét. Az igénylő kitölti a dokumentumot, aláírják a másik féllel együtt, és leadja a munkáltatójának, kifizetőjének. Ha a felek közösen veszik igénybe a kedvezményt, akkor természetesen mindkét fél munkáltatójának, kifizetőjének le kell adni a kitöltött nyilatkozatot, hiszen közösen nyilatkoznak.

Fontos változás, hogy adóazonosító jel hiányában nem fogadja be a munkáltató, illetve a kifizető az igénylést. Így tehát magzatot kivéve a született gyermeknek is idejében el kell indítani (már a születéskor) az adószám, adókártya igénylését, mert nélküle a családi adókedvezmény nem érvényesíthető.

 

További kérdésed van? Személyre szabott tanácsadásra van szükséged? Keress meg és beszéljük át a Rád vonatkozó jogszabályokat, lehetőségeket! bernadett@munkavallaloert.hu