Munkaügy

Családi adókedvezmény érvényesítése várandósság során – Jön a baba! 2. rész

Fel szokott merülni kérdésként a tanácsadások során, mire jogosult a várandós anyuka a terhesség alatt. Általában ilyenkor a kismama dolgozik (amennyiben van munkaviszonya), esetleg táppénzen van, ha veszélyeztetett terhes. Milyen plusz pénzt várhatunk a várandósság 9 hónapjában?

A várandósság alatt már jogosult lehet a szülő a családi adó-, illetve járulékkedvezményre. Bár az alábbi cikk 2019-es, de a kedvezmény mértéke, összege nem változott idén sem. Ebben a cikkben pedig részletesen olvashatsz a családi adókedvezmény feltételeiről (2018 óta ezen a téren nem volt változás).

A magzat 91. napos korától lehet érvényesíteni a családi adó-, és járulékkedvezményt, amelynek összege attól függ, hány gyermek van a családban (akire tekintettel jogosult lehet a szülő a kedvezmény érvényesítésére). Amennyiben első gyermeküket várják a szülők, akkor nettó 10 ezer Ft realizálódik adókedvezményként, amennyiben a második gyermek születik, akkor pedig gyermekenként 20 ezer Ft-tal (tehát összesen havi 40 ezer Ft-tal) marad több pénz a pénztárcában. Három gyermeknél háromszor 33 ezer Ft, vagyis összesen 99 ezer Ft plusszal lehet kalkulálni. Ha háromnál több gyermeked van, több kedvezmény akkor sem érvényesíthető, a 3szor 99 ezer Ft a maximum.

A családi adó-, illetve járulékkedvezmény érvényesítéséhez szja köteles jövedelemre van szükség, tehát nem tudja érvényesíteni eleve az a kismama, akinek nincs például munkaviszonya, vagy KATA-s vállalkozása van, esetleg éppen gyesen van.

Érvényesíteni tudja azonban munkabérből, táppénzből is, csedből, gyedből, ha van elég adója, illetve járuléka. 2020. július 1-től már nincsen külön egészségbiztosítási pénzbeli, természetbeni járulék, nyugdíjjárulék, illetve munkaerő-piaci járulék, hanem egységesen 18,5% TB járulék van, és július 1-től már az egész 18,5% TB járulék terhére is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Ha anya esetleg gyesen van az első gyermekkel (vagyis nincs szja köteles jövedelme), de a házastárs munkaviszonyban dolgozik, akkor ő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére, hiszen ez a kedvezmény a családnak jár, nem kifejezetten az anyának. Direkt írtam házastársat, mert amennyiben a szülők nem házastársak, akkor az apa csak a gyermek születését követően tudja egyben visszaigényelni adóbevalláskor az igénybe nem vett kedvezményt, havi szinten nem. Ha házastársak, akkor már magzatként is érvényesítheti havi szinten az apa a kedvezményt. (illetve nem számít, hogy ő az apa vagy sem)

Mit kell tenni, hogy érvényesíteni tudd?

A nőgyógyász szakorvos adja ki az igazolást arról, hogy mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ezt az igazolást nem kell a munkáltatónak leadni (de vannak, akik kérik), de meg kell őrizned 5 évig, hogy NAV ellenőrzés esetén bizonyítani tudd, mikortól voltál jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ha havonta szeretnéd érvényesíteni a kedvezményt, akkor ebből adódóan be kell jelentened a várandósságot már ekkor a munkáltatódnak, és ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet. (Ezt egyébként minden adóév elején, tehát januárban újra le kell adni, ha kéred arra az évre. Tehát a kérelem nem visszavonásig érvényes.) Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni, akkor jövő év tavaszán, az adóbevallás során egy összegben is vissza tudod igényelni az összeget. Ebben az esetben a munkáltatód nem vesz részt ebben a folyamatban.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Július 1-től társadalombiztosítási járulék

Változnak a társadalombiztosítási szabályok 2020. július 1-től. Azokat a legfontosabbakat szeretném kiemelni az elkövetkező napokban néhány cikkben, amely munkavállalói oldalról érdekesek, magánszemélyeknek lehetnek fontosak.

Új fogalom: társadalombiztosítási járulék

Azzal sokan tisztában vannak, milyen levonások érik a bruttó bért, tehát hogyan lesz a bruttó bérből nettó. Egyrészt van jelenleg a 15%-os szja, továbbá különféle járulékok, nevezetesen:

  • 10% nyugdíjjárulék (ezért kapunk nyugdíjat),
  • 7% egészségbiztosítási járulék (ezen belül 3% természetbeni – ezért kapunk orvosi ellátást, 4% pénzbeni – ezért kapunk például táppénzt, csedet, gyedet),
  • 1,5% munkaerő-piaci járulék (ezért kapunk álláskeresési járadékot)

Ezt a 3 féle járuléktípust gyúrják össze július 1-től, és jön létre a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. A levonások mértéke tehát nem változik, ugyanannyi nettót kapunk, azonban a bérlapon már csak a társadalombiztosítási járulékot fogjuk látni a levonások oldalán a 15%-os szja mellett.

Mindez magával hozza azt a változást is, hogy a családi járulékkedvezmény most már a teljes járulékra érvényesíthető lesz, vagyis ha több gyermeke van a munkavállalónak, akkor a 15%-os szja mellett akár a teljes 18,5%-os járulékra is tudjuk érvényesíteni a kedvezményt.

Felmerülhet kérdésként, hogy mi lesz például a gyeddel és a gyessel, ha egybeolvadnak a járulékok – hiszen gyedből a 15% szja-t és 10% nyugdíjjárulékot, gyesből pedig csak 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Nem változik semmi, a nyugdíjjárulék megmarad, és ezekben és hasonló helyzetekben továbbra is az eddigiek kerülnek levonásra.