Munkajog

A munkavállalói felmondásról

Új év, új kezdet – sokan az új esztendőt tartják a legalkalmasabbnak, hogy új munkahelyen kezdjenek el dolgozni, hogy váltsanak. Lassan vége a 2018-as évnek, és 2019 sok mindenkit új kihívások elé állít. Megvan az új munkahely, de mire kell ilyenkor figyelni?

Ha a munkavállaló szeretne felmondani, és határozatlan idejű szerződése van, akkor a Munka Törvénykönyve szerint (2012. évi I. tv. 67. § (1)) a munkavállaló a felmondását nem köteles indokolni. Amennyiben azonban a szerződése határozott idejű, akkor az indoklás kötelező (67. § (2)), továbbá a felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Egy határozott idejű szerződés megszüntetése tehát nem egyszerű döntés kérdése, nem megfelelő indok például egy új munkahely találása, egy új állásajánlat elfogadása. Megfelelő indok lehet például a család messzire történő költözése, aminek következtében a feladatot a munkavállaló nem tud a régi helyén ellátni.

Mi jár munkavállalói felmondás esetén? Mindenekelőtt az időarányosan ki nem vett szabadság, amit vagy kivesz még a munkavállaló a felmondási idő végéig, vagy megváltásra kerül. Ez megállapodás kérdése a munkáltatóval. A munkavállaló az éves szabadságból 7 nappal rendelkezik szabadon, így amennyiben a munkáltató ragaszkodik a felmondási idő teljes letöltésére, és nem engedi el szabadságra a munkavállalót, akkor ehhez joga van. Munkavállalói felmondás esetén jár még a munkaszerződés szerinti felmondási idő, amely főszabály szerint 30 nap, azonban ettől el lehet térni. Érdemes felmondás előtt elolvasni a szerződést, mert az új helyen való kezdésünket befolyásolhatja. A munkáltató ugyanis nem köteles hamarabb elengedni a munkavállalót, egyéni megállapodás kérdése.

Sokszor felmerül annak az igénye, hogy minél hamarabb kezdeni szeretne a munkavállaló az új helyen, azonban a régi helyén köti még a szerződése. A munkáltató nem köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól, ledolgoztathatja az egész szerződés szerinti felmondási időt. Érdemes tehát egyeztetni a munkáltatóval, megbeszélni a lehetőségeket, ugyanis, ha a munkavállaló eltűnik, nem megy be dolgozni a kötelezettség ellenére, akkor a munkáltató jogosult lehet a felmondási idő alatti távolléti díj visszakövetelésére, és ha még kára is keletkezik a munkáltatónak a munkavállaló hiánya miatt, károkozásért perelhet is.

Felmondás előtt érdemes még a szerződésünket olyan szemmel is megvizsgálni, hogy tartalmaz-e versenytilalmi megállapodást, vagyis korlátozza-e a munkáltató, hogy a munkaviszony megszűnését követően milyen helyen, milyen munkáltatónál (jellemzően konkurenciánál) helyezkedjünk el. Amennyiben van ilyen kikötés a szerződésünkben, akkor az ellenértékről is megállapodtunk a szerződésünk keletkezésekor, és érdemes egyeztetni a munkáltatóval, hogy szeretné-e érvényesíteni ezt a megállapodást.

És ne felejtsük el, felmondás esetén a felmondási idő sosem azzal a nappal kezdődik, amikor felmondtunk, hanem legkorábban a következő naptól (68. § (1)).

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

 

Munkaügy, TB ellátások

GYED és bölcsőde egyszerre? – csak ha dolgozol!

Nagyon sokan tisztában vannak már azzal, hogy GYED mellett (a gyermek fél éves korától a 2. életév betöltéséig terjedő időszakban) is már lehet teljes munkaidőben munkát végezni. Igaz ez az anyára és az apára is. Visszatérhetünk a munkaerő-piacra, akár a régi munkahelyünkre, de dolgozhatunk másik cégnél is. Mindezt megtehetjük úgy, hogy a megállapított GYED összegét továbbra is folyósítják számunkra. Kérdés sok esetben az, ha visszamegyünk dolgozni (bármennyi napi, heti, havi óraszámról is beszélünk), hova tesszük a gyermekünket?

És itt jön egy nagyon fontos kitétel. Amennyiben bölcsődébe kerül a gyermek (legyen az akár családi napközi), akkor csak abban az esetben jár a GYED is, ha mellette dolgozunk, keresőtevékenységet látunk el. A szabály pontosan így hangzik:  “Nem jár a GYED, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést.”

Mit is jelent ez? Amennyiben még nem vették vissza a szülőt, nincs munkahelye, nem szüntette még meg a fizetés nélküli szabadságát és kezdett el újra dolgozni (akár a felhalmozott szabadságát kivenni), akkor arra az időszakra nem jár a GYED, ha közben a gyermeke már bölcsődés. Ide kell érteni azt a pár napot, hetet is, amikor a gyermeket már beszoktatják a bölcsődébe, de még a szülő nem dolgozik. Amennyiben ezekben a beszoktatási napokban, hetekben legalább a felhalmozott szabadságait elkezdi kivenni a szülő, akkor bérben részesül, keresőtevékenységet folytat, így jár a GYED is.

Mire kell tehát figyelni? Hagyjon elég szabadságot a szülő a beszoktatásra, hangolja össze a munkába való visszatérést és a beszoktatást megfelelően, különben adott napokra, hetekre jogosulatlanul veszi fel a GYED-et. Fel kell még hívni a figyelmet a szülő felelősségére és kötelezettségére is ilyen esetekben. Az ellátást igénybe vevő szülőnek a kötelessége jelezni, hogy adott időszakra le szeretné mondani a GYED folyósítását, nem a folyósító szünteti meg automatikusan. Ha ezt a szülő elmulasztja, akkor egy idő után összefuthatnak a szálak: a folyósító látja, hogy a gyermek bölcsődébe járt adott időszakban, közben azonban az ellátást igénybe vett szülő keresőtevékenységet nem folytatott, így visszaköveteli a jogosulatlanul felvett pénzbeni ellátást. Érdemes tehát előre tervezni!

GYES mellett ilyen probléma nincsen, akkor is jár a havi ellátás, ha dolgozik a szülő, de akkor is, ha nem.

Ha további kérdés merül fel, személyes tanácsadásomra ezen az email címen lehet jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu