TB ellátások

Biztosított vagyok, ha a munkáltatóm fizeti a tb-t?

A 82-es számú közlönyben jelent meg éjszaka az a rendelet, amely az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelező munkadói megfizetéséről nyilatkozik. Mit is jelent ez a munkavállalókra nézve?

Sok munkavállaló kényszerül most fizetés nélküli szabadságra, mert munkáltatója ideiglenesen nem tud számára munkát adni. Ilyenkor az első kieső naptól fizetnünk kell magunk után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, köznyelven a “tb-t”, amelynek összege egy hónapra 7710 Ft, napi szinten 257 Ft. Ennek megfizetése kötelező, amennyiben nincs más olyan alapja a természetes személynek, ami alapján biztosított lenne – tehát például nincs munkaviszonya, nincs vállalkozása, nincs álláskeresési járadékon, nincs CSED-en, GYED-en, GYES-en, stb. A Tbj. 5. paragrafusa rendelkezik részletesen arról, ki számít biztosítottnak.

Eddig annak kellett fizetnie a “tb-t”, aki fizetés nélküli szabadságra került, azonban a jelenlegi helyzetben rendeletben kötelezik a munkáltatókat arra, hogy május 1-től fennálló fizetés nélküli szabadságokra (veszélyhelyzetből kifolyólag) a munkáltatónak kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Mit kap ezért a fizetés nélküli szabadságon lévő személy?

Orvosi ellátásra lesz jogosult, nem kell maga után fizetnie a havi 7710 Ft-ot. Biztosított azonban nem lesz, biztosítási jogviszonya nem fog fennállni, és amennyiben a fizetés nélküli szabadság időszaka esetében hosszabb lesz, mint 30 nap, akkor emiatt a kieső idő miatt a jogviszonya nem lesz folyamatos.

Munkajog, TB ellátások

GYED/GYES mellett dolgozol és fel akarnak mondani?

Mit tudunk tenni, milyen lehetőségeink vannak, ha a gyermekünk még nem töltötte be a 3 éves kort, visszamentünk dolgozni az ellátás (GYED, GYES) mellett és most a koronavírus okozta helyzetre tekintettel nem akarnak/tudnak minket tovább foglalkoztatni?

Sok helyen olvashatjuk mostanában, hogy milyen lehetőségek merülhetnek fel a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzetben, ha munkáltatónk nem tud munkát adni, vagy ha munkakörünket nem tudjuk home office-ból ellátni. Legyen szó szabadságról, állásidőről, egyenlőtlen munkaidőbeosztásból (munkaidőkeretből) fakadó szabadnapok áthelyezéséről, fizetés nélküli szabadságokról. Sok munkáltató nem tudott más helyzettel élni, mint a munkaviszonyok megszüntetésével.

A fizetés nélküli szabadság egy olyan lehetőség, amit kérhet a munkavállaló gyermekének gondozása céljából a gyermek 10 éves koráig. Hátránya, hogy nem jár fizetés, nem biztosított alatta a munkavállaló, a 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság pedig olyan kieső idő, amely jelentős hátrányt jelenthet egy későbbi táppénzre, illetve egyéb pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra (CSED, GYED.)

Azonban, ha a gyermekünk még nem töltötte be a 3 éves életkort, és közben GYED-et vagy GYES-t is kapunk rá, a fizetés nélküli szabadságra való visszatérés egy átmeneti megoldás lehet, kevesebb hátránnyal, több előnnyel. Igaz, hogy továbbra is fizetés nélküli, tehát bérezés nem jár rá, azonban az ellátást (GYED, GYES) legalább kapja a munkavállaló, ami biztosítást jelent neki (nem kell fizetni maga után a “tb-t”), valamint nem is jelent kieső időt sem, mivel a fizetés nélküli szabadság mögött munkaviszony található. Nem lesz tehát kieső idő, nem befolyásolja negatívan a későbbi ellátást. Amennyiben nem az anya kapja a GYED-et, GYES-t, hanem az apa, és anya úgy dolgozott eddig, akkor érdemes visszavenni az adott ellátást, hogy a biztosítása ilyen formán megmaradjon.

Ez egy olyan menekülő útvonal lehet akkor is, ha a vállalat folyamatosan küldi el a munkavállalóit, felbontják a munkaszerződéseket, és amennyiben a munkavállaló már visszament dolgozni a gyermek 3 éves kora előtt, a felmondási védelem sem él már. Elképzelhető, hogy egy fél év múlva javul a helyzet, lesz munkalehetőség a vállalatnál, addig pedig a fizetés nélküli szabadságra való visszatéréssel időt nyerhetünk magunknak. Ha esetleg van más munkalehetőség közben (akár projekt jelleggel, akár határozott időre, akár vállalkozás, megbízási), ezeket el lehet fogadni pénzkereset céljából, amennyiben a jelenlegi munkaszerződésünk (illetve belső szabályzat, kollektív szerződés) nem tiltja, vagy korlátozza. Ha nem, akkor elég egy írásos tájékoztatás a munkáltató felé adott munka elvállalásáról, a jelenlegi helyen pedig marad a fizetés nélküli szabadság.

Fontos, hogy a jogszabály szerint a fizetés nélküli szabadság igényünket 15 nappal előre le kell adni, ha pedig visszatérnénk, akkor 30 nappal előre kell azt jelezni a munkáltató felé.

Személyre szabott tanácsadásért keress emailben: bernadett@munkavallaloert.hu