Jön a baba sorozatom harmadik témája a táppénzes időszak várandósan. Több tényező befolyásolja (elsősorban egészségügyi, munkahelyi), ki megy el szülés előtt táppénzre, főleg mennyivel a kiírt időpont előtt. A táppénzzel és várandóssággal kapcsolatos fő dolgokra hívnám fel a figyelmeteket a cikkemben.
Többször olvasok és hallok is olyan hozzászólásokat, hogy elmegyek táppénzre, kiíratom magam táppénzre minél előbb. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz) megállapítása, ezáltal keresőképtelen állományba vétel orvosi kompetencia, nem automatikus dolog.
A betegszabadság a besorolási bér 70%-a, éves szinten 15 munkanap jár a munkavállalónak keresőképtelenség esetén, és ennek a költsége teljes mértékben a munkáltatót terheli. Várandós kismama azonban csak akkor tud betegszabadságon lenni, ha a keresőképtelensége nem a várandóssága miatt van. Ha tehát influenzás, akkor tud betegszabadságon lenni, amennyiben azonban a kismamát terhességére tekintettél írják ki keresőképtelen állományba, akkor az 9-es kódú táppénz, vagyis veszélyeztetett terhesi állományba vétel.
Várandósan tehát, ha már nem dolgozhatunk tovább, akkor nem betegszabadsággal kezdünk (akkor sem, ha a 15 nap még nem fogyott el), hanem egyből táppénzzel. Ennek mértéke egy bizonyos időszakra vonatkoztatott átlagbér 50 vagy 60%-a, attól függően, hogy folyamatos volt-e a várandós kismama jogviszonya. A táppénznek van napi maximuma, amely 2020-ban 10 733,33 Ft, aminél akkor sem kaphat a munkavállaló többet, ha a bére több százezer forint. A táppénz 1/3-át a munkáltató, 2/3-át az állam fizeti.
Ha már több éve ugyanazon a munkahelyen dolgozunk, akkor nagy eséllyel folyamatos a jogviszonyunk, így maximum 1 éves időtartamra táppénzre vagyunk jogosultak. Ha voltunk az elmúlt egy évben (keresőképtelenség megállapítása előtt) táppénzen, akkor ezeket az időszakokat levonjuk – ezt nevezzük táppénz előzménynek. Mivel egy várandósság maximum 9 hónap, így ha szinte egyből veszélyeztetett terhes a kismama, akkor is jó eséllyel tud végig táppénzen lenni.
De mi a helyzet, ha nem folytonos a jogviszonya a várandós kismamának?
Könnyen eshetünk abba a helyzetbe, hogy dolgoztunk több évet egy adott munkahelyen, majd váltunk, de kihagyunk a két jogviszony között több mint 30 napot. Ezzel tesszük a legrosszabbat magunknak. Ugyanis, ha a két jogviszony között nagyobb a megszakítás, mint 30 nap, akkor a jogviszony már nem folyamatos. Tegyük fel, hogy munkába állunk az új helyen, ahol 3 hónap múlva kiderül, hogy várandósak vagyunk, és veszélyeztetett terhesnek nyilvánítanak. Mivel nincs folyamatos jogviszonyunk, ezért maximum annyi időre vagyunk táppénzre jogosultak, amennyit már ledolgoztunk az új munkahelyen. A példánál maradva tehát, 3 hónapra tudunk táppénzre menni, utána nem. Mindez nem csak a napi jövedelmünkre, de a későbbi ellátásainkra (csed, gyed) is negatívan hathat.
Hasonlóan rossz a helyzet, ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságra kerül a munkavállaló (nem kell ide érteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli időszakot). Nem kell messzire menni példáért sajnos, a koronavírus kapcsán nagyon sok munkavállaló kényszerült fizetés nélküli szabadságra. Sajnos nem egy esettel találkoztam most a nyár folyamán, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra került több, mint 30 napra, majd kiderült, hogy várandós. Szeretett volna táppénzre menni, veszélyeztetett terhesnek kiírta az orvosa, azonban egy napra sem jogosult, hiába dolgozott ezen a helyen a munkavállaló akár több évet is. A 30 napnál hosszabb kihagyás miatt megszakadt a folyamatos jogviszonya, ezáltal ha nem dolgozik több hónapot, akkor nem jogosult egy nap táppénzre sem. Ha nem tud dolgozni, mert az orvos nem engedi, vagy a koronavírus miatt nincs is hol dolgoznia, akkor továbbra is csak fizetés nélküli szabadságon tud lenni. Ez megint rendkívül rosszul érinti a várandós munkavállalót csed, gyed szempontjából, ráadásul még fizetett szabadsága sem gyűlik ezen időszak alatt.
Mi a teendő, ha veszélyeztetett terhesnek nyilvánít az orvos?
Külön kérelmet, dokumentumot nem kell kitölteni a táppénzhez, mindösszesen a táppénzes papírt kell folyamatosan továbbítani eredetiben a munkáltatónak. Az első héten még egy hétre kapjuk meg a táppénzes papírt, majd kéthetes időszakokra (ez a szakmában kutyanyelvnek nevezett dokumentum, hosszúkás téglalap alakú).
Ha nagy az esély, hogy veszélyeztetett terhes lesz a munkavállaló, vagy várhatóan az utolsó pár hónapban már táppénzen lesz a várandós anyuka, akkor érdemes minél előbb egyeztetni a munkáltatóval a tervekről, munkakör/feladatok átadásáról.
Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu
