TB ellátások

Katásként mennyi lesz a táppénz, csed, gyed összege 2022-ben ?

2022. január 1-től csökkent a szociális hozzájárulási adó, amellyel összefüggésben emelték a katások ellátási alapját. Nem sokkal, ráadásul aki 75 ezret fizet, annak az ellátási alapja már nem fogja elérni a minimálbért sem. Nézzük azonban a konkrét összegeket!

havi 50 ezer Ft tételes adó megfizetése esetén:

táppénz (folyamatos jogviszony esetén, aminek a mértéke 60%): 108 000 Ft 60%-a bruttó 64 800 Ft, ami nettó 55 080 Ft

csed: 108 000 Ft 100%-a bruttó 108 000 Ft, ami nettó 91 800 Ft

gyed: 108 000 Ft 70%-a bruttó 75 600 Ft, ami nettó 56 700 Ft

havi 75 ezer Ft tételes adó megfizetése esetén:

táppénz (folyamatos jogviszony esetén, aminek a mértéke 60%): 179 000 Ft 60%-a bruttó 107 400 Ft, ami nettó 91 290 Ft

csed: 179 000 Ft 100%-a bruttó 179 000 Ft, ami nettó 152 150 Ft

gyed: 179 000 Ft 70%-a bruttó 125 300 Ft, ami nettó 93 975 Ft

Természetesen, ha valakinek a számítási időszakába (tehát a releváns 180, 120 napjába) 50 ezres és 75 ezres hónap is vegyül, akkor ennek az átlagát fogják számolni.

Személyre szabott munkajogi és tb tanácsadásért keress bizalommal az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Gyed maximum 2022-ben

A tegnapi napon megszületett a döntés a felek között, hogy mennyi lesz a 2022-es minimálbér és garantált bérminimum. Szeretném hangsúlyozni, hogy a rendelet még nem jött ki, de a tájékoztatás szerint a sarokpontokban, vagyis a két említett összegben, már megállapodtak.

A 2022-es minimálbér bruttó 200 000 Ft-ra növekszik (2021-ben ennek az összege bruttó 167 400 Ft volt), a garantált bérminimum pedig bruttó 260 000 Ft lesz a 2021-es bruttó 219 000 Ft után.

Mindez kihatással lesz a gyed maximumra is, ugyanis mindig a minimálbér kétszereséből számoljuk a gyed maximumot:

bruttó 200 000 Ft * 2 = 400 000 Ft, ennek vesszük a 70%-át, amely bruttó 280 000 Ft.

15% szja és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, így a maximum nettó gyed (mindenféle adókedvezmény nélkül) 210 000 Ft lesz január 1-től (melynek utalása február elején történik).

Januárban az illetékes gyed folyósítók felülvizsgálják, hogy a gyedben részesülők jogosultak-e a magasabb gyed maximumra, és amennyiben igen, azt automatikusan megkapják, teendő nincs munkavállalói oldalról.

Ha személyre szabott tanácsadásra van szükséges munkajog, tb területén, keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, TB ellátások

Gyed és bölcsőde egyszerre – 2021-ben

Gyakori téma, hogy mikor jár a gyed, ha a gyermekem bölcsődébe jár. Számít, hogy állami vagy magán? Mennyit kell mellette dolgozni? Beszoktatás is számít? Automatikusan elveszik? Kinek kell szólnom? Számos kérdés, amelyekre az alábbi cikkemben igyekszem válaszokat adni, valamint felhívni a figyelmet egy 2021. július 1. óta érvényes kiegészítésre, amely a nappali iskolai tanulmányokat is beemelte a jogszabályba.

Kezdjük egyből a jogszabállyal, vagyis milyen esetben nem jár a gyed (többek között):

Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt.

Értelmezzük a jogszabályban leírtakat:

  • nem lehet olyat, hogy a gyermek bölcsődében van, a gyedet igénylő személy pedig nem folytat keresőtevékenységet, vagy nem tanul nappali tagozaton (a nappali tagozaton való tanulmányok folytatása új elem, 2021. július 1-jén vezették be)
  • mindig a gyedet igénylő személyre vonatkozik a szabály, tehát nem mindkettő szülőre
  • adott napon, amikor jár a gyed, azon a napon kell megfelelni a feltételeknek: vagyis már beszoktatáskor a gyermek bölcsődébe jár, a szülőnek már akkor vagy szabadságon kell lennie a munkahelyén, vagy iskolába járnia, vagy vállalkozásában dolgozni
  • nem megoldás az egyszerűsített foglalkoztatás, vagyis alkalmi munka – maximum havi szinten 15 napon keresztül lehet alkalmi munkát vállalni és éves szinten pedig 90 napot (idénymunkás 120 napot).
  • ahogy a jogszabályban látjuk, mindegy, hogy állami vagy magán bölcsődébe jár a gyermek, a jogszabály mindenkire vonatkozik
  • nem határozza meg a jogszabály, hogy heti hány órás munkavégzés szükséges ahhoz, hogy a gyed járjon
  • levelező tanulmányok nem felelnek meg a feltételeknek, mindenképpen nappali tagozaton kell tanulni
  • a keresőtevékenység munkaviszony mellett lehet például egyéni vagy társas vállalkozás is, megbízási jogviszony vagy őstermelő tevékenység is
  • ha az anya várandós, és táppénzen van, az keresőtevékenység, tehát alatta az első gyermeke lehet bölcsiben, miközben neki jár a gyed. Azonban ha a gyermek megszületik és cseden lesz, mellette nem dolgozhat, otthon van a kicsivel. A nagyra nem jár tovább a gyed abban az esetben, ha a nagy közben bölcsiben van.
  • nem veszik el automatikusan az ellátás folyósítását. Amikor a gyed kérelmet leadjuk a munkáltatónak, aláírjuk rajta a végén, hogy saját felelősségünk, hogy értesítjük a munkáltatót / folyósítót minden változásról, például, ha gyermekünk bölcsődébe kerül, de mi nem folytatunk keresőtevékenységet (vagy most már, nem tanulunk nappalin)
  • jogszabály szerint ilyenkor a gyedben részesülőnek kell jeleznie a munkáltatója felé a változást, és beadni a gyed lemondó kérelmet

Mit lehet tenni, hogy járnon mégis a gyed, ha a gyermekem bölcsiben van és én még nem tudtam elkezdeni dolgozni?

  • ha anya otthon marad, de nem ő veszi igénybe a gyedet, hanem lemondja és apa igényli onnan. Persze ez akkor lehet megoldás, ha apa közben dolgozik. Az apa gyednek is vannak hátrányai az anyára nézve, így érdemes minden szempontot figyelembe véve dönteni
  • ha heti pár órás munkaviszonyt létesít az anya
  • ha vállalkozást indít
  • ha nem veszi vissza a munkahelye, de legalább a szabadságokat kiadja, amely idő alatt a gyermek már bölcsődébe jár, a szülő pedig új munkát keres (ahol elkezd dolgozni egyből, miután a másik jogviszonya megszűnt)

Sok helyzet nem könnyű, érdemes személyre szabottan megvizsgálni a helyzetet. Például, ha már régóta vállalkozást szeretnél indítani és úgy érzed, itt az idő, akkor mindenképpen könyvelővel érdemes egyeztetni, milyen adózási forma felel meg számodra a legjobban.

Ha pedig munkajogi és tb területen van szükséged segítségre, keress engem bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu Tanácsadási szolgáltatásaimról itt olvashatsz.

TB ellátások

Április 7-ig biztosan hosszabbodik a gyed, gyes, gyet folyósítás

Március 13-án szombaton megjelent rendelet (MK_21. 41. szám) szerint a rendelet hatálybalépésének napján fennálló gyed, gyes, gyed ellátásának folyósítása hosszabbodik automatikusan. A konkrét rendelet:

  1. § (1) Az e rendelet hatálybalépésének napján
    a) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A. §-a,
    42/E. §-a, 42/F. §-a, 42/G. §-a vagy 50. §-a alapján a gyermekgondozási díjra vagy
    b) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)
    ba) 20. §-a, 20/A. §-a, 20/B. §-a vagy 22. §-a alapján a gyermekgondozást segítő ellátásra vagy
    bb) 23. §-a alapján gyermeknevelési támogatásra
    fennálló jogosultságot 2021. április 7-ig továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a 2021. április 7-ig eső
    naptári napokra folyósítani kell.
    (2) Az (1) bekezdés alapján fenntartott jogosultság esetén más, az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt további
    ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe.
    (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
    a) a gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik az Ebtv. 42/G. §
    (3) bekezdés f) pontja szerinti esetben,
    b) a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik a Cst. 20/A. §
    (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat visszavonásával.
  2. § A gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság, valamint a gyermekgondozást
    segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság esetében 2021. április 7-ig nem kell vizsgálni,
    hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.
  3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
  4. § (1) A Kormány e rendelet hatályát 2021. április 8-ig meghosszabbítja.
    (2) Ez a rendelet 2021. április 8-án hatályát veszti.

Mi a teendőd? Semmi. Nem kell szólni erről a munkáltatónak, hogy én is szeretném. Az ellátás folyósítása automatikus jelenlegi állás szerint április 7-ig.

Akinek március 14-én szűnt meg az ellátása, vagy ez után a dátum után fog, annak április 7-ig jár tovább az adott ellátást. Ha március 13-án vagy előtte szűnt meg az ellátásod, akkor nem hosszabbodik.

Ha már megkérted például a gyest, mert most jár le épp a gyeded, akkor a tavalyi tapasztalatból azt javaslom, hogy érdemes nézni, hogy mit utalnak április elején. Elvileg ilyenkor ők összenézik, kinek járt gyed és nem utalnak gyest. De a biztonság kedvéért ellenőrizd, és ha mindkettő ellátást utalják, vedd fel a gyes határozaton lévő ügyintézővel a kapcsolatot – két ellátás nem jár ugyanazon gyermekre és időszakra.

Ha áprilisban jár le pl. a gyeded, akkor még ne kérd meg a gyest, várj addig, míg kiderül, mi lesz április 8-tól. Ha az iskolák, óvodák kinyitnak, akkor valszínűleg a folyósítás nem folytatódik azoknál, akiknél időközben már lejárt volna a gyed, gyes, gyet – legalábbis ez volt a miniszteri okfejtés az ellátások automatikus hosszabbításáról. Mivel azonban sosem lehet tudni, mi történik, várd meg április 8-at. Ha nem hosszabbítanak tovább, akkor lehet megigényelni a következő ellátást.

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, TB ellátások

Elindult a “csak 1-2 kérdésem van” csomag!

Nagyon sok emailt kapok naponta különféle hosszabb vagy rövidebb eseteket illetően. Ahol nem volt szükség teljes tanácsadásra, igyekeztem válaszolni ingyenesen, de aztán jött a válasz email, hogy még ezt, még ezt, még ezt. Ezért úgy döntöttem, hogy elérhetővé teszek egy olyan csomagot, ahol “csak 1-2 kérdése” van a nekem írónak. Nézzük meg részletesen, kinek is ajánlom ezt a tanácsadási lehetőséget!

Fő szakterületem a várandós kismamák támogatása tb, családtámogatási szempontból, milyen ellátásokra vagyok jogosult, milyen összegben, hogyan jövök ki jobban, hogyan tudnánk optimalizálni a tb ellátásokat.. Másik fő terület a munkajogi vetület, amikor szeretne visszatérni az anyuka a munkahelyére, ott pedig nem feltétlenül várják örömmel, így felkészítem az anyukákat arra, hogy ismerjék jogaikat (és persze kötelezettségeiket), mit írjanak alá és mit ne, mire figyeljenek, milyen járandóságokra jogosultak. Milyen indokkal küldhetik el, mit kell kifizetni számukra mindenképpen, mennyi szabadság jár, mikor védett, mikor lehet többes jogviszonya, és így tovább. Ezek komplex témák, komplex tanácsadásokat igényelnek, így erre kialakított csomagok állnak rendelkezésre.

De mi van akkor, ha nem kell számolni, ha tisztában van a szülő a jogaival, tudja mire jogosult, mennyi ellátást kap. De megerősítésre van szüksége, hogy vajon adott jogszabály rá is vonatkozik-e, mennyi családi adókedvezményre jogosult, akkor hogyan is írja meg a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmét? Milyen munkaidő kedvezmény vonatkozik rá, ha várandós? Részmunkaidőbe hogyan tudok visszamenni dolgozni? Bölcsibe menne a gyermekem, mire is figyeljek akkor a bölcsi-gyed kapcsolatában?

Több olyan eset, kérdés lehet, amikor szükséged van a megerősítésre, pontosításra, kis segítségre, azonban nincs szükséged teljes komplex tanácsadásra. Így jött létre a “csak 1-2 kérdésem van” csomag, amelynek ára 2900 Ft (alanyi adómentes, áfa tartalma így nincs). Ha tehát van 1-2 kérdésed, szeretnél biztosra menni, hogy ne ezen múljon a mukáltatóval való jó kapcsolatod, vagy bármilyen ellátásod (pl. mikor, hol tudom ezt vagy azt igényelni), akkor keress, írj és rövid határidővel megkapod a válaszokat: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

2021-es minimálbér, garantált bérminimum és GYED maximum

Hosszú tárgyalási folyamat eredményeként végre megszületett a döntés és ismerté vált a 2021-es minimálbér minimálbér. Mindez pedig kihatással van többek között a gyed maximumra is. Nézzük a számokat:

bruttó 167 400 Ft a minimálbér (161 000 Ft után) – ez nettóban 111 321 Ft (mindenféle adókedvezmény nélkül)

bruttó 219 000 Ft a garantált bérminimum (210 600 Ft után) – ez nettóban 145 635 Ft (mindenféle adókedvezmény nélkül)

Amennyiben a 2021-es évben a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót csökkentik, úgy a minimálbér és a garantált bérminimum is nő még 1%-kal.

A gyed maximum mindig a minimálbér kétszeresének a 70%-a, ami 2020-ban így nézett ki:

bruttó 161 000 Ft * 2 = 322 000 Ft, ennek a 70%a 225 400 Ft. Nettóban pedig (miután levonásra került 15% szja és 10% nyugdíjjárulák) 169 050 Ft.

2021-ben a következőkkel lehet kalkulálni:

bruttó 167 400 Ft * 2 = 334 800 Ft, ennek a 70%-a 234 360 Ft, ami nettóban 175 770 Ft

Mindez februártól lesz érvényes, januárra visszamenőlegesen nem.

Személyre szabott TB és munkajogi tanácsadásért keress az alábbi email címen bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy

Mikor és hogyan jelentsük be a munkáltatónknak a várandósságot? —– Jön a baba! sorozat – 1. rész

Július hónapban érkezett meg hozzánk is a második gyermekünk, ezért arra gondoltam, több cikkben bemutatom a várandósság alatti, a gyermek születése kapcsán felmerülő, valamint a szülési és a fizetés nélküli szabadság alatti teendőket TB, illetve munkajogi szempontból. Ennek első része a mostani cikkem, melyben arról írok, mikor és hogyan érdemes bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak, mire kell figyelni, milyen jogai vannak egy várandós kismamának, aki egyben Mt. alatti munkavállaló is.

Ami mindenkit első körben érdekel: a várandós kismama felmondási védelem alatt áll, tehát a munkaviszonya nem szüntethető meg. A következő jogszabály rendelkezik erről: 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság …. alatt.

Nem számít, hogy éppen veszélyhelyzet vagy koronavírus van, és a munkáltatónk nem tud munkát adni, mert például nem tudja kinyitni a boltját, éttermét. Nem számít a munkáltatónk gazdasági helyzete, a várandós munkavállaló munkaviszonyát nem tudja megszüntetni. Más a helyzet, ha a vállalat megszűnik, felszámolják, mert a vállalat megszűnésével a munkavállalók munkaviszonya is automatikusan megszűnik – ilyen esetben a védelem nem él. Azonban egy felszámolás hosszadalmas, sokszor több éves folyamat, így elképzelhető, hogy a 9 hónapos várandós időszakra nem lesz befolyással. Amennyiben a gyermek már megszületik, és a munkaviszony még él, akkor az ellátások járni fognak (a feltételek megléte esetén), és nincs befolyással a csedre, gyedre, gyesre, hogy utána akár pár hónap múlva a cég megszűnik.

Amennyiben határozott idős szerződése van a kismamának, akkor a szerződést ugyanúgy nem lehet megszüntetni, azonban nincs hosszabbítási kötelezettsége sem a munkáltatónak. Vagyis, ha a határozott idejű szerződésének a vége hamarabb eljön, mint a gyermek születésének a napja, akkor esélyesen nem fog ellátást kapni az anyuka (csedet és gyedet) – legalábbis ennek a munkaviszonynak az aprópóján nem. Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül születik meg a gyermek, akkor passzív jogon a csed járni fog, gyed azonban nem. Határozott idős szerződés lejárta esetén érdemes körbe járni a dolgot, van-e valamilyen lehetősége a kismamának, hogy mégis ellátásban részesüljön.

Mikor jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

A legtöbben a magzat 12. hetes koráig várni szoktak a bejelentéssel. Nincs kötelező határidő a bejelentésre, ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. A gyermek (magzat) 91. napos korától jár a családi adókedvezmény, így ha valaki ezt havonta érvényesíteni szeretné a saját munkáltatójánál, akkor a bejelentést is meg kell tennie értelemszerűen.

Amit fontos tudni: a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltatónak tudomása van a várandósság tényéről, így érdemes minél előbb bejelenteni a várandósságot, főleg ha a munkáltató nincs jó gazdasági helyzetben, és tartunk tőle, hogy elküldések várhatók.

Ide vonatkozó jogszabály:  65. § (5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A hosszú távú és kölcsönös együttműködés reményében érdemes időben tájékoztatni a munkáltatót a várandósságról, hogy a munkáltató is át tudja gondolni a helyettesítést. Amennyire lehetséges, tervezzük meg, meddig akarunk/tudunk dolgozni a várandósság alatt, mikortól nem számíthat ránk a munkáltatónk. Nem vagyunk kötelesek tudni, hogy mikor tervezünk visszatérni a munka világába, de a terveinkről érdemes beszélgetni a munkáltatóval. Ha a vállalat felvesz valakit a helyünkre, van arra is lehetősége a munkáltatónak, hogy a helyettes határozott idős szerződésébe nem egy konkrét időpontot határoznak meg, mint a szerződés vége, hanem az adott kismama visszatérését jelölik meg.

Amennyiben próbaidős vagy, akkor érdemes tudni, hogy a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkavállaló szerződését azonnali hatállyal. A várandósságra a próbaidő alatt sem hivatkozhat, azonban ha bejelented a próbaidő alatt, hogy terhes vagy, és a munkaviszonyodat megszüntetik (indoklás nélkül), akkor bizonyítani kell tudni, hogy a várandósság miatt küldtek el. Ez pedig a legtöbb esetben nem könnyű, és rendkívül hosszadalmas procedúra (per során).

Hogyan jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

Mindenképpen írásban. Akkor tudunk bármit is bizonyítani (ha szükséges), ha írásos nyoma van a bejelentésünknek. Amennyiben postai úton jelentjük be a várandósság tényét, akkor mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel levelünket.

Ha személyesen jelentjük be, akkor írjunk egy rövid “nyilatkozatot” két példányban, és vetessük át a vezetővel (átadás-átvételi), hogy a bejelentésnek nyoma legyen. Érdemes akár utána emailben egy “memót” küldeni az érintetteknek, hogy ahogy személyesen is megbeszéltük…

Az emailes bejelentés is tökéletes választás a bejelentésnek, tegyük a címzettek közé az összes érintettet, mint a HR-est, a közvetlen vezetőt, munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Orvosi igazolást automatikusan nem kell leadni, mint a várandósság bizonyítékát. Amennyiben kérik, akkor a 91. napos igazolás megfelelő a terhességgel kapcsolatos tájékoztatásra, az ambuláns lapon vagy ultrahangon lévő információk nem tartoznak a munkáltatóra.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

KRESZ és nyelvvizsga támogatás kismamáknak, kispapáknak, nagyszülőknek

2018. január 1-től él az első nyelvvizsga megszerzésére irányuló támogatás, 2018. július 1-től pedig a KRESZ vizsga (B kategóriás) megszerzésének támogatására szóló rendelet. Míg a nyelvvizsga támogatást a 35 éven aluliak igényelhették, a KRESZ támogatási igényt a 20 évet még el nem érő fiatalok adhatták be. 2020. július 1-től azonban a jogosultak köre mindkét támogatás esetén bővült a cseden, gyeden és gyesen lévőkre egyaránt.

A legtöbb embernek az jut ilyenkor eszébe, hogy azok az anyák, akik éppen cseden, gyeden, gyesen vannak, rájuk vonatkozik ez a rendelet. Azonban egyre több apa kapja a gyedet, vagy akár a nagyszülő is lehet gyeden, gyesen, így a támogatást ők is igénybe vehetik, ha ők kapják az adott ellátást.

A támogatás mértéke KRESZ esetén a vizsga díja, maximum 25 ezer Ft, a nyelvvizsga esetében pedig a vizsga díja, illetve maximum az adott évi minimálbér 25%-a, amely 2020-ban 40 250 Forint.

Nyelvvizsga esetében az első B2-es, vagy C1-es nyelvvizsgára kérhető a támogatás, tehát középfok, illetve felsőfok. Komplex nyelvvizsgára érvényesíthető a támogatás, illetve részvizsgák teljesítése esetén akkor, ha a második rész teljesítve lett. Nyelvvizsgával egyenértékű érettségire, illetve honosított vizsgára is kérvényezhető.

Az igényt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet benyújtani postai vagy elektronikus úton, 1 éven belül érvényesíthető a KRESZ vizsga, illetve a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének napjától számítva. Cseden, gyeden, gyesen lévők akkor kérhetik a támogatást, ha a vizsga napja 2020. július 1. után volt, és ezen a napon cseden, gyeden, illetve gyesen voltak.

A határozat meghozatalát követően 13 napon belül fizetik ki a támogatást belföldi számlára való utalással. Az összeget külföldi számlára, illetve postai úton való kifizetéssel nem lehet kérni.

TB ellátások

Július 1-től társadalombiztosítási járulék

Változnak a társadalombiztosítási szabályok 2020. július 1-től. Azokat a legfontosabbakat szeretném kiemelni az elkövetkező napokban néhány cikkben, amely munkavállalói oldalról érdekesek, magánszemélyeknek lehetnek fontosak.

Új fogalom: társadalombiztosítási járulék

Azzal sokan tisztában vannak, milyen levonások érik a bruttó bért, tehát hogyan lesz a bruttó bérből nettó. Egyrészt van jelenleg a 15%-os szja, továbbá különféle járulékok, nevezetesen:

  • 10% nyugdíjjárulék (ezért kapunk nyugdíjat),
  • 7% egészségbiztosítási járulék (ezen belül 3% természetbeni – ezért kapunk orvosi ellátást, 4% pénzbeni – ezért kapunk például táppénzt, csedet, gyedet),
  • 1,5% munkaerő-piaci járulék (ezért kapunk álláskeresési járadékot)

Ezt a 3 féle járuléktípust gyúrják össze július 1-től, és jön létre a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. A levonások mértéke tehát nem változik, ugyanannyi nettót kapunk, azonban a bérlapon már csak a társadalombiztosítási járulékot fogjuk látni a levonások oldalán a 15%-os szja mellett.

Mindez magával hozza azt a változást is, hogy a családi járulékkedvezmény most már a teljes járulékra érvényesíthető lesz, vagyis ha több gyermeke van a munkavállalónak, akkor a 15%-os szja mellett akár a teljes 18,5%-os járulékra is tudjuk érvényesíteni a kedvezményt.

Felmerülhet kérdésként, hogy mi lesz például a gyeddel és a gyessel, ha egybeolvadnak a járulékok – hiszen gyedből a 15% szja-t és 10% nyugdíjjárulékot, gyesből pedig csak 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Nem változik semmi, a nyugdíjjárulék megmarad, és ezekben és hasonló helyzetekben továbbra is az eddigiek kerülnek levonásra.

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Veszélyhelyzet megszűnése – amire figyeljünk

A koronavírus kapcsán a kormány veszélyhelyzetet hirdetett március 11-től kezdődően, ami most június 17-én lejárt. A tegnap megjelent közlönyből emelem ki azokat, amelyekre mindenképpen érdemes most odafigyelni elsősorban a munkavállalóknak, kismamáknak, állásukat elvesztetteknek, fizetés nélküli szabadságon lévőknek.

Fizetés nélküli szabadságon lévők figyelmébe a 144. számú közlönyben megjelentek közül a következőt ajánlom:

  1. § A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő
    munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet
    megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.

Ez azt jelenti, hogy június 18-től még 60 napig a munkáltató fizeti a fizetés nélküli szabadságon lévőek egészségügyi szolgálatási járulékot, vagy a 7710 Ft-os havi “tb-t.” Aki augusztus 17-től is ugyanúgy fizetés nélküli szabadságon van (ide nem értve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot), annak ettől a naptól kezdve magának kell majd fizetnie a havi járulékot.

Álláskeresési járadék: az a személy, akinek munkaügyi hivatalban van intéznivalója, például járadékra szeretne regisztráltatni, az még a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig ezt elektronikusan megteheti, tehát nem szükséges a személyes jelenlét. Vagyis július 2-ig van lehetőség a kizárólagos elektronikus kapcsolattartásra, vagyis ebben az idősávban még elektronikusan lehet az álláskeresési járadékra való regisztrálás, adategyeztetés, dokumentum-benyújtás folyamatát végigvinni.

GYED, GYES, GYET hosszabbítás: a veszélyhelyzet idején lejárt (tehát március 11. és június 17. között) gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása június 30-ig érvényben van. Azok az ellátások, amelyek június 18. után járnak le, már nem kerülnek továbbfolyósításra június 30-ig. Tehát, június hónapra még teljes ellátást kapnak a veszélyhelyzet alatt lejáró ellátások kapcsán a jogosultak, az esetleges következő ellátást (pl. GYED után GYES-t) pedig július 1-től kell kérvényezni.

A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-ig meghosszabbodik.

Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor, akkor
a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és
b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés
a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.

Mt-ben foglalt átmeneti rendelkezések július 1-ig:

  • joga van a munkáltatónak az egyoldalú távmunka, otthoni munkavégzés elrendelésére
  • a munkáltatónak lehetősége van a munkaidő-beosztás elrendelésére az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően
  • a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti
  • a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek

A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. – Vagyis, a már elrendelt akár 24 havi munkaidőkeret továbbra is fennáll. Külön megjegyezendő, hogy 24 hónapos munkaidőkeret továbbra is elrendelhető, amennyiben azt engedélyezi az arra hivatott szerv és amennyiben megállapításra kerül, hogy a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.