Munkajog, Munkaügy

Mikor és hogyan jelentsük be a munkáltatónknak a várandósságot? —– Jön a baba! sorozat – 1. rész

Július hónapban érkezett meg hozzánk is a második gyermekünk, ezért arra gondoltam, több cikkben bemutatom a várandósság alatti, a gyermek születése kapcsán felmerülő, valamint a szülési és a fizetés nélküli szabadság alatti teendőket TB, illetve munkajogi szempontból. Ennek első része a mostani cikkem, melyben arról írok, mikor és hogyan érdemes bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak, mire kell figyelni, milyen jogai vannak egy várandós kismamának, aki egyben Mt. alatti munkavállaló is.

Ami mindenkit első körben érdekel: a várandós kismama felmondási védelem alatt áll, tehát a munkaviszonya nem szüntethető meg. A következő jogszabály rendelkezik erről: 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság …. alatt.

Nem számít, hogy éppen veszélyhelyzet vagy koronavírus van, és a munkáltatónk nem tud munkát adni, mert például nem tudja kinyitni a boltját, éttermét. Nem számít a munkáltatónk gazdasági helyzete, a várandós munkavállaló munkaviszonyát nem tudja megszüntetni. Más a helyzet, ha a vállalat megszűnik, felszámolják, mert a vállalat megszűnésével a munkavállalók munkaviszonya is automatikusan megszűnik – ilyen esetben a védelem nem él. Azonban egy felszámolás hosszadalmas, sokszor több éves folyamat, így elképzelhető, hogy a 9 hónapos várandós időszakra nem lesz befolyással. Amennyiben a gyermek már megszületik, és a munkaviszony még él, akkor az ellátások járni fognak (a feltételek megléte esetén), és nincs befolyással a csedre, gyedre, gyesre, hogy utána akár pár hónap múlva a cég megszűnik.

Amennyiben határozott idős szerződése van a kismamának, akkor a szerződést ugyanúgy nem lehet megszüntetni, azonban nincs hosszabbítási kötelezettsége sem a munkáltatónak. Vagyis, ha a határozott idejű szerződésének a vége hamarabb eljön, mint a gyermek születésének a napja, akkor esélyesen nem fog ellátást kapni az anyuka (csedet és gyedet) – legalábbis ennek a munkaviszonynak az aprópóján nem. Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül születik meg a gyermek, akkor passzív jogon a csed járni fog, gyed azonban nem. Határozott idős szerződés lejárta esetén érdemes körbe járni a dolgot, van-e valamilyen lehetősége a kismamának, hogy mégis ellátásban részesüljön.

Mikor jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

A legtöbben a magzat 12. hetes koráig várni szoktak a bejelentéssel. Nincs kötelező határidő a bejelentésre, ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. A gyermek (magzat) 91. napos korától jár a családi adókedvezmény, így ha valaki ezt havonta érvényesíteni szeretné a saját munkáltatójánál, akkor a bejelentést is meg kell tennie értelemszerűen.

Amit fontos tudni: a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltatónak tudomása van a várandósság tényéről, így érdemes minél előbb bejelenteni a várandósságot, főleg ha a munkáltató nincs jó gazdasági helyzetben, és tartunk tőle, hogy elküldések várhatók.

Ide vonatkozó jogszabály:  65. § (5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A hosszú távú és kölcsönös együttműködés reményében érdemes időben tájékoztatni a munkáltatót a várandósságról, hogy a munkáltató is át tudja gondolni a helyettesítést. Amennyire lehetséges, tervezzük meg, meddig akarunk/tudunk dolgozni a várandósság alatt, mikortól nem számíthat ránk a munkáltatónk. Nem vagyunk kötelesek tudni, hogy mikor tervezünk visszatérni a munka világába, de a terveinkről érdemes beszélgetni a munkáltatóval. Ha a vállalat felvesz valakit a helyünkre, van arra is lehetősége a munkáltatónak, hogy a helyettes határozott idős szerződésébe nem egy konkrét időpontot határoznak meg, mint a szerződés vége, hanem az adott kismama visszatérését jelölik meg.

Amennyiben próbaidős vagy, akkor érdemes tudni, hogy a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkavállaló szerződését azonnali hatállyal. A várandósságra a próbaidő alatt sem hivatkozhat, azonban ha bejelented a próbaidő alatt, hogy terhes vagy, és a munkaviszonyodat megszüntetik (indoklás nélkül), akkor bizonyítani kell tudni, hogy a várandósság miatt küldtek el. Ez pedig a legtöbb esetben nem könnyű, és rendkívül hosszadalmas procedúra (per során).

Hogyan jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

Mindenképpen írásban. Akkor tudunk bármit is bizonyítani (ha szükséges), ha írásos nyoma van a bejelentésünknek. Amennyiben postai úton jelentjük be a várandósság tényét, akkor mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel levelünket.

Ha személyesen jelentjük be, akkor írjunk egy rövid “nyilatkozatot” két példányban, és vetessük át a vezetővel (átadás-átvételi), hogy a bejelentésnek nyoma legyen. Érdemes akár utána emailben egy “memót” küldeni az érintetteknek, hogy ahogy személyesen is megbeszéltük…

Az emailes bejelentés is tökéletes választás a bejelentésnek, tegyük a címzettek közé az összes érintettet, mint a HR-est, a közvetlen vezetőt, munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Orvosi igazolást automatikusan nem kell leadni, mint a várandósság bizonyítékát. Amennyiben kérik, akkor a 91. napos igazolás megfelelő a terhességgel kapcsolatos tájékoztatásra, az ambuláns lapon vagy ultrahangon lévő információk nem tartoznak a munkáltatóra.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

KRESZ és nyelvvizsga támogatás kismamáknak, kispapáknak, nagyszülőknek

2018. január 1-től él az első nyelvvizsga megszerzésére irányuló támogatás, 2018. július 1-től pedig a KRESZ vizsga (B kategóriás) megszerzésének támogatására szóló rendelet. Míg a nyelvvizsga támogatást a 35 éven aluliak igényelhették, a KRESZ támogatási igényt a 20 évet még el nem érő fiatalok adhatták be. 2020. július 1-től azonban a jogosultak köre mindkét támogatás esetén bővült a cseden, gyeden és gyesen lévőkre egyaránt.

A legtöbb embernek az jut ilyenkor eszébe, hogy azok az anyák, akik éppen cseden, gyeden, gyesen vannak, rájuk vonatkozik ez a rendelet. Azonban egyre több apa kapja a gyedet, vagy akár a nagyszülő is lehet gyeden, gyesen, így a támogatást ők is igénybe vehetik, ha ők kapják az adott ellátást.

A támogatás mértéke KRESZ esetén a vizsga díja, maximum 25 ezer Ft, a nyelvvizsga esetében pedig a vizsga díja, illetve maximum az adott évi minimálbér 25%-a, amely 2020-ban 40 250 Forint.

Nyelvvizsga esetében az első B2-es, vagy C1-es nyelvvizsgára kérhető a támogatás, tehát középfok, illetve felsőfok. Komplex nyelvvizsgára érvényesíthető a támogatás, illetve részvizsgák teljesítése esetén akkor, ha a második rész teljesítve lett. Nyelvvizsgával egyenértékű érettségire, illetve honosított vizsgára is kérvényezhető.

Az igényt a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet benyújtani postai vagy elektronikus úton, 1 éven belül érvényesíthető a KRESZ vizsga, illetve a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének napjától számítva. Cseden, gyeden, gyesen lévők akkor kérhetik a támogatást, ha a vizsga napja 2020. július 1. után volt, és ezen a napon cseden, gyeden, illetve gyesen voltak.

A határozat meghozatalát követően 13 napon belül fizetik ki a támogatást belföldi számlára való utalással. Az összeget külföldi számlára, illetve postai úton való kifizetéssel nem lehet kérni.

TB ellátások

Július 1-től társadalombiztosítási járulék

Változnak a társadalombiztosítási szabályok 2020. július 1-től. Azokat a legfontosabbakat szeretném kiemelni az elkövetkező napokban néhány cikkben, amely munkavállalói oldalról érdekesek, magánszemélyeknek lehetnek fontosak.

Új fogalom: társadalombiztosítási járulék

Azzal sokan tisztában vannak, milyen levonások érik a bruttó bért, tehát hogyan lesz a bruttó bérből nettó. Egyrészt van jelenleg a 15%-os szja, továbbá különféle járulékok, nevezetesen:

  • 10% nyugdíjjárulék (ezért kapunk nyugdíjat),
  • 7% egészségbiztosítási járulék (ezen belül 3% természetbeni – ezért kapunk orvosi ellátást, 4% pénzbeni – ezért kapunk például táppénzt, csedet, gyedet),
  • 1,5% munkaerő-piaci járulék (ezért kapunk álláskeresési járadékot)

Ezt a 3 féle járuléktípust gyúrják össze július 1-től, és jön létre a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. A levonások mértéke tehát nem változik, ugyanannyi nettót kapunk, azonban a bérlapon már csak a társadalombiztosítási járulékot fogjuk látni a levonások oldalán a 15%-os szja mellett.

Mindez magával hozza azt a változást is, hogy a családi járulékkedvezmény most már a teljes járulékra érvényesíthető lesz, vagyis ha több gyermeke van a munkavállalónak, akkor a 15%-os szja mellett akár a teljes 18,5%-os járulékra is tudjuk érvényesíteni a kedvezményt.

Felmerülhet kérdésként, hogy mi lesz például a gyeddel és a gyessel, ha egybeolvadnak a járulékok – hiszen gyedből a 15% szja-t és 10% nyugdíjjárulékot, gyesből pedig csak 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Nem változik semmi, a nyugdíjjárulék megmarad, és ezekben és hasonló helyzetekben továbbra is az eddigiek kerülnek levonásra.

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Veszélyhelyzet megszűnése – amire figyeljünk

A koronavírus kapcsán a kormány veszélyhelyzetet hirdetett március 11-től kezdődően, ami most június 17-én lejárt. A tegnap megjelent közlönyből emelem ki azokat, amelyekre mindenképpen érdemes most odafigyelni elsősorban a munkavállalóknak, kismamáknak, állásukat elvesztetteknek, fizetés nélküli szabadságon lévőknek.

Fizetés nélküli szabadságon lévők figyelmébe a 144. számú közlönyben megjelentek közül a következőt ajánlom:

  1. § A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő
    munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet
    megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.

Ez azt jelenti, hogy június 18-től még 60 napig a munkáltató fizeti a fizetés nélküli szabadságon lévőek egészségügyi szolgálatási járulékot, vagy a 7710 Ft-os havi “tb-t.” Aki augusztus 17-től is ugyanúgy fizetés nélküli szabadságon van (ide nem értve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot), annak ettől a naptól kezdve magának kell majd fizetnie a havi járulékot.

Álláskeresési járadék: az a személy, akinek munkaügyi hivatalban van intéznivalója, például járadékra szeretne regisztráltatni, az még a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig ezt elektronikusan megteheti, tehát nem szükséges a személyes jelenlét. Vagyis július 2-ig van lehetőség a kizárólagos elektronikus kapcsolattartásra, vagyis ebben az idősávban még elektronikusan lehet az álláskeresési járadékra való regisztrálás, adategyeztetés, dokumentum-benyújtás folyamatát végigvinni.

GYED, GYES, GYET hosszabbítás: a veszélyhelyzet idején lejárt (tehát március 11. és június 17. között) gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása június 30-ig érvényben van. Azok az ellátások, amelyek június 18. után járnak le, már nem kerülnek továbbfolyósításra június 30-ig. Tehát, június hónapra még teljes ellátást kapnak a veszélyhelyzet alatt lejáró ellátások kapcsán a jogosultak, az esetleges következő ellátást (pl. GYED után GYES-t) pedig július 1-től kell kérvényezni.

A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-ig meghosszabbodik.

Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor, akkor
a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és
b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés
a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.

Mt-ben foglalt átmeneti rendelkezések július 1-ig:

  • joga van a munkáltatónak az egyoldalú távmunka, otthoni munkavégzés elrendelésére
  • a munkáltatónak lehetősége van a munkaidő-beosztás elrendelésére az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően
  • a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti
  • a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek

A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. – Vagyis, a már elrendelt akár 24 havi munkaidőkeret továbbra is fennáll. Külön megjegyezendő, hogy 24 hónapos munkaidőkeret továbbra is elrendelhető, amennyiben azt engedélyezi az arra hivatott szerv és amennyiben megállapításra kerül, hogy a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

TB ellátások

CSED és GYED összege KATA-s vállalkozóknak 2020. július 1-től

2020. július 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke csökken (17,5%-ről 15,5%-ra csökken) és ez kihatással lesz a KATA-s vállalkozók egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainak alapjára is, vagyis több lesz a CSED és a GYED összege. Nézzük a számokat!

2020. július 1-től a havi 50 ezer Forint tételes adó megfizetése esetén az ellátások alapja 102 000 Ft lesz (a jelenlegi 98 100 Ft helyett), 75 ezres tételes adó fizetése esetén pedig 170 000 Ft lesz a mostani 164 000 Ft helyett. Amennyiben valaki július 1-ét követően minden hónapban 50 ezret, vagy 75 ezret fizet, akkor a következőképpen fog kinézni a bruttó, illetve nettó CSED, illetve GYED:

50 ezer Ft esetén – havi bruttó 71 400 Forint, amely nettó 60 690 Forint CSED, valamint nettó 53 550 Forint GYED

75 ezer Ft esetén – havi bruttó 119 000 Forint, amely nettó 101 150 Forint CSED, valamint nettó 89 250 Forint GYED

Természetesen, ha a számítási időszakba még július 1. előtti időszak is beleesik, akkor azokra a hónapokra még a régi alap vonatkozik.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, TB ellátások

Kedvezményes munkajogi és TB tanácsadási hét – május 4-8.

Negyedévente, félévente (változó) szoktam tartam kedvezményes tanácsadási napot, amikor személyesen találkozva át tudunk beszélni munkajogi problémákat, családtámogatási, TB kérdéseket, és ehhez adok személyre szabott megoldásokat, tanácsadást. Mindezt kedvezményes áron. Mivel személyes tanácsadásra most nincs lehetőség, illetve egy teljes napot sem tudok tanácsadással foglalkozni az itthoni elfoglaltságaim miatt, így kedvezményes Skype tanácsadást fogok tartani, egy óra per fő, egy hétre megjelölve az elérhető időpontokat. Íme a részletek!

Időszak: 2020. május 4. – május 8.
Elérhető időpontok: 10:00, 11:00, 13:00, 14:00 minden nap

A Skype tanácsadás ára: 5000 Ft (a normál 10 000 Ft helyett)

Mit kapsz érte?

  • személyre szabott munkajogi és/vagy TB tanácsadást szóban
  • érintett jogszabályi hátteret írásban a tanácsadást követően
  • a felmerülő összes kérdésedre válasz, emellett javaslatokat, ötleteket a helyzet átbeszélése után, amire esetleg Te nem gondoltál
  • javaslatokat a munkáltatóval történő határozott kommunikációra, hogyan állj ki a jogaidért, mivel érvelj, hogyan kezeld a helyzetet

Hogyan zajlik a kedvezményes Skype tanácsadás?

  • jelentkezz emailben, megjelölve a kívánt időpontot az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu
  • írd meg, hogy miben tudok Neked segíteni, mi a fő problémakör, amiben segítséget, tanácsadást vársz
  • küldök Neked egy kérdőívet, amiben a szükséges információkat még ki tudod tölteni, ami alapján én előre felkészülök
  • ha szükséges, bekérek dokumentumokat (pl. munkaszerződés, bérlapok, stb.)
  • az előre egyeztetett időpontban 1 óra alatt átbeszéljük az ügyedet
  • a tanácsadást követően kapsz emailt az érintett jogszabályokról
  • a fizetés átutalással történik a tanácsadást követően, elektronikus számla alapján

Milyen témákban kereshetsz?

  • ha szeretnél visszamenni dolgozni munkahelyedre szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság után, és érdeklődsz a jogaidról, kötelezettségeidről
  • ha nem vesz vissza a munkáltatód, és szeretnéd tudni, mi jár (végkielégítés, szabadság, felmondási idő), hogyan kommunikálj, milyen határidőkre figyelj, hogyan legyél határozott, hogy megkapd, ami jár
  • ha babát vársz, és a jelenlegi koronavírusos helyzetben munkáltatót csökkenteni szeretné a béredet, és tudni szeretnéd, mik a jogaid, illetve mindez hogyan érintené a majdani ellátásaidat (CSED, GYED)
  • ha a munkáltatód fel akar mondani, várandós vagy, és tudni szeretnéd a jogaidat
  • ha babát terveztek, munkahelyet váltottál, vagy még most tervezed és tudni szeretnéd, hogyan jársz jobban (CSED, GYED)
  • ha jelenleg nincs munkád, de szeretnél ellátást kapni, és ennek legjobb lehetőségeiről szeretnél informálódni
  • ha jön a kistesó és szeretnéd tudni, milyen ellátásokra vagy jogosult
  • ha második, harmadik gyermeket várod, és szeretnél magasabb ellátást, mint amit az előző gyermekre kaptál
  • ha többes jogviszonyod van és jó lenne mindkét helyről ellátást kapnod
  • ha katas vállalkozó vagy és szeretnél magasabb ellátást
  • ha vállalkozóként dolgoznál a gyermek mellett és a jogaidat, költségeidet szeretnéd megismerni
  • ………. és még számos TB, családtámogatási és munkajogi kérdéskörben tudok segíteni

Keress bátran tehát a bernadett@munkavallaloert.hu email címen!

TB ellátások

GYED, GYES, GYET továbbfolyósítása koronavírus miatt

Március 23-án jelent meg a kormányrendelet, mely szerint a veszélyhelyzet idején lejárt vagy lejáró GYED, GYES, illetve GYET automatikusan továbbfolyósításra kerül.

Ide tartozik a normál (tehát a szülő: apa vagy anya jogán kapott) GYED, a nagyszülői GYED, a nevelőszülői GYED, a diplomás GYED és a méltényosságból megállapított GYED is. A családtámogatási ellátások közül a szülőinek járó GYES, a nagyszülői GYES, a méltányosságból megállapított GYES, valamint a GYET. A nagyszülői GYED-hez és GYES-hez hozzá kell tenni, hogy nem jár tovább, amennyiben a szülők visszavonják nyilatkozatukat, mely szerint egyetértenek azzal, hogy a nagyszülő kapja az adott ellátást. A rendelet azt a kiegészítést is tette, hogy nem vizsgálják a veszélyhelyzet idején, hogy a nagyszülő a saját háztartásában gondozza-e a gyermeket.

Nem hosszabbodik tehát a CSED, de annak is hosszabbítják a GYED-et, ahol munkavégzés mellett veszik igénybe az ellátást.

A veszélyhelyzetet március 11-én hirdették ki, tehát akinek március 11-én járt le az adott ellátása vagy utána, nekik automatikusan tovább fogják folyósítani az adott ellátást akkor is, ha már kaptak egy megszüntető vagy egy új határozatot egy újabb ellátásról. Például, ha GYED-ről vált a szülő GYES-re március 11. után, ennek az igénylését már elkezdte, akár megkapta a GYES határozatot is, ezek automatikusan visszavonásra kerülnek.

Teendője a szülőnek tehát nincs, automatikusan továbbfolyósíták az ellátásokat azokra a naptári napokra, amíg a veszélyhelyzet fennáll.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj bizalommal hozzám: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, TB ellátások

GYED/GYES mellett dolgozol és fel akarnak mondani?

Mit tudunk tenni, milyen lehetőségeink vannak, ha a gyermekünk még nem töltötte be a 3 éves kort, visszamentünk dolgozni az ellátás (GYED, GYES) mellett és most a koronavírus okozta helyzetre tekintettel nem akarnak/tudnak minket tovább foglalkoztatni?

Sok helyen olvashatjuk mostanában, hogy milyen lehetőségek merülhetnek fel a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzetben, ha munkáltatónk nem tud munkát adni, vagy ha munkakörünket nem tudjuk home office-ból ellátni. Legyen szó szabadságról, állásidőről, egyenlőtlen munkaidőbeosztásból (munkaidőkeretből) fakadó szabadnapok áthelyezéséről, fizetés nélküli szabadságokról. Sok munkáltató nem tudott más helyzettel élni, mint a munkaviszonyok megszüntetésével.

A fizetés nélküli szabadság egy olyan lehetőség, amit kérhet a munkavállaló gyermekének gondozása céljából a gyermek 10 éves koráig. Hátránya, hogy nem jár fizetés, nem biztosított alatta a munkavállaló, a 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság pedig olyan kieső idő, amely jelentős hátrányt jelenthet egy későbbi táppénzre, illetve egyéb pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra (CSED, GYED.)

Azonban, ha a gyermekünk még nem töltötte be a 3 éves életkort, és közben GYED-et vagy GYES-t is kapunk rá, a fizetés nélküli szabadságra való visszatérés egy átmeneti megoldás lehet, kevesebb hátránnyal, több előnnyel. Igaz, hogy továbbra is fizetés nélküli, tehát bérezés nem jár rá, azonban az ellátást (GYED, GYES) legalább kapja a munkavállaló, ami biztosítást jelent neki (nem kell fizetni maga után a “tb-t”), valamint nem is jelent kieső időt sem, mivel a fizetés nélküli szabadság mögött munkaviszony található. Nem lesz tehát kieső idő, nem befolyásolja negatívan a későbbi ellátást. Amennyiben nem az anya kapja a GYED-et, GYES-t, hanem az apa, és anya úgy dolgozott eddig, akkor érdemes visszavenni az adott ellátást, hogy a biztosítása ilyen formán megmaradjon.

Ez egy olyan menekülő útvonal lehet akkor is, ha a vállalat folyamatosan küldi el a munkavállalóit, felbontják a munkaszerződéseket, és amennyiben a munkavállaló már visszament dolgozni a gyermek 3 éves kora előtt, a felmondási védelem sem él már. Elképzelhető, hogy egy fél év múlva javul a helyzet, lesz munkalehetőség a vállalatnál, addig pedig a fizetés nélküli szabadságra való visszatéréssel időt nyerhetünk magunknak. Ha esetleg van más munkalehetőség közben (akár projekt jelleggel, akár határozott időre, akár vállalkozás, megbízási), ezeket el lehet fogadni pénzkereset céljából, amennyiben a jelenlegi munkaszerződésünk (illetve belső szabályzat, kollektív szerződés) nem tiltja, vagy korlátozza. Ha nem, akkor elég egy írásos tájékoztatás a munkáltató felé adott munka elvállalásáról, a jelenlegi helyen pedig marad a fizetés nélküli szabadság.

Fontos, hogy a jogszabály szerint a fizetés nélküli szabadság igényünket 15 nappal előre le kell adni, ha pedig visszatérnénk, akkor 30 nappal előre kell azt jelezni a munkáltató felé.

Személyre szabott tanácsadásért keress emailben: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy, TB ellátások

GYED maximumból mennyi családi adókedvezményt tudok érvényesíteni?

A 2020-as GYED maximum bruttó 225 400 Ft (minimálbér kétszeresének a 70%-a). A GYED-ből SZJA (15%) és nyugdíjjárulék (10%) kerül levonásra. Vagyis a nettó GYED mindenféle kedvezmény nélkül 169 050 Ft.

Mennyi családi kedvezményt lehet ebből érvényesíteni?

A családi kedvezménnyel (adó- és járulékkedvezmény) adóalapot lehet csökkenteni, ennek eredményeképpen kevesebb adót fizetünk be az államkasszába, több nettó marad a zsebünkben. Az adóalap csökkentés a következőképpen néz ki:

  • egy eltartott után 66 670 Ft a kedvezmény, amely nettóban 10 000 Ft-ot jelent
  • két eltartott után 133 330 Ft a kedvezmény, vagyis nettóban 40 000 Ft eltartottanként
  • 3 vagy több eltartott után pedig 220 000 Ft a kedvezmény, vagyis eltartottanként nettó 33 000 Ft

A családi kedvezmény mind az SZJA-ból, mind a nyugdíj-járulékból érvényesíthető, vagyis 2020-ban a bruttó 225 400 Ft-ból 25% adónk és járulékunk van, aminek terhére kedvezményt tudunk igénybe venni. Ez a 25% 56 350 Ft.

Egy gyermekre a 10 ezer Ft könnyen érvényesíthető, két gyermekre a 40 ezer Ft is kijön. Ha 3 gyermekünk van, és mindhárom kedvezményezett eltartott, tehát jár utánuk a kedvezmény, akkor 99 000 Ft adóra, illetve járulékra van szükség. 56 350 Ft-ból ez nem jön ki, tehát itt mindenképpen megosztásra van szükség az apa és az anya között, ha közösen szeretnék érvényesíteni. Három gyermek esetén az anya GYED maximummal csak 1 gyermekre tudja igénybe venni, ami 33 ezer Ft adó/járulék, két gyermek már nem jön ki 3 gyermek/eltartott esetén.

Személyre szabott tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Jogosult vagy a GYED maximumra 2020-ban?

Érkeztek hozzám olyan kérdések, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a 2020-as GYED maximumot megkaphassa az illető, illetve honnan tudja, hogy egyáltalán jogosult-e rá. Erre igyekszem most válaszolni.

A GYED maximum jogszabály szerint a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a. Ez 2020-ban (mivel a minimálbér bruttó 161 000 Ft) bruttó 225 400 Ft (nettó 169 050 Ft). Ahhoz, hogy a GYED-re jogosult 2020-ban megkaphassa a GYED maximumot, legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő bér szükséges, vagyis bruttó 322 000 Ft. Ha tehát egy jogosultnak 2019-ben megállapították a GYED naptári napi alapját, és a havi bére legalább bruttó 322 000 Ft-ot elérte, akkor 2020-ban is jogosult lesz várhatóan a GYED maximumra.

Mi a teendő, hogy 2020-ban is megkaphassa a GYED maximumot?

Semmi. A jogszabály szerint ugyanis a folyósító január 15-ig kötelezően felülvizsgálja az általa megállapított GYED összegeket, és amennyiben az igénylő jogosult a magasabb GYED-re, a 2020-as maximumra, akkor automatikusan megkapja azt. Ez a februári utalásnál már látszani fog, hiszen akkor folyósítják a januári GYED-eket.

Személyre szabott tanácsadásért az alábbi email címen tud jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu