TB ellátások

Katásként mennyi lesz a táppénz, csed, gyed összege 2022-ben ?

2022. január 1-től csökkent a szociális hozzájárulási adó, amellyel összefüggésben emelték a katások ellátási alapját. Nem sokkal, ráadásul aki 75 ezret fizet, annak az ellátási alapja már nem fogja elérni a minimálbért sem. Nézzük azonban a konkrét összegeket!

havi 50 ezer Ft tételes adó megfizetése esetén:

táppénz (folyamatos jogviszony esetén, aminek a mértéke 60%): 108 000 Ft 60%-a bruttó 64 800 Ft, ami nettó 55 080 Ft

csed: 108 000 Ft 100%-a bruttó 108 000 Ft, ami nettó 91 800 Ft

gyed: 108 000 Ft 70%-a bruttó 75 600 Ft, ami nettó 56 700 Ft

havi 75 ezer Ft tételes adó megfizetése esetén:

táppénz (folyamatos jogviszony esetén, aminek a mértéke 60%): 179 000 Ft 60%-a bruttó 107 400 Ft, ami nettó 91 290 Ft

csed: 179 000 Ft 100%-a bruttó 179 000 Ft, ami nettó 152 150 Ft

gyed: 179 000 Ft 70%-a bruttó 125 300 Ft, ami nettó 93 975 Ft

Természetesen, ha valakinek a számítási időszakába (tehát a releváns 180, 120 napjába) 50 ezres és 75 ezres hónap is vegyül, akkor ennek az átlagát fogják számolni.

Személyre szabott munkajogi és tb tanácsadásért keress bizalommal az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

2021. január 1-től új táppénzes papír van

Munkavállalóként ne lepődjünk meg, hogy ezentúl nem az ismert rózsaszín orvosi igazolást kapjuk majd az orvosunktól, amikor keresőképtelenségünkről igazolást állítanak ki. 2021. janujár 1-től ugyanis újfajta orvosi igazolás lép életbe.

Akik voltak már betegszabadságon, illetve táppénzen tudhatják, hogyan néz ki az a bizonyos rózsaszín “táppénzes papír”, amely a köznyelvben használt szóval ellentétben nem csak táppénzt igazol, hanem bármiféle keresőképtelenséget, legyen szó betegszabadságról. Akik például hosszabb időszakik betegek, vagy például veszélyeztetett terhesként kerültek keresőképtelen státuszba találkoztak azzal, hogy a keresőképtelen állományba vételkor kaptak egy majdnem négyzet alakú indító orvosi igazolást, amely az első hetet fedi le. Majd ha a keresőképtelenség folytatódik, akkor a köznyelvben “kutyanyelv”-ként emelegetett hosszúkás téglalap alakú igazolás következett, melyet 2 hetente állított ki az orvos.

Minden most január 1-től megváltozott. Az új orvosi igazolás A4-es lapra nyomtatható, és gépi töltés segíti a táppénzes papír jobb olvashatóságát.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen állományban tartásról” elnevezésű nyomtatványt. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az 5. számú melléklet szerinti igazolást az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni.

A régi orvosi igazolás még 2021. június 30-ig érvényben van, tehát mindkettővel lehet majd még találkozni keresőképtelenség esetén.

FRISSÍTÉS / KORREKCIÓ: tévesen keringett az átmeneti időszakról az információ, mely szerint június 30-ig elfogadják a régi orvosi igazolásokat is. A napokban kiment az Államkincstár TB-kifizetőhelyeknek szóló tájékoztató füzetet, mely kijelenti, hogy nincs átmeneti időszak, mostantól csak az új igazolást lehet elfogadni.

Személyre szabott munkajogi és tb tanácsadásért keressetek bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Táppénzen várandósan – Jön a baba! sorozat – 3. cikk

Jön a baba sorozatom harmadik témája a táppénzes időszak várandósan. Több tényező befolyásolja (elsősorban egészségügyi, munkahelyi), ki megy el szülés előtt táppénzre, főleg mennyivel a kiírt időpont előtt. A táppénzzel és várandóssággal kapcsolatos fő dolgokra hívnám fel a figyelmeteket a cikkemben.

Többször olvasok és hallok is olyan hozzászólásokat, hogy elmegyek táppénzre, kiíratom magam táppénzre minél előbb. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz) megállapítása, ezáltal keresőképtelen állományba vétel orvosi kompetencia, nem automatikus dolog.

A betegszabadság a besorolási bér 70%-a, éves szinten 15 munkanap jár a munkavállalónak keresőképtelenség esetén, és ennek a költsége teljes mértékben a munkáltatót terheli. Várandós kismama azonban csak akkor tud betegszabadságon lenni, ha a keresőképtelensége nem a várandóssága miatt van. Ha tehát influenzás, akkor tud betegszabadságon lenni, amennyiben azonban a kismamát terhességére tekintettél írják ki keresőképtelen állományba, akkor az 9-es kódú táppénz, vagyis veszélyeztetett terhesi állományba vétel.

Várandósan tehát, ha már nem dolgozhatunk tovább, akkor nem betegszabadsággal kezdünk (akkor sem, ha a 15 nap még nem fogyott el), hanem egyből táppénzzel. Ennek mértéke egy bizonyos időszakra vonatkoztatott átlagbér 50 vagy 60%-a, attól függően, hogy folyamatos volt-e a várandós kismama jogviszonya. A táppénznek van napi maximuma, amely 2020-ban 10 733,33 Ft, aminél akkor sem kaphat a munkavállaló többet, ha a bére több százezer forint.  A táppénz 1/3-át a munkáltató, 2/3-át az állam fizeti.

Ha már több éve ugyanazon a munkahelyen dolgozunk, akkor nagy eséllyel folyamatos a jogviszonyunk, így maximum 1 éves időtartamra táppénzre vagyunk jogosultak. Ha voltunk az elmúlt egy évben (keresőképtelenség megállapítása előtt) táppénzen, akkor ezeket az időszakokat levonjuk – ezt nevezzük táppénz előzménynek. Mivel egy várandósság maximum 9 hónap, így ha szinte egyből veszélyeztetett terhes a kismama, akkor is jó eséllyel tud végig táppénzen lenni.

De mi a helyzet, ha nem folytonos a jogviszonya a várandós kismamának?

Könnyen eshetünk abba a helyzetbe, hogy dolgoztunk több évet egy adott munkahelyen, majd váltunk, de kihagyunk a két jogviszony között több mint 30 napot. Ezzel tesszük a legrosszabbat magunknak. Ugyanis, ha a két jogviszony között nagyobb a megszakítás, mint 30 nap, akkor a jogviszony már nem folyamatos. Tegyük fel, hogy munkába állunk az új helyen, ahol 3 hónap múlva kiderül, hogy várandósak vagyunk, és veszélyeztetett terhesnek nyilvánítanak. Mivel nincs folyamatos jogviszonyunk, ezért maximum annyi időre vagyunk táppénzre jogosultak, amennyit már ledolgoztunk az új munkahelyen. A példánál maradva tehát, 3 hónapra tudunk táppénzre menni, utána nem. Mindez nem csak a napi jövedelmünkre, de a későbbi ellátásainkra (csed, gyed) is negatívan hathat.

Hasonlóan rossz a helyzet, ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságra kerül a munkavállaló (nem kell ide érteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli időszakot). Nem kell messzire menni példáért sajnos, a koronavírus kapcsán nagyon sok munkavállaló kényszerült fizetés nélküli szabadságra. Sajnos nem egy esettel találkoztam most a nyár folyamán, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra került több, mint 30 napra, majd kiderült, hogy várandós. Szeretett volna táppénzre menni, veszélyeztetett terhesnek kiírta az orvosa, azonban egy napra sem jogosult, hiába dolgozott ezen a helyen a munkavállaló akár több évet is. A 30 napnál hosszabb kihagyás miatt megszakadt a folyamatos jogviszonya, ezáltal ha nem dolgozik több hónapot, akkor nem jogosult egy nap táppénzre sem. Ha nem tud dolgozni, mert az orvos nem engedi, vagy a koronavírus miatt nincs is hol dolgoznia, akkor továbbra is csak fizetés nélküli szabadságon tud lenni. Ez megint rendkívül rosszul érinti a várandós munkavállalót csed, gyed szempontjából, ráadásul még fizetett szabadsága sem gyűlik ezen időszak alatt.

Mi a teendő, ha veszélyeztetett terhesnek nyilvánít az orvos?

Külön kérelmet, dokumentumot nem kell kitölteni a táppénzhez, mindösszesen a táppénzes papírt kell folyamatosan továbbítani eredetiben a munkáltatónak. Az első héten még egy hétre kapjuk meg a táppénzes papírt, majd kéthetes időszakokra (ez a szakmában kutyanyelvnek nevezett dokumentum, hosszúkás téglalap alakú).

Ha nagy az esély, hogy veszélyeztetett terhes lesz a munkavállaló, vagy várhatóan az utolsó pár hónapban már táppénzen lesz a várandós anyuka, akkor érdemes minél előbb egyeztetni a munkáltatóval a tervekről, munkakör/feladatok átadásáról.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Kedvezményes munkajogi és TB tanácsadási nap Budapesten!

Kedvezményes személyes és személyre szabott tanácsadást tartok októberben munkajogi és családtámogatási témákban.

 

 

Ha ilyen és hasonló kérdések fogalmazódnak meg Bennetek, akkor várom jelentkezésed:

  • Babát várunk, milyen ellátásokra vagyunk jogosultak? Hogyan járunk jobban?
  • Babát tervezünk, de munkahelyet szeretnék váltani, mire figyeljünk, hogy ellátásunk is legyen?
  • Apa menne gyed-re, hogyan lehetséges ez?
  • Jön a kistesó, milyen ellátásokra leszek jogosult?
  • Visszamennék dolgozni, milyen jogaim és kötelezettségeim vannak?
  • Nem vesznek vissza, elhelyezkedhetek máshol mellette?
  • Bölcsibe menne a gyermekem, de nem dolgozom. Jár a gyed, gyes?
  • Nem dolgoztam eddig, főiskolai hallgató voltam és babát várok. Mire vagyok jogosult, jár a diplomás gyed?
  • KATA-s vállalkozó vagyok, milyen ellátásokra vagyok jogosult?
  • Második babát várjuk, mehetek táppénzre?
  • Hogyan kommunikáljak a munkáltatómmal?
  • Ikreket várunk, minden duplán jár? Mire leszünk jogosultak?

Sok esetben éri meg előre tervezni, ismerni a jogainkat, kötelezettségeinket, és a legjobban kijönni adott helyzetből!

Október 2-án, egy-egy óra személyre szabott tanácsadás vár Rád!

Helyszín: Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Keress a részletekért: bernadett@munkavallaloert.hu