Munkaügy

30 év alatti anyák szja mentessége (nem minden 30 év alatti anyának!)

December 28-án megjelent a Közlönyben a Kormány 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a 30 év alatti anyák szja kedvezményéről. Mindenhol arról szóltak a hírek, hogy a 30 év alatti anyáknak ezentúl nem kell szja-t fizetni. Ha jobban átolvassuk a rendeletet, láthatjuk, hogy ez nincs így. Nézzük meg a rendeletet részletesebben.

“..a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját az e rendelet szerinti 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. .. E rendelet alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.”

“A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel,
vagy
b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.”

A jogszabály felsorolja, milyen jövedelem után lehet érvényesíteni, pl. munkabér, egyéni vállalkozói jövedelem (kivét vagy átalányadózó), őstermelő, DE van egy maximum: a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó
nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. Ez 2023. január 1-től bruttó 499 452 Ft. Vagyis, ha ennél több a bruttó bére adott személynek egy hónapban, akkor a felette lévő részre nem vonatkozik az szja mentesség. Továbbá, ha több jogviszonya van az illetőnek, akkor is maximum ennyi bruttó havi jövedelemre lehet érvényesíteni, így figyelni kell, nehogy adótartozásunk legyen a végén.

“Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a (2) bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.”

Az utolsó, 5. paragrafusban jön a lényeg: “Az e rendelet szerinti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.”

Tehát kinek jár a 30 alatti anyák szja mentessége?

  • a gyermeked 2023. január 1-je után születik, és a magzat 91. napos korát is 2023.01.01. után tölti, az előtti lévőkre nem vehető igénybe! (ha a magzat már betöltötte 2023.01.01. előtt a 91. napot, akkor majd csak a születésétől válik jogosulttá az anya az szja kedvezményre)
  • annak jár, aki családi adókedvezményre is jogosult, már a magzat 91. napos korától érvényesíthető
  • legkorábban a 25. évet töltő hónaptól igényelhető (de előtte a 25 év alatti szja mentesség miatt nem kell fizetni, függetlenül, hogy van-e gyermek vagy sem)
  • legkésőbb annak az évnek a végéig jár, amikor az anya a 30. évét betölti
  • mindenféle bérjövedelem, egyéni vállalkozói jövedelem után érvényesíthető
  • adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteni és leadni a foglalkoztató felé az érvényesítéshez (vagy ONYA-n beadni a NAV-hoz)

Személyre szabott munkajogi, tb tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

4 gyermekes anyák SZJA mentessége

2020. január 1-től él a 4 gyermekes anyák SZJA mentességére vonatkozó jogszabály. Ennek a részleteit vesszük most végig.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (a továbbiakban NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult magánszemély, amely kedvezményt a jogosult értékhatár nélkül veheti igénybe. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket a későbbiekben részletezzük, de mit is jelent a mondat második része. Értékhatár nélkül, vagyis mindegy, hogy valakinek bruttó 200 000 Ft vagy 2 millió Ft a bére, amennyiben megfelel a feltételeknek, akkor az SZJA mentesség az egész bérének SZJA vonzatára vonatkozik. A pontosság kedvéért, az SZJA ma Magyarországon 15%.

Kik a jogosultak, kik számítanak 4 gyermekes anyának?

Az első kulcsszó, hogy kizárólag az anyákra vonatkozik a kedvezmény, tehát apákra nem. Tehát hiába van egy 4 gyermekes család, ahol az anya a gyermekekkel van otthon, jövedelme nincs, az apa jól keres. Az apára nem vonatkozik a kedvezmény, tehát az is lehet, hogy az anya nem fogja tudni érvényesíteni a kedvezményt, vagy csak nagyon kis mértékben.

Tehát négy vagy több gyermeket nevelő anya (a továbbiakban: nétak-os anya) az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után a) családi pótlékra jogosult, vagy b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri. Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

Ez azt jelenti, hogy vagy éppen családi pótlékot folyósítanak a gyermekekre, vagy ha már nem, akkor adott gyermekre vonatkozóan 12 éven keresztül jogosultnak kellett lennie az anyának családi pótlékra. A jogosultság a fontos, nem a tényleges folyósítás, tehát ha apa vette igénybe a családi pótlékot, az is jogosultságnak számít az anya számára, amennyiben közös háztartásban lakott a család.

Mikor nem számít már 4 gyermekes anyának a jogosult nő?

A NÉTAK az anya élete végéig jár (ameddig van SZJA köteles olyan jövedelme, amiből érvényesíthető), vannak azonban olyan esetek, amikor már nem számít 4 gyermekes anyának a jogszabály tekintetében. Néhány eset:

  • amikor a 4 gyermekből legalább 1 kikerül a családból, pl. örökbe adják, gyámság alá kerül a gyermek
  • a szülők elválnak, és a 12 évesnél kisebb gyermek az apához kerül – tehát nem volt az anya 12 évig jogosult családi pótlékra a gyermek után
  • a két gyermeket nevelő anya és egy két gyermeket nevelő apa összeházasodik, akkor csak úgy vehető igénybe az anyának a 4 gyermek szja mentesség tekintetében, ha a férfi 2 gyermekét örökbe fogadja

Ugyanúgy 4 gyermekesnek számítanak azonban a következő anyák a jogszabály tekintetében:

  • anyának 4 gyermeke van, egyik sem iskolás már, elköltöztek
  • a 4 gyermek közül valamelyik (kek) elhalálozik
  • anyának 4 gyermeke van, a legnagyobb 16 éves, aki a szülők válásakor az apához kerül (mert anyának megvan a legalább 12 éves családi pótlékra vonatkozó jogosultsága)

A kedvezmény érvényesítése és a jogosultság időtartama

A kedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni (legkorábban 2020. január hónapra vonatkozóan), amikor az anya 4 gyermekesnek számít. Ha anyának 2020. február 10-én születik meg a 4. gyermeke, akkor 2020. február 1-től jogosult az SZJA mentességre. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a családi kedvezménnyel, a 91 napos magzat még nem számít bele a 4 gyermekbe, majd csak a születésétől fogva, tehát amikortól családi pótlékra jogosultak rá. Nem számít, hogy adott hónap melyik napján született a gyermek, hanem már adott hónap első napjától, tehát egész hónapra vonatkozik rájuk az SZJA mentesség. A kedvezmény annak a hónapnak a végéig érvényesíthető, amelyik hónapban az anya még 4 gyermekesnek számít. Ha például a 10 éves gyermek apához kerül a váláskor 2020. március 10-én, és így volt 4 gyermeke az anyának, akkor az anya 2020. március 31-ig jogosult a kedvezményt igénybe venni.

Az igénybevétel nyilatkozat-tétellel történik ugyanúgy, mint a családi kedvezmény, vagy az első házasok adókedvezményének esetében. Ugyanúgy minden hónapban lehet érvényesíteni a havi fizetésből, vagy adóbevalláskor egy összegben utólag is lehet kérni az SZJA visszafizetését. A nyomtatványok az alábbi NAV oldalról letölthetők.

Milyen jövedelemből érvényesíthető a kedvezmény?

Alapvetően olyan jövedelemből, amely bérnek minősül, illetve nem önálló jövedelemnek tekintendő. Ide tartozik például a munkaviszonyból származó jövedelem, az álláskeresési járadék, az összes egészségbiztosítási pénzbeli ellátás (mint a táppénz, CSED, GYED) (GYES-ből és GYET-ből SZJA-t nem vonnak, így ezekből nem érvényesíthető), a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül pedig például az egyéni vállalkozás vállalkozói kivétje, őstermelők jövedelme, a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelme.

Nem lehet tehát olyan SZJA köteles jövedelmekből a mentességet igénybe venni, mint például bérbeadás, osztalék felvétel, cafeteria.

Munkaügy

Mire jó az egészségpénztár?

Az influenza járvány kellős közepén, valamint az adóbevallások készítésének kezdetén érdemes szót emelni az önkéntes egészségpénztár jellemzőiről, előnyeiről, körül járni, mire tudjuk felhasználni, miért érdemes taggá válni.

Kezdjük mindenekelőtt azzal, hogy sosem lehet tudni, mikor leszünk betegek, mikor lesz a családban valaki beteg, és mikor kell “a félhavi fizetésünket” gyógyszerre költeni. Tehát ha másért nem, már csak azért is megéri félretenni az egészségünk érdekében, mert például egy havi 5000 Ft-ot nem biztos, hogy megérzünk, viszont egy betegség esetén jól jöhet egy kis felhalmozott összeg.

Mindenképpen nagy előnye az önkéntes egészségpénztárnak, hogy adóvisszatérítés jár érte a munkavállalói befizetések után. A munkáltatói befizetéssel, a cafeterián keresztül kapott egészségpénztári munkáltatói hozzájárulással a cikkben most nem foglalkozom, lévén jelentősen kedvezőtlenné alakította át a kormány a cafeteria rendszert – de mindettől függetlenül nem szabad megfeledkezni a munkavállalói hozzájárulásról, az egészségünk érdekében kitalált öngondoskodási formáról. A munkavállalói egyéni befizetések után tehát évi 20%-os adóvisszatérítés jár, maximum 150 000 Ft. Ehhez SZJA köteles bérrel, jövedelemmel kell rendelkeznünk. Ha például 2018-ban befizettünk havi 10 000 Ft-ot, vagyis évi 120 000 Ft-ot, akkor a következő adóbevalláskor 24 000 Ft-ot utalnak vissza az egészségpénztári számlánkra, amit ismét az egészségünkre fordíthatunk.

Minden pénztár egyénileg szabja meg a havi minimum befizetendő összeget, amely 2000 Ft körül szokott alakulni. A befizetések után kamat is jár, valamint meg lehet jelölni közeli hozzátartozót, aki ugyanúgy felhasználhatja a kártyán lévő összeget. Ha például nagyobb fogorvosi kezelésre lesz szükség egyik házastársnál, előre havonta x összeget befizet mindkét fél a saját számlájára, jövőre megkapják mindketten az akár 150 000 Ft-os adóvisszatérítést, akkor akár 300 000 Ft összeggel közelebb kerültek a fogorvosi kezelés finanszírozásához. A pénztári megtakarítás örökölhető is, valamint kiemelendő, hogy nagyon sok pénztár köt együttműködési megállapodást egészségügyi intézményekkel, ahol 5-10-20%-os kedvezmények is megtalálhatóak a szolgáltatások igénybevétele esetén, egészségpénztári kártyával történő fizetés során. Érdemes tehát megnézni a tagság kiválasztása előtt, hova szeretnénk csatlakozni, milyen előnyökhöz jutunk a tagsággal.

Mire tudjuk felhasználni az egészségpénztári kártyára feltöltött összegeket?

Mindenekelőtt gyógyszerre és gyógyászati segédeszközökre, különböző egészségügyi szolgáltatásokra (mint például szakorvosi vizsgálatokra), otthoni gondozásra (úgymint gyógytornára, gyógymasszázsra és fizioterápiás kezelés igénybevételére), látássérült, mozgáskorlátozott, fogyatékos személyek életvitelét elősegítő szolgáltatásokrapénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokra (például ha beteg lesz és táppénzt kap az illető, táppénz-kiegészítésre is fordíthatja az összeget). Sokan gyakran vásárolunk drogériákban, ahol számos termékre felhasználható az összegyűjtött összeg. Amennyiben gyermekünk van, akkor nagyon sok gyermekápolással kapcsolatos terméket megvehetünk belőle, mint például a pelenkát, cumisüveget, mellszívót, de még a légzés figyelőt is. És tudtad, hogy a babának a matrac vagy a gumis lepedő is az elszámolható kategóriába tartozik?

Az egészségpénztári tagságunk mellé igénybe vehetünk kiegészítő önsegélyező szolgáltatást is. Ennek keretein belül elérhetővé válik a szülési támogatás, az álláskeresési vagy a beiskolázási támogatás, és kiemelendő az idősgondozás, a közüzemi díjak finanszírozásának vagy a lakáscélú jelzáloghitel előtörlesztésének a támogatása. Érdemes ezeknek részletesebben utána járni adott pénztárak honlapján.

Az egészségpénztári hozzájárulás nem csak betegség esetén, hanem megelőzésre is használható, szűrővizsgálatokra. Ráadásul a tag által igénybe vett prevenciós vizsgálatok után 10% adóvisszatérítés jár. 

Tipp: fizess be novemberben, decemberben egy nagyobb összeget, és év elején az adóbevallás elkészítése után hamarosan megkapod az adóvisszatérítést!

Munkaügy

Személyi kedvezmény endometriózisra is 2019-től

Az Endometriózis Magyarország és a Női Liga közös együttműködésének eredményeképpen sikerült elérniük, hogy a nagyon sok nőt érintő endometriózis, a mellrák, a petefészekrák, valamint a méhnyakrák is bekerüljön a személyi kedvezmény körébe. 

A személyi kedvezmény hasonlóan működik, mint a családi adókedvezmény vagy az első házasok kedvezménye, vagyis a személyi jövedelemadót csökkenthetjük havonta (vagy egyösszegben adóbevalláskor), így a nettója az adóalanynak több lesz.  A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.) 40. §-a rendelkezik a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezményéről, a 335/2009. (Xii.29.) Korm. rendelet pedig tartalmazza azokat a betegségeket, amelyek feljogosítanak a személyi kedvezmény igénybevételére. Ide került be január 1-től az endometriózis mellett a méhnyakrák, a mellrák és a petefészekrák is. Az összeg a mindenkori havi minimálbér 5%-a, amely 2019-ben 7450 Ft havonta. Az adókedvezmény érvényesítéséhez rendelkezni kell a megfelelő orvosi igazolással.

Jó hír, hogy a kedvezmény visszamenőleg (akár 5 évig is) érvényesíthető az adóbevallás során, önellenőrzéssel. Ezért mindenképpen fontos, hogy az igazolásra a diagnózis felállításánák első dátuma kerüljön.

Forrás és bővebb információ: Endometriózis Magyarország, https://bit.ly/2CREcRW

 

Munkaügy

Mostanában házasodtál? Mindent az első házasok kedvezményéről

A nyár a házasságkötések legkedveltebb időszaka, ezért röviden szeretném Nektek bemutatni azt az adókedvezmény fajtát, ami a házasoknak jár.

A jogszabály szerint a 2015 vagy azután köttetett házasságok esetén jár a kedvezmény abban az esetben, ha legalább az egyik félnek ez az első házassága. Nem számít, hogy hány évesek vagyunk, de legyen adóköteles jövedelmünk. Az együttesen érvényesíthető kedvezmény havonta 33 335 Ft (adóalap-csökkentő), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta 5000 Ft több nettója lehet a házaspárnak közösen. Az összeget meg is lehet osztani egymás között, vagy csak az egyik fél érvényesíti, és a házasságkötést követő első hónapjától jár 24 hónapig (kivéve, ha közben elválnak). 2017. január 1-től új kedvező szabály lépett életbe, mely szerint nem kell lemondani az első házasok kedvezményét abban az esetben, ha jön a baba, párhuzamosan mindkettőre jogosult lesz a pár. (Visszamenőleg is érvényesíthető az összeg!)

Az igényt a munkáltatónál kell jelezni az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, így lehet havonta érvényesíteni az összeget. Ha azonban egy összegben szeretnénk inkább a kezünkben látni a pénzt, akkor következő évben, az adóbevallás során is visszaigényelhető az évi 60 000 Ft.

Érdekesség még, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatra is vonatkozik ez az adókedvezmény, vagyis ők is igénybe tudják venni annak ellenére, hogy házasságot nem kötöttek.

Bővebb információért, illetve tanácsadásért keress az alábbi email címen: bernadett@munkavallaloert.hu