Címke: bölcsőde

Munkajog, TB ellátások

Gyed és bölcsőde egyszerre – 2021-ben

admin

Gyakori téma, hogy mikor jár a gyed, ha a gyermekem bölcsődébe jár. Számít, hogy állami vagy magán? Mennyit kell mellette dolgozni? Beszoktatás is számít? Automatikusan elveszik? Kinek kell szólnom? Számos kérdés, amelyekre az alábbi cikkemben igyekszem válaszokat adni, valamint felhívni a figyelmet egy 2021. július 1. óta érvényes kiegészítésre, amely a nappali iskolai tanulmányokat is beemelte a jogszabályba.

Kezdjük egyből a jogszabállyal, vagyis milyen esetben nem jár a gyed (többek között):

Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt.

Értelmezzük a jogszabályban leírtakat:

  • nem lehet olyat, hogy a gyermek bölcsődében van, a gyedet igénylő személy pedig nem folytat keresőtevékenységet, vagy nem tanul nappali tagozaton (a nappali tagozaton való tanulmányok folytatása új elem, 2021. július 1-jén vezették be)
  • mindig a gyedet igénylő személyre vonatkozik a szabály, tehát nem mindkettő szülőre
  • adott napon, amikor jár a gyed, azon a napon kell megfelelni a feltételeknek: vagyis már beszoktatáskor a gyermek bölcsődébe jár, a szülőnek már akkor vagy szabadságon kell lennie a munkahelyén, vagy iskolába járnia, vagy vállalkozásában dolgozni
  • nem megoldás az egyszerűsített foglalkoztatás, vagyis alkalmi munka – maximum havi szinten 15 napon keresztül lehet alkalmi munkát vállalni és éves szinten pedig 90 napot (idénymunkás 120 napot).
  • ahogy a jogszabályban látjuk, mindegy, hogy állami vagy magán bölcsődébe jár a gyermek, a jogszabály mindenkire vonatkozik
  • nem határozza meg a jogszabály, hogy heti hány órás munkavégzés szükséges ahhoz, hogy a gyed járjon
  • levelező tanulmányok nem felelnek meg a feltételeknek, mindenképpen nappali tagozaton kell tanulni
  • a keresőtevékenység munkaviszony mellett lehet például egyéni vagy társas vállalkozás is, megbízási jogviszony vagy őstermelő tevékenység is
  • ha az anya várandós, és táppénzen van, az keresőtevékenység, tehát alatta az első gyermeke lehet bölcsiben, miközben neki jár a gyed. Azonban ha a gyermek megszületik és cseden lesz, mellette nem dolgozhat, otthon van a kicsivel. A nagyra nem jár tovább a gyed abban az esetben, ha a nagy közben bölcsiben van.
  • nem veszik el automatikusan az ellátás folyósítását. Amikor a gyed kérelmet leadjuk a munkáltatónak, aláírjuk rajta a végén, hogy saját felelősségünk, hogy értesítjük a munkáltatót / folyósítót minden változásról, például, ha gyermekünk bölcsődébe kerül, de mi nem folytatunk keresőtevékenységet (vagy most már, nem tanulunk nappalin)
  • jogszabály szerint ilyenkor a gyedben részesülőnek kell jeleznie a munkáltatója felé a változást, és beadni a gyed lemondó kérelmet

Mit lehet tenni, hogy járnon mégis a gyed, ha a gyermekem bölcsiben van és én még nem tudtam elkezdeni dolgozni?

  • ha anya otthon marad, de nem ő veszi igénybe a gyedet, hanem lemondja és apa igényli onnan. Persze ez akkor lehet megoldás, ha apa közben dolgozik. Az apa gyednek is vannak hátrányai az anyára nézve, így érdemes minden szempontot figyelembe véve dönteni
  • ha heti pár órás munkaviszonyt létesít az anya
  • ha vállalkozást indít
  • ha nem veszi vissza a munkahelye, de legalább a szabadságokat kiadja, amely idő alatt a gyermek már bölcsődébe jár, a szülő pedig új munkát keres (ahol elkezd dolgozni egyből, miután a másik jogviszonya megszűnt)

Sok helyzet nem könnyű, érdemes személyre szabottan megvizsgálni a helyzetet. Például, ha már régóta vállalkozást szeretnél indítani és úgy érzed, itt az idő, akkor mindenképpen könyvelővel érdemes egyeztetni, milyen adózási forma felel meg számodra a legjobban.

Ha pedig munkajogi és tb területen van szükséged segítségre, keress engem bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu Tanácsadási szolgáltatásaimról itt olvashatsz.

Munkaügy

Munkába járás költségtérítése – benzin vagy bérlet, mikor mi kötelező?

admin

Hiába a jogszabály, sok munkáltató a bérlettámogatást sem biztosítja a munkavállalói számára, a benzintámogatásról már nem is beszélve. Vannak azonban meghatározott esetek, amikor ez is kötelező lenne a feltételek megléte esetén.

A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik a munkába járással kapcsolatos útiköltségtérítésről, legyen szó bérletről vagy benzinről.

Nézzük először a bérlettámogatást!

Napi munkába járás során a következő esetekben kötelező a bérlet 86%-nak a megtérítése a munkavállaló felé, a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkavégzési hely között:

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán történő munkába járás esetén
  • menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton történő munkába járás esetén
  • elővárosi vasúton (HÉV-en) történő munkába járás esetén
  • menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő munkába járás esetén
  • továbbá ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

Amennyiben tehát a munkavállaló helyi közlekedéssel pl. metró, helyi busz, villamos utazik a munkavégzés helyére, akkor ezt a munkáltató nem köteles megtéríteni, és adómentesen nem is teheti meg. Ez azt jelenti, ha valaki közigazgatási határon kívül él, és a fent említett közlekedési eszközökkel jár munkába, akkor a bérlet vagy a napi jegyek 86%-át a munkáltatónak meg kell térítenie. Felső határa nincs, tehát ha a munkavállaló napi szinten például Kecskemétről jár Budapestre dolgozni, akkor ennek a (feltételezhetően magasabb összegű) bérletnek a 86%-át is meg kell térítenie a munkáltatónak. (Munkáltatói oldalról nézve érthető, ha ezt a költséget nem tudja/akarja vállalni, így véleményem szerint érdemes munkavállalói oldalról felülvizsgálni, ha messziről járnánk be dolgozni, és inkább adott településre költözni.)

Egy példát nézve: munkavállaló Budaörsön lakik, van egy helyközi bérlete Budaörs és Budapest között. Busszal közlekedik Kelenföldig, majd onnan BKV bérletet használva megy tovább a munkavégzési helyére. A munkáltatójának kizárólag a helyközi bérlet 86%-át kell megfizetnie, amennyiben erre a munkavállaló igényt nyújt be, a BKV bérletet már nem köteles megtéríteni.

A napi munkába járás mellett szót kell még ejteni a hétvégi hazautazásról is. A jogszabály ugyanis annak a térítését is kötelezővé teszi, ha az állandó lakhely és a tartózkodási hely különböző településen van. Hazautazásnak nevezzük a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást. A jegy árának itt is a 86%-át kell megtéríteni.

Kötelező a benzintámogatás?

Bizonyos esetekben igen. Ha a fenti példánál maradunk, és Budaörsön lakik a munkavállaló, akkor a bérlet helyett nem köteles a munkáltató benzintámogatást fizetni, lévén közösségi közlekedéssel Budapest könnyen megközelíthető. A következő eseteket határozza meg a jogszabály, mint kötelező munkába járás költségének a térítése:

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Ezen pontok fennállása esetén a munkáltatónak kötelező térítenie a munkavállaló munkába járását minimum 9 Ft/km összegben, de adómentesen saját döntése értelmében 15 Ft/km is adható.

Ki kell mindenképpen emelnünk a következő jogszabályi pontot: 5. § A munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. – Vagyis, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, illetve bölcsődés vagy tíz év alatti gyermeke van, akkor közigazgatási határon belül is meg kell téríteni a munkába járást.

Kiegészítve a fenti példát, a Budaörsön élő és Budapesten dolgozó munkavállalónak van egy bölcsődés gyermeke, és emiatt jár autóval munkába, akkor a munkáltatónak térítenie kell a 9 Ft/km-t a munkavállaló számára.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Bölcsődei támogatásra való jelentkezés

admin

Nem régen az alábbi cikkben írtam részletesen a bölcsődei támogatásról, amelynek keretében havi 40 ezer Forint igényelhető azon szülők számára, akik gyermekvállalás miatt voltak otthon valamilyen egészségbiztosítási pénzbeli ellátáson (CSED, GYED), vagy családtámogatásban (GYES, GYET) részesültek és vissza szeretnének térni a munkaerő-piacra. A vissza nem térítendő támogatásra az alábbi Magyar Államkincstári oldalon lehet beadni az igényt és pályázni.

Munkaügy

Havi 40 ezer Forint bölcsődei támogatás

admin

Július 31-el lehet majd jelentkezni a Magyar Államkincstár által nyújtott és folyósított vissza nem térítendő támogatásra, amely a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra való visszatérését szeretné támogatni. A havi összeg 40 ezer Forint lehet maximálisan, és azok a szülők jelentkezhetnek, akiknek a támogatás benyújtásakor munkaerő-piaci státuszuk inaktív. Nézzük a részleteket!

GINOP-5.3.11-18 – Kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének támogatása címmel lesz elérhető hamarosan az a vissza nem térítendő támogatás, amelyre az egész országból lehet pályázni, nincs területi megkötés régiókra vonatkozóan. Az előzetes felhívásban részletesen olvashatóak a feltételek, a végleges feltételeket a Magyar Államkincstár július végén, augusztus elején teszi közzé a felhívás szerint. Elméletileg az igénylés július 31-el elérhető, érdemes tehát majd folyamatosan figyelni a friss információkat. Az igénylés feltételei a következők:

  • az igénylő szülőnek (vér szerinti, nevelő vagy örökbefogadó) az igényléskor inaktív munkaerő-piaci státuszúnak kell lennie. Mit is jelent ez? Nem lehet munkaviszonya, nem lehet aktív vállalkozása. A benyújtáskor a munkaerő-piacra való visszatérést igazoló munkáltatói igazolásra, illetve egyéni vállalkozás nyilvántartásba-vételéről szóló igazolásra lesz majd szükség.
  • az a szülő igényelheti a támogatást, aki gyermeke után csedben, gyedben, gyesben vagy gyetben részesült(t)
  • lakóhelyek (állandó vagy tartózkodási) szerint csoportosítják az igénylőket. Az a személy, aki a mellékletekben nem szereplő településen lakik (a gyermeknek is ezen a lakóhelyen kell laknia), annak a benyújtáshoz szükséges az önkormányzat által fenntartott bölcsődétől egy elutasító határozat. Ez azt jelenti, hogy ha az igénylő olyan helyen lakik, amely a listában nem szerepel, ő csak akkor részesülhet a támogatásban, ha a gyermekét az állami bölcsődébe nem vették fel helyhiány miatt.
  • a gyermeknek 20 hetesnél idősebbnek kell lennie

A vissza nem térítendő támogatás összege maximum 40 ezer Forint lehet havonta. Ha kevesebb összeget fizet a szülő, akkor a támogatás is kevesebb, ha többet, akkor a különbözetet a szülő téríti. Mind családi, mind munkahelyi bölcsődére is igénybe vehető a támogatás. Ha a szülő a támogatás igénybe vétele közben újra munkanélküli lesz, akkor 3 hónap türelmi idő áll rendelkezésére, hogy újra munkát találjon, vagy vállalkozását elindítsa. A folyósító folyamatosan ellenőrzi, hogy az aktív státusz fennáll-e. Amennyiben a családban több gyermekre fennállnak a feltételek, akkor a támogatás több gyermekre is igényelhető azzal a feltétellel, hogy külön-külön kell az igénylést beadni. Az előzetes információk szerint július 31-től lehet a pályázatokat beadni annak felfüggesztéséig, de legkésőbb 2021. december 31-ig. A támogatás 2019. szeptember 1-től igényelhető legkésőbb 2022. június 30-al. A támogatást a Magyar Államkincstár nyújtja, rajtuk keresztül lehet majd kizárólag ügyfélkapuval pályázatot benyújtani.

Személyre szabott tanácsadásért keressen bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy, TB ellátások

Hozd magaddal gyermekedet a tanácsadásra!

admin

Szeptember 25-én a HelloAnyuban (7. kerület) kedvezményes tanácsadási napot tartok, ahova a gyerekeket is mindenki hozhatja magával. Míg az anyával/apával megbeszéljük a felmerülő kérdéseket, a gyerekek játszhatnak. Kettőt egy csapásra 🙂 Jelentkezni itt lehet: bernadett@munkavallaloert.hu

 

Munkajog

10+1 gyakorlati tipp, ha baba mellől mész vissza dolgozni

admin
  1. Fontos a rendszeres kapcsolattartás a munkáltatóddal az otthonlét alatt is: érdemes időnként informálódni legalább a kollégáktól, mik történnek a cégnél, várhatóak-e leépítések, új üzletágat nyitnak-e meg, milyen megüresedések várhatóak. Így folyamatosan tájékoztatva vagy a cégről, amely a lehetőségeidet is javítja, ha vissza szeretnél menni. Ha a vállalatnál tartanak családi napot, vagy egyéb céges rendezvényt (mikulás), érdemes megérdeklődni, hogy a kismamákat is szívesen várják-e. Így tudsz találkozni új kollégákkal, vezetőkkel, kapcsolatokat építeni, és a megszerzett információkkal Te is jobban tudsz előre tervezni.
  2. 30 napos határidő: ha eldöntötted, hogy szeretnél visszamenni dolgozni, és várhatóan a cég is visszavár, akkor a visszamenetel előtt legalább 30 nappal írásban jelezni kell a munkáltató felé a szándékodat, vagyis a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének kérelmét. Mindenképpen érdemes a hivatalos írásbeli értesítés előtt már szóban beszélgetni a főnökkel arról, milyen lehetőségek vannak, vissza tudsz-e menni a saját munkakörödbe, van-e részmunkaidős lehetőség, esetleg egyéb, a végzettségednek, tapasztalataidnak megfelelő pozíció. Az írásbeli hivatalos kérelmet akkor célszerű beadni hamarabb, minthogy a gyermek betöltötte volna a 3 évet, ha biztosan visszavesznek, vagy ha nem jelent problémát, ha elküldenek, mert van másik lehetőséged elhelyezkedni.
  3. A gyermek fél éves korától, a GYED és a GYES mellett is lehet teljes munkaidőben munkát vállalni. Tehát a pénzbeli ellátást is kapod tovább!
  4. Amennyiben nincs a jelenlegi munkahelyeden munkalehetőség, de Te szeretnél már dolgozni a gyermeked 3 éves kora előtt, másik munkaviszony létesítése sem akadály hosszabb vagy rövidebb időre is, akár úgy, hogy a régi munkaviszonyod párhuzamosan megmarad. Csak ne felejtsd el írásban tájékoztatni róla a munkáltatódat, és figyelni arra, hogy konkurenciához például ne menj! (a munkaszerződés ide vonatkozó részeit érdemes előtte átolvasni)
  5. Ha a munkáltatód visszavesz, tudnod kell, hogy jogosult vagy a gyermek 3 éves koráig kérni, hogy a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben, pontosabban 8 óra helyett 4 órában dolgozhass! (3 vagy több gyermek esetén a gyermek 5 éves koráig)
  6. A gyermeked 3 éves koráig nem kötelezhet a munkáltatód az éjszakai munkára (22-6 között), a rendkívüli munkára (vagyis túlórára) és a készenlétre sem.
  7. Mindenképpen érdemes a kollégáktól érdeklődni, hogy volt-e például általános béremelés a vállalatnál. Ha igen, akkor a fizetési szabadság megszakításakor már célszerű jelezni a cégnek, hogy ennek figyelembevételével kéred a felgyülemlett szabadságok kiadását. Fontos, hogy a béredet önhatalmúlag a cég nem csökkentheti, ehhez munkaszerződés-módosítás kell, amihez viszont a Te beleegyezésed is!
  8. Ha a gyermekedet bölcsődébe szeretnéd adni, majd visszamenni dolgozni, szándéknyilatkozatot szoktak kérni a munkáltatótól, amely azt jelzi, hogy igen, a cég visszavár Téged adott időponttól. Fontos tudni azonban, hogy ha már elkezdted a gyermek beszoktatását, de Te még nem dolgozol (nem kezdted el kivenni a szabadságokat minimum a cégnél), akkor nem jár a GYED arra az időre.
  9. Felmondási védelem: csak addig jár, amíg meg nem szakítod a fizetés nélküli szabadságot, vagyis amíg vissza nem mész dolgozni. Ha Te úgy döntesz, hogy hamarabb szeretnél újra munkába állni, utána bármikor, akár a gyermek 3 éves kora előtt is elküldhetnek.
  10. Vissza kell vennie a cégnek? Amennyiben van olyan nyitott munkakör, amit eddig elláttál, akkor igen. Ha nincs, akkor meg kell vizsgálnia a munkáltatónak, hogy van-e olyan pozíció, ami végzettségednek, tapasztalatodnak és képességeidnek megfelel, és fel kell ajánlania. Ha azonban nincs ilyen, vagy Neked nem felel meg, és nem fogadod el, akkor a munkáltató felmondással elküldhet.

+1 Mi járhat akkor, ha a munkáltató mond fel? Felgyülemlett szabadság, felmondási idő a munkaviszonyban eltöltött idő alapján (tehát akár több is, mint 30 nap), végkielégítés. Mi járhat, ha Te mondasz fel? Felgyülemlett szabadság és felmondási idő (ebben az esetben nem emelkednek a napok számai). Közös megegyezést csak akkor írjunk alá, ha megadja a cég minimum ugyanazokat a járandóságokat, amelyek munkáltatói felmondás alapján megillet minket! Ha pedig ragaszkodik a közöshöz (amihez egyébként nincs joga), akkor mi se féljünk többet kérni, mint a minimum, ami jár! 😉

 

Ha további segítségre és személyre szabott tanácsadásra van szükséged, ne habozz megkeresni, hiszen akár több százezer forint is múlik azon, mit írsz alá! bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy, TB ellátások

GYED és bölcsőde egyszerre? – csak ha dolgozol!

admin

Nagyon sokan tisztában vannak már azzal, hogy GYED mellett (a gyermek fél éves korától a 2. életév betöltéséig terjedő időszakban) is már lehet teljes munkaidőben munkát végezni. Igaz ez az anyára és az apára is. Visszatérhetünk a munkaerő-piacra, akár a régi munkahelyünkre, de dolgozhatunk másik cégnél is. Mindezt megtehetjük úgy, hogy a megállapított GYED összegét továbbra is folyósítják számunkra. Kérdés sok esetben az, ha visszamegyünk dolgozni (bármennyi napi, heti, havi óraszámról is beszélünk), hova tesszük a gyermekünket?

És itt jön egy nagyon fontos kitétel. Amennyiben bölcsődébe kerül a gyermek (legyen az akár családi napközi), akkor csak abban az esetben jár a GYED is, ha mellette dolgozunk, keresőtevékenységet látunk el. A szabály pontosan így hangzik:  “Nem jár a GYED, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést.”

Mit is jelent ez? Amennyiben még nem vették vissza a szülőt, nincs munkahelye, nem szüntette még meg a fizetés nélküli szabadságát és kezdett el újra dolgozni (akár a felhalmozott szabadságát kivenni), akkor arra az időszakra nem jár a GYED, ha közben a gyermeke már bölcsődés. Ide kell érteni azt a pár napot, hetet is, amikor a gyermeket már beszoktatják a bölcsődébe, de még a szülő nem dolgozik. Amennyiben ezekben a beszoktatási napokban, hetekben legalább a felhalmozott szabadságait elkezdi kivenni a szülő, akkor bérben részesül, keresőtevékenységet folytat, így jár a GYED is.

Mire kell tehát figyelni? Hagyjon elég szabadságot a szülő a beszoktatásra, hangolja össze a munkába való visszatérést és a beszoktatást megfelelően, különben adott napokra, hetekre jogosulatlanul veszi fel a GYED-et. Fel kell még hívni a figyelmet a szülő felelősségére és kötelezettségére is ilyen esetekben. Az ellátást igénybe vevő szülőnek a kötelessége jelezni, hogy adott időszakra le szeretné mondani a GYED folyósítását, nem a folyósító szünteti meg automatikusan. Ha ezt a szülő elmulasztja, akkor egy idő után összefuthatnak a szálak: a folyósító látja, hogy a gyermek bölcsődébe járt adott időszakban, közben azonban az ellátást igénybe vett szülő keresőtevékenységet nem folytatott, így visszaköveteli a jogosulatlanul felvett pénzbeni ellátást. Érdemes tehát előre tervezni!

GYES mellett ilyen probléma nincsen, akkor is jár a havi ellátás, ha dolgozik a szülő, de akkor is, ha nem.

Ha további kérdés merül fel, személyes tanácsadásomra ezen az email címen lehet jelentkezni: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Nagyszülői segítség? Igen, nagyszülői GYES!

admin

Számos nehézséggel nézünk szembe a gyermekvállalás során, sok kérdés merülhet fel bennünk: hogyan tudjuk kifizetni a számlákat egy fizetésből, hogy menjek vissza dolgozni, de ki vigyáz addig a gyerekre, ha nincs bölcsődei hely, hogy csak a legtipikusabbakat említsük. Köztudott, hogy kevés bölcsődei hely van ma Magyarországon, egyes városokban vagy budapesti kerületekben lehetetlen év közben bekerülni egy állami intézménybe, a magán bölcsődéket és családi napköziket pedig a legtöbben nem engedhetik meg maguknak. Mit lehet ilyenkor tenni?

A GYES jelenleg nem nagy összeg (bruttó 28 500 Ft, és 10% nyugdíjjárulék lejön belőle), de érdemes tudni, hogy nem csak a szülő mehet el GYES-re, hanem a nagyszülő is. A szülők dolgoznak, és ha van elérhető nagyszülői segítség, akkor ilyen formában ők is tudnak segíteni.

Milyen feltételei vannak?

A nagyszülői GYES a gyermek 1. életévétől járhat a gyermek 3 éves koráig (ikreknél a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg gyermeknél pedig a 10. életévig), azzal a feltétellel, hogy a nevelés és a gondozás a szülők háztartásában történik, valamint a szülők lemondanak a GYES jogosultságukról és egyetértenek a nagyszülő részéről történő igénylésről. Fontos feltétel még az is, hogy nincs másik olyan gyermek a családban, akire tekintettel GYES-ben részesül valaki. Ha a gyermeket időközben napközbeni ellátást biztosító intézményben, például bölcsődében helyezik el, akkor megszűnik a GYES-re vonatkozó jogosultság.

Munkavégzési lehetőségek?

Mivel a nagyszülőtől pont azért kértünk segítséget, mert a gyermeket nem tudtuk bölcsődébe adni, az ő feladata a gyermek napközbeni felügyelete. Ennél fogva szigorúbb feltételek vonatkoznak a nagyszülőre a GYES alatti munkavégzés kapcsán. A gyermek 3 éves koráig a GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet nem folytathat, 3 éves kor felett pedig maximum heti 30 órában, illetve korlátlanul, ha a munkavégzés az otthonában történik. Amennyiben a nagyszülő még aktív korú, tehát nem nyugdíjas, akkor a GYES alatti időszak számára szolgálati időnek minősül és egészségügyi szolgáltatás igénybevételére ad jogosultságot.

Személyre szabott tanácsadásra az alábbi email címen jelentkezhetsz: bernadett@munkavallaloert.hu