Munkaügy, TB ellátások

“Mennyi TB-t kell fizetnem 2019-ben?” – az egészségügyi szolgáltatási járulékról

Sokan szokták kérdezni: mennyit TB-t kell magam után fizetni? Hivatalosan egészségügyi szolgáltatási járulékról beszélünk, aminek fizetésére kötelezett többek között minden olyan belföldi személy, aki nem biztosított továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult.

Tehát ha nincs munkaviszonyod, nem vagy vállalkozó, nem részesülsz álláskeresési járadékban, vagy más módon sem vagy biztosított, akkor fizetned kell magad után az egészségügyi szolgáltatási járulékot ahhoz, hogy egészségügyi ellátásban részesülj. A fizetés nem választható, hanem minden érintettre nézve kötelező. A járulék befizetését a NAV-nál kell kezdeményezni, ügyfélkapun keresztül is intézhető. 2019-ben a havi összege 7500 Ft (naponta 250 Ft). Anyukáknak jó tudni, ha a gyermekgondozási díjat (gyed) vagy akár a gyest apa veszi igénybe, és anya nem dolgozik mellette, vagy más biztosítási jogviszonya nincs, akkor fizetni kell maga után a járulékot. 

Fontos információ, hogy amennyiben megszűnt a biztosítási jogviszonyod, például a munkaviszonyod, és az legalább 45 napig fennállt, akkor passzív jogon még 45 napig biztosított vagy, és csak utána kell megkezdeni az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetését, ha új biztosítási jogviszony nem keletkezett addig.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy, TB ellátások

Jön a kistesó! Milyen ellátás jár?

Sokan keresnek meg olyan témában, hogy jön a második, harmadik gyermek, és bizonytalanok a szülők, hogy vajon milyen ellátásra jogosultak. Természetesen ez is sok minden függvénye (visszament-e a gyermeked között dolgozni az anya, váltott-e közben munkahelyet, mikor születnek a gyermekek, emelték-e a bérét, stb.), de mégis egy fontos alapszabályra szeretném a figyelmeteket felhívni, mégpedig a kedvezményszabályra.

A jogszabály a következőképpen szól: “Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybe vétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újabb gyermek születése okán számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, amennyiben az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.” De mit is jelent ez valójában?

Két feltétele van, hogy az anya jogosult legyen a csed esetében a kedvezményszabályra. Egyik, hogy a következő gyermek szülessen meg legkésőbb az első gyermek 4. életévéig, a másik feltétel, hogy a második gyermek születéskor az anya ugyanabban a jogviszonyban legyen (ugyanazon a munkahelyen, ugyanabban a szerződésben) mint az előző gyermek születése akkor. Ekkor igaz az, hogy a következő gyermekre tekintettel az ellátás (igaz a csed-re és a gyed-re is) nem lehet kevesebb, mint az első gyermek esetében.

Részmunkaidőben mentél vissza dolgozni a két gyermek születés között? Ha az előző két feltételnek megfelelsz, akkor a részmunkaidős kapcsán csökkentett béred nem befolyásolja a következő gyermek után járó ellátást, tehát nem fogsz kevesebbet kapni.

Ha az eseted bonyolultabb, több tényezős, javaslom, hogy keress meg, és jelentkezz be hozzám személyes/skype tanácsadásra, hogy átbeszéljük a lehetőségeidet: bernadett@munkavallaloert.hu