Címke: várandós

TB ellátások

Táppénzen várandósan – Jön a baba! sorozat – 3. cikk

admin

Jön a baba sorozatom harmadik témája a táppénzes időszak várandósan. Több tényező befolyásolja (elsősorban egészségügyi, munkahelyi), ki megy el szülés előtt táppénzre, főleg mennyivel a kiírt időpont előtt. A táppénzzel és várandóssággal kapcsolatos fő dolgokra hívnám fel a figyelmeteket a cikkemben.

Többször olvasok és hallok is olyan hozzászólásokat, hogy elmegyek táppénzre, kiíratom magam táppénzre minél előbb. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz) megállapítása, ezáltal keresőképtelen állományba vétel orvosi kompetencia, nem automatikus dolog.

A betegszabadság a besorolási bér 70%-a, éves szinten 15 munkanap jár a munkavállalónak keresőképtelenség esetén, és ennek a költsége teljes mértékben a munkáltatót terheli. Várandós kismama azonban csak akkor tud betegszabadságon lenni, ha a keresőképtelensége nem a várandóssága miatt van. Ha tehát influenzás, akkor tud betegszabadságon lenni, amennyiben azonban a kismamát terhességére tekintettél írják ki keresőképtelen állományba, akkor az 9-es kódú táppénz, vagyis veszélyeztetett terhesi állományba vétel.

Várandósan tehát, ha már nem dolgozhatunk tovább, akkor nem betegszabadsággal kezdünk (akkor sem, ha a 15 nap még nem fogyott el), hanem egyből táppénzzel. Ennek mértéke egy bizonyos időszakra vonatkoztatott átlagbér 50 vagy 60%-a, attól függően, hogy folyamatos volt-e a várandós kismama jogviszonya. A táppénznek van napi maximuma, amely 2020-ban 10 733,33 Ft, aminél akkor sem kaphat a munkavállaló többet, ha a bére több százezer forint.  A táppénz 1/3-át a munkáltató, 2/3-át az állam fizeti.

Ha már több éve ugyanazon a munkahelyen dolgozunk, akkor nagy eséllyel folyamatos a jogviszonyunk, így maximum 1 éves időtartamra táppénzre vagyunk jogosultak. Ha voltunk az elmúlt egy évben (keresőképtelenség megállapítása előtt) táppénzen, akkor ezeket az időszakokat levonjuk – ezt nevezzük táppénz előzménynek. Mivel egy várandósság maximum 9 hónap, így ha szinte egyből veszélyeztetett terhes a kismama, akkor is jó eséllyel tud végig táppénzen lenni.

De mi a helyzet, ha nem folytonos a jogviszonya a várandós kismamának?

Könnyen eshetünk abba a helyzetbe, hogy dolgoztunk több évet egy adott munkahelyen, majd váltunk, de kihagyunk a két jogviszony között több mint 30 napot. Ezzel tesszük a legrosszabbat magunknak. Ugyanis, ha a két jogviszony között nagyobb a megszakítás, mint 30 nap, akkor a jogviszony már nem folyamatos. Tegyük fel, hogy munkába állunk az új helyen, ahol 3 hónap múlva kiderül, hogy várandósak vagyunk, és veszélyeztetett terhesnek nyilvánítanak. Mivel nincs folyamatos jogviszonyunk, ezért maximum annyi időre vagyunk táppénzre jogosultak, amennyit már ledolgoztunk az új munkahelyen. A példánál maradva tehát, 3 hónapra tudunk táppénzre menni, utána nem. Mindez nem csak a napi jövedelmünkre, de a későbbi ellátásainkra (csed, gyed) is negatívan hathat.

Hasonlóan rossz a helyzet, ha 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságra kerül a munkavállaló (nem kell ide érteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli időszakot). Nem kell messzire menni példáért sajnos, a koronavírus kapcsán nagyon sok munkavállaló kényszerült fizetés nélküli szabadságra. Sajnos nem egy esettel találkoztam most a nyár folyamán, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra került több, mint 30 napra, majd kiderült, hogy várandós. Szeretett volna táppénzre menni, veszélyeztetett terhesnek kiírta az orvosa, azonban egy napra sem jogosult, hiába dolgozott ezen a helyen a munkavállaló akár több évet is. A 30 napnál hosszabb kihagyás miatt megszakadt a folyamatos jogviszonya, ezáltal ha nem dolgozik több hónapot, akkor nem jogosult egy nap táppénzre sem. Ha nem tud dolgozni, mert az orvos nem engedi, vagy a koronavírus miatt nincs is hol dolgoznia, akkor továbbra is csak fizetés nélküli szabadságon tud lenni. Ez megint rendkívül rosszul érinti a várandós munkavállalót csed, gyed szempontjából, ráadásul még fizetett szabadsága sem gyűlik ezen időszak alatt.

Mi a teendő, ha veszélyeztetett terhesnek nyilvánít az orvos?

Külön kérelmet, dokumentumot nem kell kitölteni a táppénzhez, mindösszesen a táppénzes papírt kell folyamatosan továbbítani eredetiben a munkáltatónak. Az első héten még egy hétre kapjuk meg a táppénzes papírt, majd kéthetes időszakokra (ez a szakmában kutyanyelvnek nevezett dokumentum, hosszúkás téglalap alakú).

Ha nagy az esély, hogy veszélyeztetett terhes lesz a munkavállaló, vagy várhatóan az utolsó pár hónapban már táppénzen lesz a várandós anyuka, akkor érdemes minél előbb egyeztetni a munkáltatóval a tervekről, munkakör/feladatok átadásáról.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkaügy

Családi adókedvezmény érvényesítése várandósság során – Jön a baba! 2. rész

admin

Fel szokott merülni kérdésként a tanácsadások során, mire jogosult a várandós anyuka a terhesség alatt. Általában ilyenkor a kismama dolgozik (amennyiben van munkaviszonya), esetleg táppénzen van, ha veszélyeztetett terhes. Milyen plusz pénzt várhatunk a várandósság 9 hónapjában?

A várandósság alatt már jogosult lehet a szülő a családi adó-, illetve járulékkedvezményre. Bár az alábbi cikk 2019-es, de a kedvezmény mértéke, összege nem változott idén sem. Ebben a cikkben pedig részletesen olvashatsz a családi adókedvezmény feltételeiről (2018 óta ezen a téren nem volt változás).

A magzat 91. napos korától lehet érvényesíteni a családi adó-, és járulékkedvezményt, amelynek összege attól függ, hány gyermek van a családban (akire tekintettel jogosult lehet a szülő a kedvezmény érvényesítésére). Amennyiben első gyermeküket várják a szülők, akkor nettó 10 ezer Ft realizálódik adókedvezményként, amennyiben a második gyermek születik, akkor pedig gyermekenként 20 ezer Ft-tal (tehát összesen havi 40 ezer Ft-tal) marad több pénz a pénztárcában. Három gyermeknél háromszor 33 ezer Ft, vagyis összesen 99 ezer Ft plusszal lehet kalkulálni. Ha háromnál több gyermeked van, több kedvezmény akkor sem érvényesíthető, a 3szor 99 ezer Ft a maximum.

A családi adó-, illetve járulékkedvezmény érvényesítéséhez szja köteles jövedelemre van szükség, tehát nem tudja érvényesíteni eleve az a kismama, akinek nincs például munkaviszonya, vagy KATA-s vállalkozása van, esetleg éppen gyesen van.

Érvényesíteni tudja azonban munkabérből, táppénzből is, csedből, gyedből, ha van elég adója, illetve járuléka. 2020. július 1-től már nincsen külön egészségbiztosítási pénzbeli, természetbeni járulék, nyugdíjjárulék, illetve munkaerő-piaci járulék, hanem egységesen 18,5% TB járulék van, és július 1-től már az egész 18,5% TB járulék terhére is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Ha anya esetleg gyesen van az első gyermekkel (vagyis nincs szja köteles jövedelme), de a házastárs munkaviszonyban dolgozik, akkor ő is jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére, hiszen ez a kedvezmény a családnak jár, nem kifejezetten az anyának. Direkt írtam házastársat, mert amennyiben a szülők nem házastársak, akkor az apa csak a gyermek születését követően tudja egyben visszaigényelni adóbevalláskor az igénybe nem vett kedvezményt, havi szinten nem. Ha házastársak, akkor már magzatként is érvényesítheti havi szinten az apa a kedvezményt. (illetve nem számít, hogy ő az apa vagy sem)

Mit kell tenni, hogy érvényesíteni tudd?

A nőgyógyász szakorvos adja ki az igazolást arról, hogy mikor töltötte be a magzat a 91. napot. Ezt az igazolást nem kell a munkáltatónak leadni (de vannak, akik kérik), de meg kell őrizned 5 évig, hogy NAV ellenőrzés esetén bizonyítani tudd, mikortól voltál jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ha havonta szeretnéd érvényesíteni a kedvezményt, akkor ebből adódóan be kell jelentened a várandósságot már ekkor a munkáltatódnak, és ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet. (Ezt egyébként minden adóév elején, tehát januárban újra le kell adni, ha kéred arra az évre. Tehát a kérelem nem visszavonásig érvényes.) Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni, akkor jövő év tavaszán, az adóbevallás során egy összegben is vissza tudod igényelni az összeget. Ebben az esetben a munkáltatód nem vesz részt ebben a folyamatban.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog, Munkaügy

Mikor és hogyan jelentsük be a munkáltatónknak a várandósságot? —– Jön a baba! sorozat – 1. rész

admin

Július hónapban érkezett meg hozzánk is a második gyermekünk, ezért arra gondoltam, több cikkben bemutatom a várandósság alatti, a gyermek születése kapcsán felmerülő, valamint a szülési és a fizetés nélküli szabadság alatti teendőket TB, illetve munkajogi szempontból. Ennek első része a mostani cikkem, melyben arról írok, mikor és hogyan érdemes bejelenteni a várandósságot a munkáltatónak, mire kell figyelni, milyen jogai vannak egy várandós kismamának, aki egyben Mt. alatti munkavállaló is.

Ami mindenkit első körben érdekel: a várandós kismama felmondási védelem alatt áll, tehát a munkaviszonya nem szüntethető meg. A következő jogszabály rendelkezik erről: 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság …. alatt.

Nem számít, hogy éppen veszélyhelyzet vagy koronavírus van, és a munkáltatónk nem tud munkát adni, mert például nem tudja kinyitni a boltját, éttermét. Nem számít a munkáltatónk gazdasági helyzete, a várandós munkavállaló munkaviszonyát nem tudja megszüntetni. Más a helyzet, ha a vállalat megszűnik, felszámolják, mert a vállalat megszűnésével a munkavállalók munkaviszonya is automatikusan megszűnik – ilyen esetben a védelem nem él. Azonban egy felszámolás hosszadalmas, sokszor több éves folyamat, így elképzelhető, hogy a 9 hónapos várandós időszakra nem lesz befolyással. Amennyiben a gyermek már megszületik, és a munkaviszony még él, akkor az ellátások járni fognak (a feltételek megléte esetén), és nincs befolyással a csedre, gyedre, gyesre, hogy utána akár pár hónap múlva a cég megszűnik.

Amennyiben határozott idős szerződése van a kismamának, akkor a szerződést ugyanúgy nem lehet megszüntetni, azonban nincs hosszabbítási kötelezettsége sem a munkáltatónak. Vagyis, ha a határozott idejű szerződésének a vége hamarabb eljön, mint a gyermek születésének a napja, akkor esélyesen nem fog ellátást kapni az anyuka (csedet és gyedet) – legalábbis ennek a munkaviszonynak az aprópóján nem. Ha a munkaviszony megszűnését követő 42 napon belül születik meg a gyermek, akkor passzív jogon a csed járni fog, gyed azonban nem. Határozott idős szerződés lejárta esetén érdemes körbe járni a dolgot, van-e valamilyen lehetősége a kismamának, hogy mégis ellátásban részesüljön.

Mikor jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

A legtöbben a magzat 12. hetes koráig várni szoktak a bejelentéssel. Nincs kötelező határidő a bejelentésre, ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. A gyermek (magzat) 91. napos korától jár a családi adókedvezmény, így ha valaki ezt havonta érvényesíteni szeretné a saját munkáltatójánál, akkor a bejelentést is meg kell tennie értelemszerűen.

Amit fontos tudni: a felmondási védelem akkor él, ha a munkáltatónak tudomása van a várandósság tényéről, így érdemes minél előbb bejelenteni a várandósságot, főleg ha a munkáltató nincs jó gazdasági helyzetben, és tartunk tőle, hogy elküldések várhatók.

Ide vonatkozó jogszabály:  65. § (5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

A hosszú távú és kölcsönös együttműködés reményében érdemes időben tájékoztatni a munkáltatót a várandósságról, hogy a munkáltató is át tudja gondolni a helyettesítést. Amennyire lehetséges, tervezzük meg, meddig akarunk/tudunk dolgozni a várandósság alatt, mikortól nem számíthat ránk a munkáltatónk. Nem vagyunk kötelesek tudni, hogy mikor tervezünk visszatérni a munka világába, de a terveinkről érdemes beszélgetni a munkáltatóval. Ha a vállalat felvesz valakit a helyünkre, van arra is lehetősége a munkáltatónak, hogy a helyettes határozott idős szerződésébe nem egy konkrét időpontot határoznak meg, mint a szerződés vége, hanem az adott kismama visszatérését jelölik meg.

Amennyiben próbaidős vagy, akkor érdemes tudni, hogy a próbaidő alatt a munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkavállaló szerződését azonnali hatállyal. A várandósságra a próbaidő alatt sem hivatkozhat, azonban ha bejelented a próbaidő alatt, hogy terhes vagy, és a munkaviszonyodat megszüntetik (indoklás nélkül), akkor bizonyítani kell tudni, hogy a várandósság miatt küldtek el. Ez pedig a legtöbb esetben nem könnyű, és rendkívül hosszadalmas procedúra (per során).

Hogyan jelentsük be a várandósságot a munkáltatónak?

Mindenképpen írásban. Akkor tudunk bármit is bizonyítani (ha szükséges), ha írásos nyoma van a bejelentésünknek. Amennyiben postai úton jelentjük be a várandósság tényét, akkor mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel levelünket.

Ha személyesen jelentjük be, akkor írjunk egy rövid “nyilatkozatot” két példányban, és vetessük át a vezetővel (átadás-átvételi), hogy a bejelentésnek nyoma legyen. Érdemes akár utána emailben egy “memót” küldeni az érintetteknek, hogy ahogy személyesen is megbeszéltük…

Az emailes bejelentés is tökéletes választás a bejelentésnek, tegyük a címzettek közé az összes érintettet, mint a HR-est, a közvetlen vezetőt, munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Orvosi igazolást automatikusan nem kell leadni, mint a várandósság bizonyítékát. Amennyiben kérik, akkor a 91. napos igazolás megfelelő a terhességgel kapcsolatos tájékoztatásra, az ambuláns lapon vagy ultrahangon lévő információk nem tartoznak a munkáltatóra.

Személyre szabott tanácsadásért keress bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu

Munkajog

Lombik programban résztvevőknek is jár a felmondási védelem!

admin

Várandós, szülési szabadságon és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló felmondási védelem alatt áll – ezt sok fórumon és szakmai cikkben hangsúlyozzuk. Kevesebb figyelmet kapnak azonban azok a nők, akik emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen vesznek részt, köznyelven szólva lombikbébi programban.

A jogszabály szerint ugyanis a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. Tehát, ha egy női munkavállaló gyermeket szeretne, de a hagyományos módon sajnos nem sikerül és a lombikbébi program mellett döntenek, akkor már a programban való részvétel kezdetétől felmondási védelem illeti meg akkor is, ha még nem várandós a munkavállaló, és például még az előzetes hormonkezelések, felkészítések történnek.

A felmondási védelem csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha a programban való részvételről tájékoztatja a munkáltatót. Ezt mindenképpen írásban érdemes megtenni, a későbbi bizonyítás érdekében. A felmondási védelem akkor is áll, ha a felmondás pillanatában jelzi a munkavállaló a munkáltató számára az emberi reprodukciós eljárásban való részvételt. Az előzetes tájékoztatás azért lehet célszerű, mert a kezelésben résztvevőket is megilleti a mentesülés a munkavégzés kötelezettség alól abban az időszakban, amikor az adott egészségügyi intézményben a kezelés történik. A munkáltató pedig csak akkor tudja elengedni a munkavállalót, ha a tényről tudomása van.

Felmerülhet még az a kérdés is, hogy hány kezelésben/programban való részvétel esetén illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem. A jogszabály ezt nem konkretizálja, nem nevesíti, ennek tükrében elmondható, hogy akár több kezelés, több hat hónap is védelmet jelenthet a munkavállalónak. A joggal való visszaélés tilalmára azonban figyelni kell, hiszen a kezelésen való részvétel célja a gyermekáldás, és nem a munkaviszony megszüntetésének elkerülése.

 

Ha további kérdésed lenne, és személyes tanácsadásra lenne szükséged, keress elérhetőségemen: bernadett@munkavallaloert.hu

TB ellátások

Mindent a családi adókedvezményről

admin

Cikksorozatomat a TB ellátások, családtámogatások témakörében a családi adókedvezmény bemutatásával kezdem, lévén a terhességi időszakban ez az első kedvezmény, amivel találkozunk. Végigvesszük, milyen feltételek mellett lehet igénybe venni, ki jogosult rá, mennyi összegre számíthatunk. Igyekszem a gyakori tévhiteket eloszlatni, amellyekkel a tanácsadások során találkozom. Mindezt közérthetően, nem csak jogszabályi magyarázattal.

Ki jogosult a családi adókedvezményre és milyen feltételekkel?

Kezdjük máris egy tévhittel. Sok helyről hallottam, hogy ez egy plusz összeg, amit ad az állam, egy támogatás. Ez így nem teljesen igaz. A családi adókedvezmény jogosultságának első feltétele, hogy munkaviszonyban legyen vagy az apa, vagy az anya, vagy legyen összevonás alá eső rendszeres jövedelmük (például megbízási szerződéssel dolgozzanak). Ha valaki nem fizet személyi jövedelemadót, nem kaphat erre vonatkozó adókedvezményt sem. Vagyis nagyon fontos feltétel, hogy akkor tudja egy család igénybe venni a családi adókedvezményt, ha valamelyik fél munkavégzése kapcsán szja fizetésre kötelezett: így az adókedvezmény igénybe vételekor nem kell annyi adót befizetnie, mint amit a jogszabály meghatároz, bizonyos mértékű adókedvezményre jogosult. Ebből adódóan, aki például KATA-s vállalkozó, és nem fizet személyi jövedelemadót, nem is tudja igénybe venni a családi adókedvezményt – nincs miből levonni  a kedvezményt.

Főszabályként családi adókedvezményre az jogosult, aki a családi pótlékra is. Természetesen a szülők, illetve a várandós nő, vagy a vele közös háztartásban élő házastársa a várandósság 91. napjától. Nem csak gyermek után érvényesíthető a családi adókedvezmény, hanem például az a személy után is, aki rokkantsági járadékban részesül, vagy saját jogon kap családi pótlékot. Például, ha az anya, az apa és a 15. éves gyermekük mellett a közös háztartásban él még az anya rokkantsági járadékban részesülő testvére, akkor nem csak a gyermekük, hanem az anya testvére után is érvényesíthető a családi kedvezmény.

Vessünk pár pillantást az élettársi kapcsolatra. Élettárs is jogosult családi adókedvezmény igénybevételére, de mi van akkor, ha nem saját gyermekről van szó. Ebben az esetben akkor veheti igénybe a nem vér szerinti szülő, ha vagy bejegyzett élettársak, vagy legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, valamint közös háztartásban élnek. Nagyon fontos kiegészítő azonban, hogy ha még csak magzatról beszélünk, akkor év közben az élettárs nem veheti igénybe a a családi adókedvezményt, akkor sem, ha ő a gyermek apja. Majd csak a gyermek születésétől. Jó hír azonban, hogy a következő adóbevalláskor egyösszegben érvényesíthető az élettársnak is az adókedvezmény (aki az apa is egyben), amennyiben az anya ezt adott évben nem tudta, vagy nem akarta igénybe venni.

Milyen kedvezményre, összegre számíthatunk?

A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függően: jogosultsági hónaponként 1 kedvezményezett eltartott esetén 66 670 Ft-tal, 2 esetén 100 000 Ft-tal, 3 és több esetén 220 000 Ft-tal 2017-ben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1 kedvezményezett eltartott után havonta 10 000 Ft adókedvezmény jár, 2 után 15 000 Ft/fő, 3 vagy több után pedig 33 000 Ft/fő. Ha például van egy 10 és egy 17 éves gyermekünk, akkor havonta 2*15 000 Ft adót nem fizetünk be, így a havi nettónk 30 000 Ft-tal több lesz, amennyiben fizetünk legalább ennyi adót havonta az államnak. Fontos tudni, hogy a kedvezményt meg lehet osztani az arra jogosultak között, például ha az egyik gyerek után az anya, a másik után az apa érvényesíti a kedvezményt. Ezt főleg akkor érdemes tenni, ha egyik fél sem tudja mindkét gyermek után igénybe venni az adókedvezményt, mert nincs annyi befizetett adójuk havonta.

Amennyiben az igénylőnek nem állapítanak meg annyit adót, ami után az adókedvezmény teljes mértékben érvényesítheti, akkor családi járulékkedvezményre is van lehetőség bizonyos mértékig. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék, illetve az egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető a kedvezmény bizonyos fokig. Fontos kiegészítés, hogy ez nincs befolyással a nyugdíj, illetve az egészségbiztosítási ellátásunk jogosultságára.

A családi adókedvezményt havonta, illetve következő év elején, adóbevalláskor is érvényesíthetjük. Ilyenkor nem havonta kapunk például egy gyermek esetén 10 000 Ft-tal több nettó fizetést, hanem következő év elején (attól függően, mikor készítjük el a bevallást) egyösszegben kapjuk meg az előző évre vonatkozó kedvezményt. Ha egész évre járt, akkor egy gyermek esetén egyszerre kapunk vissza 120 000 Ft-ot. Érdemes ilyenkor mérlegelni, hogy havonta van szükségünk a kedvezményre, vagy jövő év elején egyösszegben szeretnénk inkább a kedvezményt megkapni, felhasználni.

Mit kell tennünk, hogy érvényesíthessük a kedvezményt?

A családi kedvezmény nyilatkozatot kitöltve 2 példányban kell leadni a munkáltató, illetve a kifizető felé. Várandósság esetén az orvos (jellemzően a nőgyógyász) állítja ki az ehhez szükséges igazolást, mely szerint a magzat mikor töltötte be a 91. napját, amikortól a családi adókedvezmény érvényesíthető. Ezt az igazolást leadni nem kell, azonban meg kell őrizni 5 évig.

Változások az elmúlt időszakban

Kedvező változás az idei évtől, hogy ha valaki kérte a magzat után az adókedvezményt, majd megszületett a gyermek, nem kell új igénylést kitöltenie és leadnia, automatikusan folytatódik a kedvezmény érvényesítése (amennyiben adott évben történt mindkettő, ugyanis a családi adókedvezményt egyébként évente kell igényelni a munkáltatónál, kifizetőnél).

Könnyítés, hogy 2017. januárjától már nem kell a másik fél munkáltatójának is leigazolnia a nyilatkozattétel tudomásulvételét. Az igénylő kitölti a dokumentumot, aláírják a másik féllel együtt, és leadja a munkáltatójának, kifizetőjének. Ha a felek közösen veszik igénybe a kedvezményt, akkor természetesen mindkét fél munkáltatójának, kifizetőjének le kell adni a kitöltött nyilatkozatot, hiszen közösen nyilatkoznak.

Fontos változás, hogy adóazonosító jel hiányában nem fogadja be a munkáltató, illetve a kifizető az igénylést. Így tehát magzatot kivéve a született gyermeknek is idejében el kell indítani (már a születéskor) az adószám, adókártya igénylését, mert nélküle a családi adókedvezmény nem érvényesíthető.

 

További kérdésed van? Személyre szabott tanácsadásra van szükséged? Keress meg és beszéljük át a Rád vonatkozó jogszabályokat, lehetőségeket! bernadett@munkavallaloert.hu