TB ellátások

Mindent a nagyszülői GYED-ről

2020. január 1-től lehet majd igényelni az új GYED ellátást, a nagyszülői gyermekgondozási díjat. Olvasva a tervezetet (a végső szavazás még hátravan), felmerülhet a kérdés: kinek éri majd meg a nagyszülői GYED, ki fogja tudni egyáltalán igénybe venni? Mert számos feltételnek kell megfelelni, messze nem minden nagyszülő fog tudni otthon maradni az unokával.

Nyugdíjas vagy nem nyugdíjas?

Mivel a gyermekvállalás is sok szülőnél kitolódik, így nagyobb az esély arra is, hogy koruknál fogva a nagyszülő már nyugdíjas lesz, mikor a gyermek, az unoka megszületik. (Persze a nyugdíjkorhatár is tolódik, később mennek nyugdíjba sokan.) Az első alapkitétel, hogy nagyszülői GYED-et csak az kaphat, aki nem minősül semmilyen nyugdíjasnak: sem öregségi, sem rokkant nyugdíjas, nem ment el 40 évvel nőként nyugdíjba. És nem lehet olyan kombináció sem, hogy dolgozik, de közben nyugdíjas. Ha tehát bármilyen nyugdíjasként él a nagyszülő, akkor már kizárja, hogy nagyszülői GYED-ben részesüljön, és ennek keretében maradjon otthon az unokával. 

Mindenki dolgozzon!

A jogszabály megkülönböztet alapjogosultat és jogosultat. Az alapjogosult a szülő, a jogosult pedig a nagyszülő. Ahhoz, hogy a nagyszülő GYED-et kapjon, dolgoznia kell mindenkinek: mindkét szülőnek és az igénylő nagyszülőnek is. A gyermekgondozási díj egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, és mint ilyen, biztosított jogviszony kell hozzá: a gyermek születését megelőző két évben lennie kell 365 biztosított napnak, valamint az ellátás igénylésekor biztosítottnak kell lennie mind a szülőknek, mind a nagyszülőnek. A biztosítás lehet munkaviszony, vállalkozás vagy akár álláskeresési járadék által. Az tehát nem lehetséges, hogy valamelyik szülő nem dolgozik, nem ő marad otthon a gyermekkel, hanem a nagyszülő. Az sem lehetséges, hogy a nagyszülő éppen nem dolgozik, és milyen jó lehetőség, akkor otthon maradok én nagyszülőként az unokával és még ellátást, pénzt is kapok érte. Csak annak jár a gyermekgondozási díj, aki aktívan dolgozott és dolgozik az igényléskor is. A nagyszülői GYED-hez pedig a szülők jogosultsága is kell majd. További fontos információ, hogy a nagyszülői GYED folyósítása alatt, amennyiben valamelyik szülőnek nem lesz jogviszonya (munkaviszonya, stb.), mert például felmond, elküldik és még nincs azonnal másik jogviszonya, munkaviszonya, akkor a GYED-re onnantól nem lesz jogosult a nagyszülő.

Nincs bölcsi, nincs mellette munkavégzés!

A nagyszülői GYED egyik fő célja a nagyszülő bevonása a családi életbe, a gyermeknevelés támogatásába. A szülő visszamegy dolgozni, a nagyszülő otthon tud maradni az unokával. Mellette munkát a nagyszülő nem végezhet, kizárólag otthon végezhető munkát. A gyermeket bölcsődébe beadni nem lehet (sem magán, sem állami, sem céges), mert a nagyszülő azért kapja a GYED-et, hogy otthon legyen a gyermekkel.

Mennyi lesz a nagyszülői GYED összege?

Hiába a szülő adja az egyik jogosultsági alapot a nagyszülői GYED-hez, a szülő bére már nem lesz releváns az összeg megállapításánál. A nagyszülői GYED összegének kiszámítása ugyanazon számítási elvek szerint működik, mint a hagyományos GYED-nél, tehát az számít, hogy a nagyszülő mennyit keres. Mivel a gyermekgondozási díj maximálva van, ez a maximum a nagyszülői GYED-re is vonatkozik.

Mi a helyzet, ha a nagymama Békés megyében lakik,  a szülők a gyermekkel pedig Budapesten?

A jogszabály úgy szól, hogy a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki. Ez azt jelenti, hogy a nagyszülő nem veheti magához a gyermeket nappalra a saját házába, ha Békés megyében lakik, hiszen minden este nem tud a gyermek Budapestre, a saját szüleihez visszamenni. Valószínűleg távoli nagyszülőnél az merülhet fel megoldásként, hogy addig (1-1,5 évig?) a nagyszülő a szülőkhöz költözik.

Tehát kinek éri meg a nagyszülői GYED?

Nem annak, aki nem jogosult rá szülőként, hiszen akkor a nagyszülő sem lesz jogosult. Ha viszont a szülők jól keresnek, gyermeküket nem szeretnék bölcsődébe adni, a nagyszülő még dolgozik, de szívesen vigyázna az unokára és töltene ezáltal több időt vele, akkor érdemes lehet ezt a lehetőséget is megfontolni. A nagyszülőnek ez szolgálati időnek fog minősülni, tehát a nyugdíjba beleszámít. A Munka Törvénykönyvét is várhatóan módosítani fogják, hogy a nagyszülőket is megillesse a mérlegelés nélküli fizetés nélküli szabadság megadása, ezáltal a felmondási védelem. Bennem felmerül továbbá kérdésként, hogy ahogy a szülőnek, anyának is nehéz visszatérnie a munkaerő-piacra a szülői szabadságot, a fizetés nélküli szabadságot követően, a legtöbb vállalat nem tudja visszavenni, mennyiben lesz egyszerűbb ez az idősebb generáció számára, ténylegesen visszaveszik-e őt, vagy nyugdíj előtt kerül számára nagyon nem kedvező helyzetbe. Reménykedjünk, hogy a Munka Törvénykönyvében történő változások erre is megoldást találnak.

Személyre szabott tanácsadásért fordulj hozzám bizalommal: bernadett@munkavallaloert.hu 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük